Merre tovább gazdaság? Rollelerezni klassz, de veszélyes! - állítják a szakértők  

Oszkó Péter:  ügyes kommunikációs fogás volt az euró bevezetésének bejelentése. S tulajdonképpen mindegy is, hogy 2030-ban, 2031-ben vagy éppen 2032-ben tér át Magyarország a közös uniós pénz használatára. Egyelőre csak bizalmi alapú fordulat történt. Bizalmi fordulat látható az árfolyam és a finanszírozás terén, de a beruházások továbbra is mélyrepülésben vannak, és a növekedésben sem érhető még tetten jelentős változás. A GDP ráadásul fogyasztásvezérelt, a lakossági fogyasztást ugyanis a választási költekezés indukálta — mégpedig úgy, hogy az előző kormány tartós, állandó intézkedésekkel szórta ki a pénzt. Éppen ezért komoly politikai dilemmákat fog okozni a jelenlegi kormánynak, hogyan biztosítson fenntartható emelkedést a következő időszakban. A magyarországi vállalkozások konkrét, stabil környezetre várnak, és a gazdaságnak elemi érdeke, hogy a korrupció nagyon alacsony szintre szoruljon vissza. Ami pedig az uniós forrásokat illeti: a kormány elvégezte a munka 20 százalékát, a neheze még hátra van. Nagy hatékonysággal kell ugyanis működtetni az államigazgatási struktúrát ahhoz, hogy az EU-s pénzek jó helyre kerüljenek.

 

Várpalotai Viktor: A gazdaság olyan, mint a roller — de a lábbal hajtós, nem pedig az elektromos. 1990-től kezdve mindig volt egy-egy nagy lökés, ami vitt bennünket előre. A láb lendülete azonban már kifulladt, a korábbi gazdasági képletek immár nem működnek. Ráadásul 2022 után olyan hatások érték a magyar gazdaságot, amelyek fájóan érintettek minket. A gazdaság energia-kitettsége óriási, ami más országokhoz képest még inkább felerősödött. Most a termelékenység a hívószó. A magas foglalkoztatás jó dolog, mert így nem kell társadalmi válságkezelő üzemmódba kapcsolni, és a külső egyensúlyunk is rendben van. Nem gond az sem, hogy meddig finanszíroz bennünket a külföld.

 

Virovácz Péter: Rollerezzünk! Nagyon klassz, de veszélyes! Nincsenek uniós szinten mérhető, valós piaci viszonyok Magyarországon. A tudást újra fel kell hozni a felszínre. Valódi fordulat ugyan tényleg nem történt, de legalább kijöttünk a stagnálásból: idén 1,5–2 százalékos lesz a növekedés, jövőre pedig 3 százalékos bővülés jöhet. A bizalom valóban visszatért: a statisztikák szerint a júliusi adat volt a tizenharmadik olyan pozitív adatpont a háztartások esetében, amilyenre 1993 óta nem volt példa. A gond az, hogy az üzleti bizalom továbbra is a negatív tartományban van. Ki kell jelölni az irányokat, hogy a cégvezetők tudjanak tervezni és beruházni; most a tőkefelhalmozásra kell koncentrálni. A munkaerőpiacon pedig az jelent problémát, hogy nincs szabad munkaerő. Elméletileg ugyan létezik egy 300 ezer fős tartalék, ám valójában ennek a fele sem fogható munkára. Fő kérdés az is, hogy kihez tartozik az innováció. Legyünk legalább a második sorban, és olyan invesztorokat hozzunk ide, akik képesek innoválni!

 

Oblath Gábor: a masszív árfolyam-felértékelődés versenyképességi oldalról nézve rendkívül kedvezőtlen a magyar gazdaságnak, ami a külső egyensúlyban is meg fog majd látszani. Ezzel a jelenleg zajló reálfelértékelődéssel ugyanis nagyon el lehet rontani a versenyképességet, ráadásul a túlértékelt árfolyam gátolja a növekedést és a beruházásokat is. A növekedési potenciál szempontjából kulcsfontosságú az intézményi struktúra — a jogállamiság és a korrupciómentesség — megerősítése. A beruházások tekintetében pedig a bizalom még a költségeknél is fontosabb tényező.