Mekkora kockázatot jelent a magyar gazdaságra a koronavírus?

Összegzés

A globális ellátási lánc akadozása és a kínai autóértékesítések összeomlása miatt nyomott lehet a hazai ipari teljesítmény az év első hónapjaiban. Már vannak erre utaló jelek, az előremutató üzleti bizalmi indexek érezhetően leromlottak februárban. A magyar ipar árbevételének kétharmada az exportpiacról származik. A magas járműipari kitettség miatt sérülékenyebb a hazai feldolgozóipar.

A szolgáltató szektorok közül a szállítmányozás, turizmus, vendéglátás teljesítménye van leginkább kitéve a koronavírus negatív hatásainak.

A megkérdezett elemzők egyelőre nem módosítják érdemben lefelé az egész éves magyar GDP növekedési előrejelzéseiket, de ennek fontos feltétele, hogy a beszállítói láncok most látott sérülése csak átmeneti legyen, illetve ne alakuljon úgy a járványhelyzet, hogy itthon is karantént kelljen elrendelni. A lefelé mutató növekedési kockázatok tehát nagyon erőteljesek.

Az államháztartás mindössze 1 százalékos GDP arányos hiányt tervez az idei évre, ami azt sugallja, hogy a költségvetésben van mozgástér. A nemzetközi jegybankok lazítanak, így a Magyar Nemzeti Bank is könnyebben fenntarthatja a laza monetáris kondíciókat, aminek hatására alacsony szinten maradhatnak a kamatok. A vírusból eredő negatív gazdasági hatások ellenben jellegükből adódóan nehezen korrigálhatók gazdaságpolitikai vagy monetáris politikai eszközökkel.

Óvatos optimizmusra ad okot, hogy a betegszám növekedése Kínában már látványos lassulást mutat. Az egészségügyi szakemberek által felvázolt forgatókönyvek kedvező esetben az esetszámok március végi tetőzésével számolnak Európában és az Egyesült Államokban, míg kedvezőtlen esetben és egy elhúzódó járványt feltételezve mindez csak május vége magasságában következne be.

A Kínából érkező hatások Európában – optimista forgatókönyv megvalósulása esetén – 0,3 százalékponttal lassíthatják a negyedéves növekedés ütemét az első félévben, amit gyors pozitív korrekció követhet a második félév folyamán. Az esetszámok május végi tetőzését feltételezve a növekedés vélhetően negatív tartományba kerülne Európában és az Egyesült Államokban.

UniCredit Bank

Globális szinten vizsgálva mind a kínálati, mind a keresleti oldalt jelentős sokkhatások érik, ezek mértéke nagymértékben függ attól, hogy milyen hamar sikerül megtalálni az ellenszert – fejtette ki Halász Ágnes, az UniCredit Bank vezető elemzője. Nyilvánvalóan minél több időt vesz igénybe feltartóztatni, visszaszorítani a járványt, annál súlyosabb gazdasági következményekkel kell számolni.

Keresleti oldalon a sokk mértéke attól függ, hogy az esetlegesen szükségessé váló hatósági intézkedések milyen időtávra szólóan és mennyire átfogó jelleggel kerülnek bevezetésre, valamint, hogy a lakosság járvánnyal kapcsolatban tanúsított reakciója mennyire tér el a gazdasági szempontból racionálisnak tekinthető magatartástól.

A járvány előrehaladtával a háztartások túlélésre rendezkednek be, elhalasztják a nagyobb értékű beszerzéseiket, mérséklik a lakhatással kapcsolatos kiadásaikat, kevesebb humán szolgáltatást vesznek igénybe, igyekeznek az alapvető létfenntartási cikkekből készleteket halmozni. A fogyasztás volumene visszaesik, szerkezete átalakul.

