Magyarországon nőttek a leggyorsabban a bérek

Elemzések2019. okt 1.Harsányi Péter

A visegrádi országok közül hazánkban nőttek a leggyorsabban a reálbérek, azonban így is egyre több munkavállaló megy külföldre dolgozni. Mutatjuk, hogy mekkora béremelkedés várható jövőre.

Régiós körkép

A visegrádi országok és Szlovénia tekintetében Magyarországon nőttek a leggyorsabban a reálbérek júliusban, amit az alábbi táblázat is jól szemléltet.

2019 július, éves összehasonlítás

Béremelkedés mértéke

Infláció

Reálbér emelkedés mértéke (inflációval korrigálva)

Magyarország

10,7

3,3

7,4

Lengyelország

7,4

2,9

4,5

Csehország

7,2

2,9

4,3

Szlovákia

9,9

2,9

7

Szlovénia

5,2

2

3,2

Forrás: Bloomberg

Hazánkban továbbra is hatalmas a munkaerőhiány annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság historikus magasságokban van. A foglalkoztatottak száma meghaladja a 4,5 millió főt, miközben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 70,2 százalékra emelkedett. A munkaerőért vívott versenyben a cégek kénytelenek bért emelni, mely tendencia mérséklődő ütemben ugyan, de jövőre is fennmaradhat.

Érdekesség, hogy a második legnagyobb mértékben Szlovákiában növekedtek a reálkeresetek, azonban a júliusi adat 2005 óta a legnagyobb pozitív kilengést mutatja, vagyis feltehetően egy egyszeri kiugró adatról beszélhetünk. A korábbi hónapokban jellemzően 3,5-4,5 százalék közötti reálbér emelkedés volt megfigyelhető Szlovákiában.

Ennek tükrében pedig jelenleg hazánkban nem csak a gazdaság, hanem a reálbérek is kimagasló mértékben növekednek régiós szinten.

A dinamikus béremelkedés dacára egyébként a június-augusztusi időszakban közel 14 ezer munkavállaló ment külföldre dolgozni. Ezzel már 119 ezer főre emelkedett a külföldön dolgozók száma.

Ekkorák az átlagbérek

A gyorsabb hazai béremelkedést az is segíti, hogy a magyar bruttó átlagbérek jellemzően alacsonyabbak a többi régiós országban elérhető keresetekhez képest.

2019 első félév

Bruttó átlagbérek euróban kifejezve

Magyarország

1151

Lengyelország

1196

Csehország

1322

Szlovákia

1023

Szlovénia

1752

Forrás: Wikipédia

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 359 900, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 370 300 forint volt júliusban a KSH adatai szerint.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 239 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 246 800 forint volt az év első felében.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 900, míg a nők esetében 326 700 forintot ért el. Az Eurostat adatai szerint a becsült bruttó órabér tekintetében a magyarországi bérszínvonal szintén elmarad a V4-ek átlagától, az áprilisban publikált adatok szerint az uniós átlag 27,4 euró/óra, Magyarországon 9,2 euró/óra volt.

Becsült bruttó órabér az EU-ban (2018 vége, forrás: Eurostat)

órabér

Mi várható?

Tavaly és idén is egyaránt 10,9 százalékkal nőtt a versenyszférában a bruttó átlagkereset. Az MNB friss, szeptemberi előrejelzései alapján pedig jövőre 9,6 százalékos lehet a béremelkedés üteme.

Idén és jövőre 3,3 és 3,4 százalék körül alakulhat Magyarországon az infláció. Ezzel összhangban a reálkeresetek 2019-ben és 2020-ban 7,6 és 6,2 százalékkal emelkedhetnek.

A béremelkedés dinamikája láthatóan lassul, ami többek között azzal magyarázható, hogy a bérhányad (vállalat által kifizetett bértömeg osztva az árbevétellel) a historikus átlaga fölé emelkedett.

Másképp megfogalmazva hosszabb távon a nagyobb béremeléseknek már kizárólag a termelékenység és a versenyképesség emelkedése adhat teret. Ebben van segítségre az MNB 330 pontos versenyképességi programja is.

Kockázatok

Az eurózóna lassulásával, Németország recesszió közeli helyzetével, és a csökkenő külső kereslettel együtt megnőtt annak a veszélye, hogy több nemzetközi feldolgozóipari vállalat beruházásokat halasszon el, valamint esetenként létszámleépítésről döntsön hazánkban is.

Makrogazdasági szinten hatalmas a feldolgozóiparban a munkaerőhiány, így amennyiben egy-egy vállalat létszámleépítésről döntene, abban az esetben a szektoron belül más betöltetlen munkahelyek irányába mozdulnának a munkavállalók.

Következésképpen elmondható, hogy kisebb leépítéseket még gond nélkül elnyelne a rendszer, mindazonáltal egy tartós külső sokktól hazánk sem tudná függetleníteni magát.

A fogyasztás szempontjából az is fontos, hogy milyen a lakossági hangulat, mennyire lehet rossz híreket hallani, illetve milyen mértékben kezd el a lakosság takarékoskodni, felkészülni egy-egy gazdasági sokkra.

Egyelőre a kiskereskedelmi értékesítéseken nem látszik, hogy a lakosság visszafogta volna a költekezését, azonban érdemes lesz ezt a mutatót figyelni a későbbiekben.

Mennyivel emelkedtek a bérek júliusban?

Júliusban a bruttó átlagkereset 362 600 forint volt, 10,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 241 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 248 600 forint volt.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (668 700 forint), és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (236 200 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 393 900, míg a nők esetében 326 700 forintot ért el, ami a férfiaknál 11,3, a nőknél 9,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 276 100, a 25-54 évesek esetében 375 000, míg az 54 év felettieknél 352 600 forint volt.