4 ábrán: Így vált gazdasági szuperhatalommá a 70 éves Kínai Népköztársaság
ElemzésekKína ma ünnepli a népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulóját. A 40 évvel ezelőtt elkezdett reformok nyomán gazdasági szuperhatalommá vált Kína: 4 grafikonon mutatjuk az elszigeteltségtől az Új Selyemút építéséig tartó periódust.
Kína és a megdöntött rekordok
A Világbank adatai szerint Kína 2010-ben Japánt megelőzve a világ második legnagyobb gazdaságává vált. Azóta is stabilan tartja ezt a helyet, az Egyesült Államok mögött. Egyes közgazdászok azt jósolják, hogy 2030-ra az ország megelőzi Amerikát. Azonban, ha számításba vesszük a két ország életszínvonalbeli különbségeit, vagyis a vásárlóerő-paritáshoz való alkalmazkodást, akkor Kína már 2014 óta a világ legnagyobb gazdasága – írja egy friss McKinsey kutatást összegző CNBC elemzés.
A kínai GDP növekedése (milliárd dollár)
Az elszigeteltségtől az Új Selyemútig
Teng Hsziao-ping, az ország egyik legismertebb volt vezetője, 1978-ban számos olyan reformot hirdetett meg, amivel megszűnt Kína gazdasági elszigeteltsége. Az ezt követő években átlagosan 10 százalékkal gyorsult fel Kína növekedése, majd a jelenlegi elnök, Xi Csin-ping vezetése alatt lassult hét százalék körüli tempóra.
Az Új Selyemút kezdeményezést 2013-ban hirdette meg Hszi-csin-ping, eddig több mint 60 ország csatlakozott hozzá, köztük Magyarország is. A globális infrastrukturális fejlesztések, a tengeri és szárazföldi kereskedelmi folyosók építésének értéke meghaladja az ezer milliárd dollárt.
A világ gyára
Kína 2001-es belépése a Kereskedelmi Világszervezetbe segített, hogy a világ legnagyobb gyártója és kereskedője lehessen az ország. A 186 országot számításba vevő McKinsey jelentése szerint Kína 33 ország legnagyobb export célpontja, illetve 65 nemzet importforrása is. 2009-től Kína legnagyobb exportőr, 2013-tól pedig a legnagyobb külkereskedelmi forgalmat lebonyolító ország.
A kínai devizatartalék növekedése (millió dollár)
A kínai export növekedése (USD HML)
Nagyhatalmi törekvések
A kereskedelmi egyeduralom mellett Kína az évek alatt a globális befektetések egyik fő szereplőjévé vált. 2015 és 2017 között a világ második legnagyobb külföldi befektetője és befektetési célpontja volt, tavaly is jelentősen, 6 százalékkal emelkedtek a Kínába irányuló befektetések. Ezzel párhuzamosan a kínai hadikiadások is növekedtek.
Kínai katonai kiadások (millió USD)
A McKinsey jelentés külön kitér arra, hogy a világgazdaság egyre jobban függ Kínától, miközben Kína függése a többi országtól jelentősen csökkent.
A McKinsey ezen kívül több adatot is kiemel:
- Kína adja a globális külkereskedelmi áruforgalom 11 százalékát, de a szolgáltatásoknál ez az arány csak 6 százalék
- az 500 legnagyobb vállalatból 110 kínai, de ezek bevétele csak 20 százalékban származik külföldről
- a 3 legnagyobb pénzügyi rendszer egyike a kínai, de csak 6 százalékban külföldi tulajdonú
- a világon Kína a második a kutatás-fejlesztésben
- 802 millió internet használó van Kínában
Ünnep a 70. évfordulón
A Kínai Népköztársaság megalakulásának 70. évfordulóján nagyszabású katonai parádét tartottak kedden a Peking szívében található Tienanmen téren.
Az eseményen részt vett Hszi Csin-ping kínai elnök, aki a kormányzat több magas rangú tagjával, valamint Csiang Zö-min és Hu Csin-tao korábbi elnökökkel együtt vonult be az egykori császári palota Mennyei Béke Kapujának (Tienanmen) nevezett bejárata fölött húzódó mellvédre, ahol 1949. október 1-én Mao Ce-tung, az ország egykori vezetője kikiáltotta a népköztársaságot. A kapuval szemben, amely fölött ma is Mao portréja látható, a több mint 440 ezer négyzetméteres Tienanmen tér fekszik. A térre vezető Csang'an sugárúton csaknem 15 ezer katona és több száz hadi jármű sorakozott fel.
