Magyarországon nőttek a leggyorsabban a bérek

Régiós körkép

A visegrádi országok és Szlovénia tekintetében Magyarországon nőttek a leggyorsabban a reálbérek júliusban, amit az alábbi táblázat is jól szemléltet.

Forrás: Bloomberg

Hazánkban továbbra is hatalmas a munkaerőhiány annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság historikus magasságokban van. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 millió főt, miközben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra emelkedett. A munkaerőért vívott versenyben a cégek kénytelenek bért emelni, mely tendencia mérséklődő ütemben ugyan, de jövőre is fennmaradhat.

Érdekesség, hogy a második legnagyobb mértékben Szlovákiában növekedtek a reálkeresetek, azonban a júliusi adat 2005 óta a legnagyobb pozitív kilengést mutatja, vagyis feltehetően egy egyszeri kiugró adatról beszélhetünk. A korábbi hónapokban jellemzően 3,5-4,5 százalék közötti reálbér emelkedés volt megfigyelhető Szlovákiában.

Ennek tükrében pedig jelenleg hazánkban nem csak a gazdaság, hanem a reálbérek is kimagasló mértékben növekednek régiós szinten.

A dinamikus béremelkedés dacára egyébként a június-augusztusi időszakban közel 14 ezer munkavállaló ment külföldre dolgozni. Ezzel már 119 ezer főre emelkedett a külföldön dolgozók száma.

Ekkorák az átlagbérek

A gyorsabb hazai béremelkedést az is segíti, hogy a magyar bruttó átlagbérek jellemzően alacsonyabbak a többi régiós országban elérhető keresetekhez képest.

Forrás: Wikipédia

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 359 900, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 370 300 forint volt júliusban a KSH adatai szerint.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 800 forint volt az év első felében.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 900, míg a nők esetében 326 700 forintot ért el. Az Eurostat adatai szerint a becsült bruttó órabér tekintetében a magyarországi bérszínvonal szintén elmarad a V4-ek átlagától, az áprilisban publikált adatok szerint az uniós átlag 27,4 euró/óra, Magyarországon 9,2 euró/óra volt.

Becsült bruttó órabér az EU-ban (2018 vége, forrás: Eurostat)

Mi várható?

Tavaly és idén is egyaránt 10,9 százalékkal nőtt a versenyszférában a bruttó átlagkereset. Az MNB friss, szeptemberi előrejelzései alapján pedig jövőre 9,6 százalékos lehet a béremelkedés üteme.

Idén és jövőre 3,3 és 3,4 százalék körül alakulhat Magyarországon az infláció. Ezzel összhangban a reálkeresetek 2019-ben és 2020-ban 7,6 és 6,2 százalékkal emelkedhetnek.

A béremelkedés dinamikája láthatóan lassul, ami többek között azzal magyarázható, hogy a bérhányad (vállalat által kifizetett bértömeg osztva az árbevétellel) a historikus átlaga fölé emelkedett.

Másképp megfogalmazva hosszabb távon a nagyobb béremeléseknek már kizárólag a termelékenység és a versenyképesség emelkedése adhat teret. Ebben van segítségre az MNB 330 pontos versenyképességi programja is.

Kockázatok

Az eurózóna lassulásával, Németország recesszió közeli helyzetével, és a csökkenő külső kereslettel együtt megnőtt annak a veszélye, hogy több nemzetközi feldolgozóipari vállalat beruházásokat halasszon el, valamint esetenként létszámleépítésről döntsön hazánkban is.

Makrogazdasági szinten hatalmas a feldolgozóiparban a munkaerőhiány, így amennyiben egy-egy vállalat létszámleépítésről döntene, abban az esetben a szektoron belül más betöltetlen munkahelyek irányába mozdulnának a munkavállalók.

Következésképpen elmondható, hogy kisebb leépítéseket még gond nélkül elnyelne a rendszer, mindazonáltal egy tartós külső sokktól hazánk sem tudná függetleníteni magát.

A fogyasztás szempontjából az is fontos, hogy milyen a lakossági hangulat, mennyire lehet rossz híreket hallani, illetve milyen mértékben kezd el a lakosság takarékoskodni, felkészülni egy-egy gazdasági sokkra.

Egyelőre a kiskereskedelmi értékesítéseken nem látszik, hogy a lakosság visszafogta volna a költekezését, azonban érdemes lesz ezt a mutatót figyelni a későbbiekben.

Mennyivel emelkedtek a bérek júliusban?

Júliusban a bruttó átlagkereset 362 600 forint volt, 10,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 241 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 248 600 forint volt.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (668 700 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (236 200 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 900, míg a nők esetében 326 700 forintot ért el, ami a férfiaknál 11,3, a nőknél 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 276 100, a 25-54 évesek esetében 375 000, míg az 54 év felettieknél 352 600 forint volt.