Elmaradt a drágulás és a katasztrófa – Pénzügyi révbe ért az euróval Bulgária

Hosszú és nagyon nehéz utat tett meg Bulgária az euró idén január 1-jei bevezetéséig.

De az első három hónap tapasztalata azt mutatja, hogy a hosszú ideig betartott költségvetési és monetáris fegyelem meghozta a gyümölcsét.

Az átmenet viszonylag zökkenőmentesen zajlott le és sikerült elkerülni egy inflációs hullámot – legalábbis az eddigi inflációs adatok alapján.

Kettős árak és felfelé kerekítés

Idén eddig 2,1-2,6 százalékos inflációt mértek Bulgáriában, ami gyakorlatilag megegyezik az euróövezeti átlaggal, és alacsonyabb, mint például a horvát, litván és a szlovák inflációs ráta. Bulgáriában a devizaswap-ból származó tényleges inflációs hozzájárulás becslések szerint 0,1 és 0,3 százalékpont között mozgott. Az infláció nagy része a globális energiaáraknak és a szolgáltatási szektorban emelkedő béreknek tulajdonítható, nem pedig magának az eurónak.

Az euró bevezetése után az árak szelektíven emelkedtek.

Nem volt általános, átfogó árnövekedés, de egyes szektorokban az átváltásnál felfelé kerekítés alakult ki.

Az éttermekben, kávézókban és fodrászatoknál volt a legszembetűnőbb az emelkedés: sok vállalkozás a 2,90 levába kerülő kávét 1,50 euróra (körülbelül 2,93 levára) vagy 1,60 euróra kerekítette fel (egy euró 1.95583 leva). A közüzemi szolgáltatások díjai és a szupermarketeknél az árak viszonylag stabilak maradtak.

Az áruházaknak 2025 augusztusától kettős árkijelzést (leva és euró) kellett alkalmazniuk, így alig volt lehetőség rejtett áremelésre.

E mellett az áram, a víz és a gyógyszerek ára stabil maradt az állami szabályozás miatt.

A helyiek számára gyakori bosszúságot okozott az a szabály, hogy ha levában fizettek, az üzleteknek euróban kellett visszaadniuk a visszajárót.

Ez gyakorlatilag minden élelmiszerboltot pénzváltóvá változtatott,

ami hosszú sorokhoz vezetett január első két hetében. Január végére a Bolgár Nemzeti Bank jelentése szerint a forgalomban lévő készpénz közel 70 százalékát már euróra váltották át.

Teljes roham az ingatlanpiacon

Szófia és Várna ingatlanárai még az euróra átállás előtt körülbelül 5-10 százalékos emelkedést mutattak, mivel a befektetők az eurót a hosszú távú stabilitás garanciájának tekintették. A bolgárok egyébként is hagyományosan az ingatlanokat tartják a legbiztonságosabb befektetésnek. Az euróra átállással sokan a szürkegazdaságból származó készpénzüket ingatlanbefektetésekbe fektették.

A helyi bankok is segítenek az ingatlanpiacnak: versenyképes, 2,5% és 3,2% közötti kamattal kínálnak jelzáloghiteleket, ami jelentősen alacsonyabb, mint sok nyugat-európai országban.

A devizakockázat megszűnése vonzotta a görög, román és német intézményi befektetőket is, akik Szófiát az átállás óta magas hozamú helynek tekintik. A piac tehát a spekulációtól a stabilitás felé mozdult el.

A munkaerő és az építési anyagok (beton, acél) magas árai jelentik az alsó határt az ingatlanárak számára: a fejlesztők szerint a jobb környékeken 1800 euró/m² alatt nem tudnak eladni úgy, hogy közben nyereséget is termeljenek.

A szófiai lakóingatlanok jelenlegi városi átlagára körülbelül 2400–2500 euró négyzetméterenként,

de a főváros kiemelt övezeteiben 3500-4500 eurót is elérhetnek egy négyzetméterért.

Az ingatlanárakat az is felfelé hajtja, hogy

az euró bevezetésével egyre több digitális nomád és uniós szakember költözik Szófiába, ami felfelé nyomja a bérleti díjakat.

Egy tipikus, jó környéken található, egy hálószobás lakás bérleti díja jelenleg havi 650–850 euró. Az ingatlanárak 2015 óta amúgy is megháromszorozódtak – akárcsak Magyarországon –, és elemzők szerint bár az áremelkedés üteme csökkent, további drágulás jöhet, mert a bolgár háztartások adósság-jövedelem aránya még mindig viszonylag alacsony Nyugat-Európához képest.

Jól felépített út a közös valutáig

A kommunizmus bukását követően Bulgária gazdasági szempontból katasztrofális átmeneti időszakon ment keresztül. Az állami tulajdonú iparágak fizetésképtelenek voltak, a bankok azonban továbbra is finanszírozták ezeket.

E veszteségek fedezésére a központi bank pénzt nyomtatott, ami hiperinflációhoz vezetett. 1997 elejére az infláció meghaladta a 2000 százalékot,

ami az emberek megtakarításait semmivé tette és a bankrendszer, valamint a kormány teljes összeomlását okozta.

A rend helyreállítása érdekében Bulgária 1997 júliusában bevezette a valutatanács-rendszert. A bolgár levát rögzített árfolyamon kötötték a német márkához, később pedig az euróhoz.

Ez a monetáris vállalás megakadályozta a központi bankot abban, hogy pénzt nyomtasson a kormányzati adósság finanszírozására, és évtizedekig tartó szigorú fiskális fegyelmet kényszerített ki

– olvasható Charles Enoch és Anne-Marie Gulde közgazdászok tanulmányában, amely a Hitelintézeti Szemle legfrissebb számában jelent meg. 

A monetáris és pénzügyi fegyelem stabilitást hozott és megnyitotta az utat a 2007-es EU-csatlakozáshoz,

egyúttal előkészítette a terepet a csatlakozáshoz az euró előszobájának számító ERM II rendszerhez 2020-ban, majd az euró idén újévi bevezetését.

A tanulmány leszögezi: Bulgária euróövezeti csatlakozása azt is mutatja, hogy egy jól megtervezett valutatanácsi rendszer – az időszakos ellenszelek ellenére is – képes megalapozni az átmenetet a piacgazdasághoz. A monetáris siker ugyanakkor nem oldja meg teljes mértékben a balkáni ország tágabb intézményi és demográfiai kihívásait.

A hiperinfláció emléke azt eredményezte, hogy a valutatanácsi rendszer soha nem került komoly veszélybe.

A gazdaságot komoly kihívás elé állította a népesség 20 százalékának kivándorlása, mert döntően a piacképes, fiatalabb korosztály tagjai mentek külföldre. Bulgária lakossága jelenleg már csak 6,6 millió fő.

Ugyanakkor sokat profitált a gazdaság a külföldről érkező hazautalásokból, amelyek 1996-ban mért nulláról 2003-ra – az új gazdasági berendezkedés iránti bizalom megerősödésével párhuzamosan – a GDP mintegy 8 százalékára emelkedtek, majd ezt követően körülbelül 3 százalékra csökkentek és azon a szinten stabilizálódtak.