Melyik bank nyeri az agrárvállalkozókért folyó csatát?

Továbbfejleszti a Takarék Csoport idén májusban elindított, önálló agrárhitelezési üzletágát, amelynek tevékenységét a takarékok október végi egyesülése után az egész országra kiterjesztik. A jövő év májusára hét régióban összesen 58 agrárcentrumot építenek ki, amelyek 75 településen lesznek elérhetők. A kifejezetten agrárfinanszírozási megoldásokkal foglalkozó agrárcentrumokat a bankfiókokban, illetve azok közelében alakítják ki, és működtetésükhöz 200 ügyintézőt alkalmaznak.

A változtatásokkal a csoport négyéves agrárstratégiai célját kívánják megvalósítani, amely 2018-2021 között évente 0,6-0,8 százalékpontos piaci növekedést, illetve legalább 50 milliárd forintos hitelállomány-bővülést irányoz elő. Ma a takarékok összes agrárhitele meghaladja a 180 milliárd forintot, és ez a bankcsoport számításai szerint 22,3 százalékos részesedésnek felel meg. A hitelállomány növekedése az elmúlt két évben piaci átlag feletti volt, és az agrárhitelezési részarány hosszabb távon – 2023-ig – elérheti a 25 százalékot is. Ez a pénzintézeti várakozások szerint lehetőséget nyújthat arra, hogy az újjáalakuló Takarékbank Zrt. akár a vezető pozíciót is megszerezze a hazai agrárhitelezési piacon.

Jelenleg az agrárhitelezésben a Takarék Csoport, a K&H és az OTP Bank fej-fej mellett foglalja el az első három helyet, de a konkrét rangsor szerint a K&H vezet az OTP és a takarékok előtt.

Összességében e három pénzintézet fedi le a hazai agrárhitelezés nagy részét, mivel együttes részarányuk a teljes piac 70 százalékát is meghaladja.

Miért is lett „szexi” az agrárium?

A hazai pénzintézetek továbbra is komoly üzleti lehetőségeket látnak az agráriumban, és a hitelkihelyezések jelentős bővülésére számítanak. A föld lakosságának és élelmiszerigényének ugrásszerű növekedése stratégia szempontból vonzóvá teszi az ágazatot, vagy ahogy Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója a napokban megrendezett 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) szakmai rendezvényén utalt rá, az agrárium az utóbbi időszakban „szexi területté” vált a pénzintézeti szektor számára.

E tendenciát tükrözi, hogy az élelmiszergazdaság teljes hitelállománya az elmúlt években rendkívül látványosan növekedett, és ma már meghaladja az 1200 milliárd forintot. Ezen belül jól érzékelhető a piaci alapú hitelek bővülése, de több kormányzati intézkedés is hozzájárult a felfutáshoz. Az egyik ilyen tényező volt az úgynevezett „Földet a gazdáknak” program,

amelynek keretében 2015-2016-ban értékesítették az állami szántóterületek nagy részét, a vásárlásokhoz nyújtott kedvezményes banki hitelek nagysága pedig elérte a 200 milliárd forintot.

Ugyancsak élénkítette az agrárhitelezést az 1300 milliárd forintnyi uniós és hazai forrást közvetítő Vidékfejlesztési Program (VP), amellyel Magyarország többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat is támogathatja, a pénzintézetek pedig a brüsszeli, illetve a magyar költségvetési fejlesztési pénzeket hitelforrásokkal egészíthetik ki. A korábbi pályázati elbírálások nyomán a VP-s agrárberuházások végrehajtása éppen az idén pörgött fel, és ez a banki hitelkihelyezéseket is meglódította. A Takarék Csoport például a Vidékfejlesztési Programban máig több mint ezer beruházáshoz nyújt hiteleket, és csaknem 45 milliárd forint értékben kötött finanszírozási szerződéseket.

A jelenlegi VP 2020 után kifut, és egyelőre komoly bizonytalanságot okoz, hogy a 2021-2027 közötti új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) mikortól léphet hatályba, illetve a magyar agrárpiaci szereplők mikor férhetnek majd hozzá az újabb EU-s fejlesztési támogatásokhoz. Nagy István agrárminiszter nyilatkozatai szerint elképzelhető, hogy az új KAP szabályait két éves csúszással, 2023-tól lehet csak alkalmazni,

ezért a kormány a napokban 100 milliárd forintos kedvezményes agrár-beruházási hitelcsomagot hirdetett, amellyel az új uniós források megérkezéséig tartó átmeneti időszakban kívánják ösztönözni a hazai agrárberuházásokat.

E hitelprogram pluszlehetőséget teremt a bankok számára is ahhoz, hogy a következő időszakban tovább fokozzák agrárgazdasági hitelkihelyezéseiket.

Felkarolják a gazdákat

A Takarék Csoport hitelezési stratégiájában termékalapú helyett ügyfélcsoport szerinti megközelítést alkalmaz, és 0-200 hektáros kisüzemekre, 200-1000 hektáros középüzemekre és 1000 hektár feletti nagyüzemekre osztja a gazdálkodókat. Így a teljes agrárügyfélkört kiszolgálják, és a 200 hektáros üzemméret feletti termelőkhöz agrárügyfélkapcsolati menedzsereket is delegálnak, akik „mobil bankárokként” telephelyeiken keresik fel a gazdákat.

A menedzserek nem csak hiteltermékeket értékesítenek, hanem a trendekről, a piacokról és az árakról is információkat nyújtanak.

A bankcsoport a forgóeszköz-szükségletet elsősorban a normatív agrártámogatások előfinanszírozásával, illetve az Agrár Széchenyi Kártya program révén biztosítja, és ez utóbbi közvetítésében – kétharmados részaránnyal – ma is piacvezető szerepet tölt be. A beruházások hitelezésében pedig a telephelyfejlesztés, a géplízing és a termőföldhitelezés áll a fókuszban. Az OMÉK-on elhangzott bejelentés szerint új termékként a közeljövőben a forgóeszköz-finanszírozásban és a beruházásoknál is gyorshitelt vezetnek be, amelyet 40 millió forintig igényelhetnek majd az agrárágazati szereplők.

Szintén új termékként lépnek a piacra a Barázda elnevezésű termőföldvásárlási hitelprogrammal, amelyen belül háromféle konstrukciót dolgoztak ki maximum 100-500 millió forintos hitelösszegig és legfeljebb húszéves futamidővel.

Az egyik a klasszikus földhitel, amikor a teljes gazdálkodási tevékenység átvizsgálása után hitelezik meg a termelőket. Másik megoldásként gyorshitelt is folyósítanak, ha egy-egy konkrét földvételhez rövid átfutási idővel válnak szükségessé források. Harmadik terméktípusként pedig hitelkeretet nyitnak a rendszeres földvásárlók számára, akik így a piaci lehetőségek függvényében bármikor ajánlatot tehetnek az eladóvá váló földterületekre.