Nem lesz nyugdíjprémium, ha elhúzódik a háború

A Pénzügyminisztérium alapforgatókönyvében 4,3 százalékos gazdasági bővülést jelezett előre az idei év egészére.

A nyugdíjprémium folyósításához szükséges növekedési kritérium 3,5 százalék - olvasható a konvergenciaprogramban.

Ezek szerint ha 3,5 százaléknál lassabb az idei egész éves GDP növekedési ütem, akkor a nyugdíjasok nem kapnak nyugdíjprémiumot .

Kockázatok

Az orosz-ukrán háború elhúzódása esetén a magyar gazdasági növekedés 1 százalékponttal lomhább lehet és 3,3 százalék közelében alakulhat – derül ki a Pénzügyminisztérium által frissen közzétett konvergencia programból.

Tartós katonai konfliktus esetén tehát nagy valószínűséggel nem kapnak nyugdíjprémiumot a nyugdíjasok.

Ez különösen fájó pont lehet az idősebbek számára. A jelenlegi magas hazai és nemzetközi inflációs környezetben ugyanis a nyugdíjemelések és a 13. havi nyugdíj mellett a nyugdíjprémium komoly segítséget jelentett.

Nyugdíjemelések és 13. havi nyugdíj

Jó hír ugyanakkor, hogy a Pénzügyminisztérium 2022 és 2026 közötti időszakot lefedő konvergencia programja számol a 13. havi nyugdíj kifizetésével és a nyugdíjak reáltértékének szinten tartásához szükséges nyugdíjemelésekkel.

További hatások

Tartós fegyvees konfliktus esetén a lakossági fogyasztás és a beruházások is közel egy százalékponttal visszafogottabban növekednének az idén.

Alapesetben 5,5 százalékos fogyasztásbővüléssel és 2,7 százalékos beruházásbővüléssel számol a kabinet 2022 során.

Forrás: Pénzügyminisztérium

A legjelentősebb negatív hatással a magyar export- és importszámokra lenne a háború elhúzódása: mindkettő 6 százalékponttal mérséklődhetne. A kivitel az alapforgatókönyv szerint 5,7 százalékkal, a behozatal 4,9 százalékkal növekedhet. Vagyis elnyújtott háború során mind az export mind az import zsugorodna az előző évhez képest.

A háború, a szankciós politikák, illetve a magasabb energia- és nyersanyagárak számottevően gyengítik külső és belső keresletet. A háztartások reáljövedelmét Európa-szerte érezhetően erodálja a magasabb infláció.

Az infláció nagyja ráadásul a magasabb energiaárakra vezethető vissza nemzetközi szinten. Így kevesebb marad az embereknek fogyasztásra. Ezek a folyamatok egy az egyben lecsapdódnak a magyar exportszámokra is.

Az ellátási láncok problémáinak súlyosbodása pedig még tovább rontaná a magyar kivitel lehetőségeit.

A visszafogottabb külső és belső kereslet révén tartósan alacsonyabb lenne a gazdaság teljesítménye.

Munkaerőpiac

A hazai munkaerőpiacra ellenben nem lenne érdemi hatással a hosszabb háború a jelenlegi formájában. Ilyen esetben a foglalkoztatottság csupán 0,2 százalékponttal mérséklődne. Az átlagbéremelkedés dinamikája pedig lényegében változatlan lenne.

Árak

A háború elhúzódása 0,7 százalékponttal növelné a hazai inflációt a Pénzügyminisztérium szerint.

Ezzel párhuzamosan több alapanyagból áruhiány alakulhatna ki az európai országokban. A folyamat szigorúbb pénzpolitikát és magasabb kamatkörnyezetet vonna maga után.

Orosz gáz

A piaci szereplők szerint a legnagyobb veszély ugyanakkor az orosz gázszállítások részleges vagy teljes leállítása. Ez lényegében néhány hónapos átfutással súlyos gázhiányhoz vezetne. Az uniós földgázimport 40-42 százaléka ugyanis Oroszországból származik. Rövidtávon nincs más alternatíva.

A gázhiány óriási mélyütés lenne az európai, különösképpen a német energiaszektornak és feldolgozóiparnak. E forgatókönyv akár több éves elhúzódó stagnálást, illetve gazdasági visszaesést idézhetne elő egész Európában.