Mi a gazdasági csodák titka?
ElemzésekMíg egyes gazdaságok virágoznak, mások hanyatlanak, egyes szektorok fellendülnek, míg másoknak leáldozik. Michael H. Best közgazdász-professzor szerint fenntartható növekedést csak úgy lehet elérni, ha az üzleti modell, a termelési képesség és a készségek kialakítása egyszerre és egyformán fontos.
A gyors gazdasági növekedésre világszerte csodaként tekintenek. Ennek oka az, hogy a kiugró bővülésre a hagyományos, piacközpontú közgazdasági paradigma nem ad választ. Annak érdekében, hogy megválaszolja ezeket a jelenségeket, Michael H. Best, a University of Massachusetts Lowell professor emeritusa, a Hogyan történik valójában a növekedés című? könyvében termelésközpontú paradigmában gondolkodik.
Az Egyesült Államokban a második világháború idején csökkent a munkaerő, mégis hatalmasat nőtt a termelés.
Ennek oka az aktív tervezésű és végrehajtású fejlesztéspolitika volt, ami sikeresen átalakította az ipari struktúrát: új iparágak alakultak, új elvek alapján szerveződtek, hatalmas kutatás-fejlesztési beruházások irányultak a termelésre.
A háború alatt a konvencionális politikát félretették, a makro- és monetáris politikát a fejlődés és a termelési kapacitások bővítése alá rendelték.
A kormány olyan fejlesztési stratégiát alakított ki, ami úgy szervezte a vállalkozói aktivitást és így a termelés átalakítását, hogy az az ország növekedését és a gazdaság átalakulását erőteljesen támogassa.
Ez a szemlélet viszont az általános, a közgazdaságtan fősodorvonalát képező paradigmát meghaladva, egy olyan keretrendszerhez vezet, amelyben a termelés, vállalkozás és a kormányzás rendszerszinten összekapcsolódik.
A könyv ezzel egy termelésközpontú paradigmát mutat be, amit a valós átalakítási tapasztalatokból épít fel.
Koncepciója szerint a gyors növekedéshez három területen szükséges koordinált szervezeti változás: ez az üzleti modell, valamint a termelési képességek és készségek kialakítása.
Ez a három pont pedig a növekedés elválaszthatatlan elemeit képezik, a fejlődési folyamatok összefüggő alrendszerét alkotják, vagyis külön-külön nem képesek hatni a növekedésre, csak együtt. Ezt az alrendszert nevezi a szerző képesség triádnak.
Azok a politikák, amelyek a három elemet külön kezelik, elbuknak.
Azon cégek, régiók, nemzetek esetében, amelyek egy alacsony termelékenységű triádban ragadnak, a kormány lehet az egyetlen olyan intézmény, amely koordinálni és szervezni tudja a szervezeti változásokat a három terület között.
Michael H. Best szerint a gazdasági kormányzás fogalma is változott. A piacközpontú szemlélet azt jelentette, hogy az állam szabályozza azokat a tranzakciókat, amelyeket a szerződések nem, illetve kezeli a végrehajtás problémáit. A válságot követően e szemlélet átalakult, a gazdasági kormányzás szerepe a fiskális és makrogazdasági politika koordinálása és felügyelete, valamint a pénzügyi válságok kezeléséhez szükséges keretrendszer felállítása lett.
