Mennyire állunk messze egy újabb Öböl-háborútól?

Elemzések2019. jún 22.Szabó Anna

Pattanásig feszült a viszony az USA és Irán között miután iráni erők lelőttek egy amerikai drónt, amikor az átrepült a Hormuzi-szoros fölött. A New York Times híre szerint Donald Trump amerikai elnök először válaszcsapást rendelt el, majd amikor már a levegőben voltak a csapásmérő gépek, lefújták azt.

A pilóta nélküli repülő lelövésének hírére Donald Trump amerikai elnök először azt tweetelte, hogy Irán ezt még meg fogja bánni. Később arról beszélt, hogy valaki "a saját szakállára, ostobán döntött, egy tábornok, vagy valaki" tévedésből lövette le a drónt. "Nehezen hiszem, hogy szándékosan történt" – mondta és "őrült lépésnek" nevezte.

A New York Times ezzel szemben arról írt, hogy információi szerint

az elnök első lépésben azonnali csapást rendelt el iráni radarállomások, valamint rakétakilövő állások ellen, majd amikor a gépek a levegőben voltak, és a hadihajók is elfoglalták pozícióikat, visszavonták a parancsot.

A lap hozzátette, nem tudni, az elnök véleménye változott meg, vagy technikai nehézségek miatt állt le a tervezett támadás. Így azt sem tudni, hogy a hadművelet ideiglenesen akadt el, vagy véglegesen elvetették a támadás ötletét.

Az azonban bizonyos, hogy az iráni támadás estéjén az elnök válságtanácskozást hívott össze, amelyen vezető törvényhozók mellett részt vett Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, Joseph Dunford, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója, valamint Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi tárca) jelenlegi ügyvezető és Mark Esper, a leendő ügyvezető minisztere.

Az amerikai kongresszus vezető republikánus és demokrata párti törvényhozói pedig "mértéktartó választ" szorgalmaztak Iránnak a Hormuzi-szoros felett csütörtökön lelőtt amerikai drón ügyében.

A mostani összecsapás előzménye, hogy múlt csütörtökön aknatámadást hajtott végre két tanker ellen a Hormuzi-szoroson túl, az Ománi-öbölben. Irán akkor visszautasította a gyanúsítást. Egy hónapon belül ezzel együtt már a második alkalommal ért támadás tankereket a régióban, ahol a világ olajszállítmányainak ötöde halad át.

Ezt követte e hét csütörtökön az amerikai drón lelövése. Az Iszlám Forradalmi Gárda szerint a drón megsértette Irán légterét, illetve hogy válaszlépésük tiszta üzenet volt Amerika felé. Az iráni televízióban a forradalmi gárda főparancsnoka arról beszélt, hogy egy pilóta nélküli amerikai kémrepülőt semmisítettek meg Hormozgan tartomány déli részén Kuhmobarak mellett a hajnali órákban, mert az megsértette az ország légterét. Hozzátette, hogy Irán ugyan nem akar senkivel háborúzni, de minden erejével megvédi magát.

Az amerikai hadsereg központi parancsnoksága megerősítette, hogy greenwichi idő szerint szerdán 23,35 perckor a Hormuzi-szoros fölött egy iraki föld-levegő rakétával valóban lelőtték az amerikai haditengerészet egyik nagyhatótávolságú tengeri megfigyelő repülőjét (BAMS-D), amely éppen nemzetközi légtérben tartózkodott.

Az amerikai haditengerészet szóvivője, Bill Urban százados közölte, hamis az az iráni állítás, hogy iráni légtérben tartózkodott a gép a támadás idején. Hozzátette, ki nem kényszerített támadás érte nemzetközi légtérben az amerikai felügyelet alatt dolgozó gépet.

A Reuters hírügynökség később egy amerikai forrást idézve arról írt, hogy a haditengerészet már összegyűjtötte drón nemzetközi vizeken hánykolódó maradványait.

Az incidensre éppen akkor került sor, amikor a két ország kapcsolata amúgy is egyre feszültebbé vált. Hétfőn az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, ezer fős extra csapattestet küld a régióba, válaszul az iráni erők ellenséges viselkedésére. Korábban már a térségbe irányított egy repülőgép-hordozót, támadó gépekkel és B-52 bombázókkal a fedélzetén.

A feszültség e hét hétfőn tovább erősödött, amikor Irán bejelentette, hogy a gyengén dúsított uránkészlete a jövő héten már meghaladja a világhatalmakkal 2015-ban kötött egyezségben meghatározott szintet.

Iránt azzal vádolták korábban, hogy a békés célú nukleáris kísérletei során keletkezett dúsított uránt nem csak erőművi felhasználásra akarja használni, de atomfegyver gyártásához is. Ezért az országgal szemben szankciókat rendeltek el. Később Irán beleegyezett abba, hogy korlátozza az urán dúsítását, illetve hogy újratervezzen egy nehézvizes reaktort, amelynek kiégett fűtőanyaga bomba számára alkalmas plutóniumot tartalmaz, valamint hogy engedélyezze külföldi atomszakemberek ellenőrzését a létesítményekben. Válaszul a nemzetközi szankciókat visszavonták, így a perzsa állam ismét exportálhatott kőolajat, amely az ország legfontosabb bevételi forrása.

Tavaly májusban az USA kilépett az Obama-adminisztáráció által tető alá hozott egyezményből, és novembertől ismét életbe léptek az iráni olaj és pénzügyi szektor ellen elrendelt szankciók.