Szép csöndben nagyot csökken Magyarország államadóssága
ElemzésekMiközben sokan a magasabb költségvetési hiány miatt aggódnak, Magyarország GDP arányos államadóssága gyorsuló ütemben tovább csökken. A mutatót lefelé segíti a gyors infláció és nominális GDP növekedés. A forint esetleges gyengülése ugyanakkor kockázatot jelent. Minden 10 forintos euró/forint árfolyamemelkedés 0,4 százalékponttal növeli hazánk GDP arányos államadósságát. Emellett az energiaárak alakulása is jelentős kockázat a büdzsére és így az államadósságra nézve a rögzített lakossági energiaárak miatt. Az elmúlt időszakban azonban az augusztusi csúcsukhoz képest harmadukra estek vissza a nemzetközi gázárak, ami jelentősen mérsékli az állam kiadásait.
Az MNB legfrissebb, szeptemberi előrejelzései alapján a gyors inflációnak és nominális GDP növekedésnek köszönhetően Magyarország GDP arányos bruttó államadóssága a 2021 végi 76,8 százalékról 2022 végére 76 százalék közelébe csökken. A mutató 2024 végére megközelíti a 72 százalékot.
A fentiekkel párhuzamosan a költségvetési hiány a GDP arányában az idén 6,1, jövőre 3,5, míg 2024-ben 2,5 százalékot tehet ki.
Adóbevételek
A jegybank az év egészében a bevételek számottevő felülteljesülésére számít az előirányzatokhoz képest.
Az idei első két negyedév költségvetési hiányát érdemben mérsékelte az adóbevételek kedvező alakulása.
Az MNB inflációs jelentése alapján a bérek és a fogyasztás gyors nominális növekedéséből fakadóan augusztusig közel 20 százalékkal haladták meg az adóbevételek az egy évvel korábbi összegüket (az szja visszatérítés hatásával korrigálva).
További intézkedések
A kiadási oldalon a GDP megközelítőleg 3 százalékát kitevő intézkedéscsomagot jelentett be a kormány a 2023-as költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg.
Ezzel összhangban a költségvetési intézmények és szervek megtakarítása elérheti a GDP 1 százalékát.
A beruházások visszafogása, illetve átütemezése a GDP 0,5 százalékát kitevő kiadáscsökkenést jelent, míg a további kiadási intézkedések 0,2 százalékos GDP-arányos megtakarítást jelentenek.
A bevételi oldalt érintő intézkedések közül a GDP több mint 1,1 százalékának megfelelő bevétel származhat az extraprofit adókból 2022-ben.
A KATA adózási forma szigorítása hozzávetőlegesen 150-200 milliárd forint többletbevételt eredményezhet a költségvetés számára.
Energiaárak
A rezsicsökkentési politika módosításának hatására a költségvetés megtakarítása az idén 200 milliárd forint, míg jövőre több mint 400 milliárd forint lehet a jegybanki becslések szerint.
Ez részben ellensúlyozza az energiaárak nyári hónapokban tapasztalható jelentős emelkedésének negatív költségvetési hatását.
Az államadósság alakulása és a lakossági fogyasztás szempontjából egyaránt jó hír, hogy az elmúlt hetekben meredeken csökkentek a nemzetközi tőzsdei gázárak, melyek harmadukra estek vissza az augusztusi csúcsukhoz képest.
Devizahatás
Az államadósság devizaaránya 2022. második negyedévében 23,1 százalékra emelkedett a tavaly év végi 20,6 százalékról a devizakötvény-kibocsátások következtében.
Az MNB érzékenységvizsgálata alapján minden 10 forintos euró/forint árfolyamemelkedés 0,4 százalékponttal növeli hazánk GDP arányos államadósságát, avagy fordított esetben ennyivel csökkenti azt.
Uniós források
Az uniós források beérkezése évente átlagosan 1 százalékponttal emelheti hazánk gazdasági növekedési ütemét az aktuális 7 éves ciklusban. Emiatt beérkezésük kiemelt fontossággal bír a GDP arányos államadósság alakulásának szempontjából is.
A friss fejlemények alapján az uniós források döntő többségéről megállapodás születhet.