Kínálati oldalon a kritikus lokációk kiesésével nem csupán a globális termelői és elosztói láncok akadozása, esetlegesen azok teljes leállása jelenti a gondot, hanem az is, hogy a bizonytalanság, a tervezhetőség hiánya irányvesztést okoz olyan területeken is, ahol a gazdasági szereplők kapcsolatrendszere kevéssé diverzifikált. Ilyen többek között a vendéglátás, turizmus és egyéb humánszolgáltatások.

A termelő szektorokban csökken a kibocsátás, minél összetettebb egy adott termék gyártási háttere, annál jelentősebb mértékben. A szolgáltató szektorok közül a szállítmányozás, turizmus, vendéglátás teljesítménye szintén visszaesik, másfelől viszont nő az infokommunikációs aktivitás, az élelmiszerüzletek és gyógyszertárak forgalma hirtelen megugrik. A kibocsátás szintje és szerkezete átalakul, bár nem feltétlenül ott és olyan mértékben, mint a keresleté.

Itthon a fent leírt folyamatok egyelőre még csak nagyon visszafogottan érvényesültek, eddig elsősorban egyes tartós élelmiszerek és védőmaszkok iránti kereslet megugrására korlátozódott. Ha a későbbiekben, mint ahogyan azzal a legtöbb szakértő számol, Magyarországon is megjelenik a vírus, úgy a keresleti sokk jelentősen felerősödhet.

Ami a kínálati oldalt illeti, miután a magyar gazdaság mélyen integrált a globális folyamatokba, a járvány következményei – akár megjelenik itthon a vírus, akár nem – komoly teljesítmény visszaesést eredményezhetnek a gazdasági szereplők körében. A legutolsó rendelkezésre álló adatok szerint a hazai termelő-felhasználás 30 százalékban, míg az export 83 százalékban tartalmazott importot. A teljes hazai kibocsátásnak pedig 35 százaléka került exportálásra.

Az innen származó jövedelmek (profit, bérek) tehát komoly kockázatnak vannak kitéve akár a termelés folyamatosságának biztosítása, akár a külső kereslet visszaesése tekintetében, még akkor is, ha a humántőke – kisebb kiterjedésű, gyors lefolyású járványt feltételezve – nagyrészt rendelkezésre áll.

Halász Ágnes elmondása alapján külön probléma Magyarország esetében a járműipar nagy súlya, miután az itthon meghatározó jelentőséggel bíró német járműgyártók komoly kitettséggel rendelkeznek a kínai piacon, azon a kínai piacon, ahol az eladások február első két hetében 92 százalékos zuhanást mutattak 2019-hez képest.

A járvány kínai gazdaságra kifejtett hatása köszön vissza többek közt az ottani hangulatindikátorok meredek romlásában, vagy a kőolajimport 20 százalékos csökkenésében. Már most arra lehet számítani, hogy a kínai növekedés legkevesebb 3 százalékra feleződik az első negyedévben, a folytatás pedig a későbbi fejlemények függvénye.

Óvatos optimizmusra ad okot, hogy a betegszám növekedése Kínában már látványos lassulást mutat. Az egészségügyi szakemberek által felvázolt forgatókönyvek kedvező esetben az esetszámok március végi tetőzésével számolnak Európában és az USA-ban, míg kedvezőtlen esetben és egy elhúzódó járványt feltételezve mindez csak május vége magasságában következne be. A legpesszimistább várakozások ennél is hosszabb lefutással számolnak, azonban szakemberek szerint jelenleg ez utóbbinak van a legkisebb valószínűsége.

A Kínából érkező hatások Európában – optimista forgatókönyv megvalósulása esetén – 0,3 százalékponttal lassíthatják a negyedéves növekedés ütemét az első félévben, amit gyors pozitív korrekció követhet a második félév folyamán. Az esetszámok május végi tetőzését feltételezve a növekedés vélhetően negatív tartományba kerülne Európában és az USA-ban, a legrosszabb esetben a recessziót csak lassú és fokozatos konszolidáció követné.

