Turisták vagy magánűrhajósok léphetnek a NASA űrállomására?
InterjúA NASA nemrégiben bejelentette, hogy űrturistákat fognak felvinni az űrállomásra. Eddig ezt csak az oroszok tették. De kik lesznek az elsők, akiket az amerikaiak visznek az űrbe? - erről kérdeztük Frey Sándort, az Űrvilág című portál főszerkesztőjét.
Váratlannak tekinthető a NASA legutóbbi lépése, amivel jövőre magáncégek és üzleti utak számára is megnyitják a Nemzetközi Űrállomást? Ez az űrturistákat is jelentheti?
Évek óta napirenden volt, hogy csökkenteni kellene az űrállomás költségeit, s már az Obama-kormány idején is felröppentek olyan elképzelések, amelyek a magántőke bevonását tervezték. A NASA a fent folyó kísérletek egy részét is kiszervezte már egy pár éve alakult nonprofit szervezetnek és az űrhajósok most is végeznek ilyen vizsgálatokat. Persze ez nyilván aprópénz a teljes üzemeltetési költségekhez képest, de ennek az arányán szeretnének ezzel a döntéssel javítani.
De egy hosszú évek óta felkészült űrhajós mégiscsak más munkát tud végezni az űrállomáson, mint egy gyorstalpalón felkészített magánember.
Sok a kérdés a bejelentéssel kapcsolatban, de ha lesznek is ilyen magánűrhajósok, akik 30 napon át tartózkodnak majd az űrállomáson, ez vélhetően nem egy olyan űrturista jellegű látogatás lesz, mint amilyen például Charles Simonyi 2007-esés 2009-es útja volt.
Valószínűleg – legalábbis kezdetben - korábban a NASA-nál kiképzett űrhajósokról lesz szó, ugyanis ilyenek dolgoznak a magánűrhajókat gyártó cégeknél, így a SpaceX-nél, vagy a Boeingnél is.
Lehet, hogy a két vállalat majd csomagban adja a saját űrhajósaikat a kísérleteket megrendelő cégeknek. Nem gondolom, hogy gyorstalpalón kiképzett embereket engednek majd a Nemzetközi Űrállomásra. Tehát itt nem turistákról beszélünk, akik azért fizetnek, hogy reklámozzák magukat, vagy életük álmát valósítsák meg. Már csak azért sem, mert ha már jövőre el akarják kezdeni ezeket az utakat, nem lehet ilyen gyorsan kiképezni teljesen kezdőket. Persze már nem olyan nagy problémáról beszélünk, mint az űrkutatás hőskorában, amikor csak vadászpilóták mehettek fel.
A feltételek könnyítése az űrrepülőgép program indulásával kezdődött, azóta már a kutató űrhajósoknak nem kell vadászpilóta képzettséggel rendelkezniük.
Ettől azért még koránt sincs szó bárkiről, s ahogy a hírben is szerepelt, az ilyen utakhoz szükséges egészségügyi alkalmasságot szigorúan ellenőrzik majd.
A feltételek között szerepel, hogy csak amerikai űrhajót használhatnak majd. Ehhez lehet az oroszoknak is szavuk?
Nyilván megtárgyalják majd velük a terveket, de nem hiszem, hogy vétójoguk lehet. Valószínűleg az is benne van a pakliban, hogy a jövőben az oroszok is elindítják saját „űrturistáikat”.
Tudni kell, hogy 2011-től, az űrsiklók leállítása óta csak az orosz Szojuzzal lehetett az űrállomást elérni. Jelenleg viszont kétféle amerikai űrhajó készül, amelyeket erre használni lehet, tehát bővülnek a kapacitások, így a bérelt Szojuz űrhajókon is nő a helyek száma.
Az amerikaiaknak pedig nagyon sok férőhelyük lesz, mert egy-egy ilyen új űrhajóban már nem csak hárman férnek majd el.
Eddig csak a SpaceX Dragon űrhajója érte el az űrállomást, melyet Elon Musk cégének Falcon-9 rakétája vitt fel az űrbe.
Annak a teherűrhajó változata évek óta repül, a most készülő emberes változat viszont egyetlen próbarepülést hajtott végre idén márciusban, még utasok nélkül. De egy legutóbbi földi tesztelés során baleset történt, ami miatt az emberes próba késik. Hasonló készültségben van a Boeing Starliner nevű űrhajója és a NASA ezek közül vásárol majd szállítóeszközt saját űrhajósai számára is.
Azért a bejelentésnek politikai háttere is van, hiszen Trump tavalyi költségvetési javaslata szerint 2025-ig az űrállomást be is kellene zárni. A NASA tehát ennek fényében mintha előre menekülne…
A Nemzetközi Űrállomás nemcsak politikai, hanem műszaki értelemben is leépülőben van. A jelenlegi elképzelések szerint 2028-ra műszakilag is eléri szavatosságának végét. Ekkorra az első modulok harminc évesek lesznek és utána az űrhajósoknak sokkal többet kell majd barkácsolni, hogy javítgatásokkal megőrizzék a korábbi színvonalat. A fenntartásban az amerikaiakon kívül persze Oroszország, az Európai Űrügynökség, Japán és Kanada is részt vesz, de a legtöbbet az USA fizeti, így ha ők kiszállnak, le kell húzni a rolót.
Megpróbálhatják ugyan 2024-után magánpénzekből működtetni az űrállomást, de szinte kizártnak tartom, hogy a teljes működési költséget ennyire rövid felfuttatás után magánerőből ki lehetne termelni.
Tudományos szempontból a Nemzetközi Űrállomás eddigi élete során behozta a ráköltött pénzt?
Mikor mondjuk egy tudományra, hogy behozta az árát? Ki tudja, hogy mondjuk tíz-húsz év múlva, ha eljut az ember a Marsra, az űrállomáson végzett vizsgálatok mennyire alapvetőek voltak ennek az eléréséhez? A fedélzeten százával végzett kísérletek egy része ipari jellegű és nem nyilvános. Az viszont biztos, hogy létrehozásának nem csak tudományos célja volt. Világpolitikai szempontból a megalkotásánál óriási jelentősége volt, hogy az amerikaiak és az oroszok össze tudtak fogni egy ilyen komplex dolog üzemeltetése érdekében és ez a kétoldalú viszony időnkénti romlásakor sem változott. Tehát ha az űrállomásnak semmi tudományos eredménye nem volna, ennek akkor is nagyon nagy jelentősége van.