Elkerülhetetlen, hogy a vírussal kapcsolatos fejlemények ne fékezzék az egyébként is lassuló dinamikára álló hazai gazdasági aktivitást, ennek mértéke vélhetően illeszkedik majd az európai trendhez, esetleg annál valamivel rosszabb lesz a magas járműipari kitettség miatt.

A sokkot kiváltó okok természete miatt véleményünk szerint bármilyen gazdaságpolitikai vagy monetáris politikai lépés csak nagyon korlátozott hatásfokkal bírna, főként a kínálati oldalon. Bár Kínában igyekeznek központi intézkedésekkel tompítani a vírus gazdasági következményeit, és az élénkítő lépések megtételét az Európai Központi Bank és a FED részéről sem lehet kizárni, ezek pozitív hatása leginkább a pénzpiacok stabilizálásában, a befektetők megnyugtatásában mutatkozhat meg; míg a termeléskiesést okozó és a keresletet visszafogó tényezőket (gyárbezárások, utazási korlátozások stb.) nem képesek hatástalanítani.

Erste Bank

A koronavírus megjelenése és Kínán kívüli globális elterjedése jelentős bizonytalanságokat hozott a 2020-as növekedési előrejelzésekbe – véli Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Úgy kellene előrejelezni az idei évre várható növekedési hatásokat, hogy valójában a januári kiskereskedelmi forgalmi adatokon kívül – melyek egyébként jóval a várt felett alakultak – a statisztikai hivatal még nem közölt semmilyen „kemény adatot”, ami már az idei évre vonatkozik. Persze azért vannak figyelmezető jelek, hogy nem fogjuk megúszni a krízist, hiszen az üzleti bizalmi indexek már romlottak, és a BMI indexe is már alig volt 50 pont felett februárban.

Tudjuk azt is, hogy a magyar ipar már érzi a szakadozottabbá váló globális beszállítói láncok negatív hatásait, ami jelenleg bizonyos alkatrészek hiányában testesül meg leginkább, s így az év elején nyomott maradhatott az ipari termelés. A globális beszállítói láncok helyreállása akár gyors felpattanást is hozhat rövid időn belül, ugyanakkor az, hogy mikor következik be, teljesen bizonytalan és alapvetően a járvány megfékezésének idejétől függ.

Összességében jelenleg úgy tűnik, hogy az ipari export lehetőségeit egyértelműen befolyásolja a koronavírus járvány, s az esetleges negatív kínálatoldali hatások itt azonnal jelentkeznek.

A másik fontos terület, ahol lassulás jöhet az a turizmus. Biztató lehet,  hogy a turizmus szezonálisan a második és a harmadik negyedévben az erősebb, és addigra akár rendeződhet is a helyzet, másrészt pedig, nem kizárt, hogy az elmaradó külföldi turisták okozat bevételkieséseket a hazai utazók költései részben pótolni tudják. Főleg, ha ők is félnek külföldre utazni.

Ezzel át is tértünk a belső kereslet várható alakulására. Pozitívan értékelhető, hogy ezen a területen sokkal kedvezőbb kiinduló helyzetben van a magyar gazdaság, mint a 2008-2009-es válság idején, amihez sokszor hasonlítják a mostani helyzetet. Akkor ugyanis a háztartások hatalmas devizahitel-állománya és a magas államháztartási hiány miatt mind a fiskális, mind a monetáris politika eszköztelen volt a válság kitörésekor.

A monetáris politika nem tudott kamatot csökkenteni, hiszen az tovább gyengítette volna a forintot, ami a devizaadósokat hozta volna még nehezebb helyzetbe. Nekik egyébként is érdemben csökkent a rendelkezésre álló jövedelmük a havi törlesztő részletek emelkedése miatt, így nem véletlen, hogy a lakossági fogyasztás érdemben visszaesett a válság éveiben, mélyítve a negatív hatásokat. A fiskális politika pedig nem tudta a kieső keresletet pótolni a magas hiány miatt.

Jelenleg azonban az államháztartás mindössze 1 százalékos GDP arányos hiányt tervez az idei évre, ami azt sugallja, hogy a költségvetésben – persze a magasabb hiány felvállalása árán – van  mozgástér a gazdaság élénkítésére – persze csak akkor, ha az elégtelen kereslet oldaláról mutatkoznának a problémák.

Hasonló jelenség figyelhető meg a monetáris politika esetében is. Nyeste Orsolya szerint a globálisan ismét mélypontokra kerülő kamatszintek növelték az MNB mozgásterét, hogy fenntartsa a támogató monetáris politikát, hiába indokolná már az inflációs helyzet a lassú normalizációt.

Ezt összességében azt jelenti, hogy az effektív kamatok továbbra is alacsonyak maradnak, ami segíthet abban, hogy a mind a vállalati, mind a lakossági hitelezés fenntarthatóan tovább emelkedjen, szinten tartva a belső keresletet. Ez – a belső kereslet megmaradásában bízó - pozitívabb forgatókönyv viszont súlyos kihívásokkal szembesülne, ha a vírus miatt itthon is karantént kellene elrendelni.

Figyelembe véve a fentieket, rendelkezésre álló konkrétabb adatok híján az Erste Bank vezető elemzője egyelőre nem csökkentené jelentősen lefelé a 3,5 százalék körüli növekedési előrejelzéseket, de ennek fontos feltétele, hogy a beszállítói láncok most látott sérülése csak átmeneti legyen, illetve ne alakuljon úgy a járványhelyzet, hogy itthon is karantént kelljen elrendelni. A lefelé mutató növekedési kockázatok tehát nagyon erőteljesek.

Danube Capital R&A Zrt. (MKB Csoport)

Németh Viktória, a Danube Capital R&A Zrt. szenior elemzője szerint a hazai gazdaság fundamentumai kiegyensúlyozottak. 2019-ben 4,9 százalékos volt a gazdasági bővülés, míg 2020-ra 3,5 százalékos bővüléssel számolnak a Danube Capital elemzői. A GDP növekedése 2012 óta meghaladja az európai uniós átlagot. Ugyanakkor kis, nyitott gazdaság esetében számolnunk kell a külpiacokról begyűrűző hatásokkal, mint a koronavírus járvány kapcsán kialakuló folyamatok.

2020 első hónapjaiban történt gazdasági lassulással az elemzések már számoltak az idei kínai és globális GDP-adatokban. Az IMF lefelé módosította több országra és a globális gazdaság egészére vonatkozó előrejelzését. A szervezet 0,4 százalékponttal mérsékeltebb kínai növekedést vár 2020-ra, 5,6 százalékot. Ez lehet az elmúlt 30 év legvisszafogottabb növekedési üteme.

A nemzetközi intézmény a globális gazdaság 3,3 százalékos bővülését várja, ami 0,1 százalékkal maradhat el a korábbiakban előre jelzettől. Az IMF az eurózónában is 0,1 százalékkal is mérsékeltebb, 1,3 százalékos növekedést vár idén. Ilyen kontextusban érdemes a koronavírusról beszélni.

A koronavírus a jelenlegi ismereteink alapján inkább átmeneti gazdasági hatásokkal járhat, a 2003-as SARS vírus adhat indikációt a folyamatokra. Ezek alapján és a helyzet jelenlegi állása szerint, vélhetően átmeneti lesz, ugyanakkor nagyobb éven belüli gazdasági hatással kell számolnunk, mint a közel húsz évvel ezelőtti eseményeknél.

Véleményünk szerint elsősorban az első és második negyedéves makrogazdasági adatokban mutatkozhat meg a koronavírus-hatás mind nemzetközi szinten, mind pedig idehaza. Korábbi tapasztalatok alapján a második félévben visszakorrigálhatnak a makrogazdasági mutatók.

Fontos számolni azzal, hogy az elmúlt közel húsz évben Kína és a világ is nagymértékben átalakult. Kína sokkal inkább integrálódott a globális gazdaságba, és a világ turizmusa szintén lényegesen kiterjedtebbé vált, mint az a SARS vírus idején volt.

A járvány hatásait leginkább a turizmus szenvedheti el mind globálisan, mind idehaza. A Capital Economics elemzése alapján az Egyesült Államokból Kínába irányuló turizmus 90 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

Az Amerikából Kelet-Közép-Európába irányuló turizmus pedig 7,7 százalékos visszaesést mutat.  Várakozásunk szerint a turizmusban visszaesést tapasztalhatunk február-március hónapokban idehaza is. A turizmus esetében nagyobb kockázatot rejt, hogy a kiesett időszak nem, vagy kisebb valószínűséggel pótolható.

A Magyarországra irányuló külföldi és némileg a belföldi turizmusra is hatással lehet ezért a vírus. Fontos azonban látni, hogy hazánk esetében turisztikai szempontból kevésbé releváns hónapokban fejti ki hatását a járvány.

A globális értékláncok esetében a kínálat visszaesésével kell számolni, egyes gyártási kapacitások kiesését már most tapasztalhatjuk a feldolgozóiparban. A hazai gazdaságba is a feldolgozóiparon keresztül gyűrűzhetnek be a hatások. Az alágazatok közül többek között a járműgyártás és fémipar mutatja a legnagyobb korrelációt az export növekedésével.

Ez nem meglepő, mert jellemzően külföldi leányvállalatok vagy azoknak beszállító hazai vállalatok tevékenykednek ebben az iparágban. Ezt jól mutatja, hogy a hazai ipar árbevételének kétharmada az exportpiacról származik. A logisztika és a kereskedelem is érdemi együtt mozgást mutat az exporttal.

Ráadásul a két ágazat szoros kapcsolatban van a feldolgozóiparral. A hazai ipari termelésbe a folyamat olyan módon gyűrűzhet be, hogy egyes termékekben átmeneti hiány keletkezhet (például feldolgozóipar esetében alkatrészhiány).

Fontos látni azt is, hogy már a járvány megjelenése előtt megjelentek a jövővel kapcsolatos borús gazdasági kilátások, ehhez járult hozzá a koronavírus okozta félelem. A kínai mellett a fejlett piacok beszerzési menedzser indexei (BMI) is esnek, és a gazdasági teljesítmény visszaesését jelző 50 pontos szint alá kerültek. Hazánkban a BMI még februárban is a lélektani határnak számító 50 pontos szint felett maradt, 50,1 pontra süllyedt, a januári 52,2 pontról.

A fenti hatások mellett az általános negatív hangulat a beruházások időleges elhalasztását vetítheti előre. A beruházások esetében hosszú távon nem számolunk azok teljes elmaradásával, inkább a projektek időbeli eltolódásának van nagyobb valószínűsége, a járvány lecsengéséig.

Összességében a teljes GDP növekedés szempontjából némi lefelé mutató kockázatot látunk, különösen, ha a járvány hosszabb ideig elhúzódik. Amennyiben áprilisra lecsengene vírus úgy a hatás inkább időszakos lesz és az első-második negyedéves GDP statisztikában jelenhet meg.

A koronavírushoz hasonló járvány esetén inkább a kormányzati intézkedések mérvadóbbak a monetáris politikai intézkedéseknél. Jelenleg hazánkban a kormány az egészségügyi kockázatokra hívja fel a figyelmet (a külföldre történő utazások, illetve belföldi kockázatok kiszűrésére irányuló intézkedések kapcsán).

A gazdasági hatások jelen fázisában még nem tartanak ott, hogy gazdasági intézkedések foganatosítása napirendre kerüljön Magyarországon. Amennyiben a vírus 1-2 hónapon belül lecseng, nem valószínű komolyabb gazdaságpolitikai lépés. Akkor érdemes ezen gondolkozni, ha az ellátási láncok tartósan sérülnek, ami már a munkahelyekre és gazdasági növekedésre is komolyabb kockázatot jelentene, vagy a piacon komolyabb bizalomvesztés következne be.