Mi az a KFOR és milyen szerepe van benne Magyarországnak?

Az elmúlt napokban újra Európa egyik geopolitikai forrópontjává vált az albán többségű, ám etnikailag rendkívül sokszínű Koszovó északi, szerbek lakta része. A szerb ajkú lakosság és a koszovói rendvédelmi szervek között a helyi önkormányzati választások kapcsán kialakult konfliktus olyannyira eszkalálódott május utolsó hétvégéjén, hogy az országban állomásozó NATO békefenntartó erőket, a KFOR alakulatait is be kellett vetni a helyzet stabilizálása érdekében. A tömegoszlatási feladatok elvégzése során magyar honvédek is súlyosan megsebesültek. A konfliktus részleteiről a növekedés.hu részletes elemzése itt található.

Az egész Balkán lángba borulhatott volna

De mi is az a KFOR? Miért vannak magyar katonák Koszovóban és milyen szerepe van hazánknak a helyi béke megőrzésében?

Koszovó területe még Jugoszlávia idején, a ’70-es években kapott autonóm státuszt a szerb köztársaság részeként, azonban 1989-ben a délszláv háború kapcsán is hírhedt Slobodan Milosevic szerb elnök megfosztotta az albán többségű Koszovót ezektől a jogoktól. Milosevic koszovói albánokkal szemben alkalmazott elnyomó politikája olyan súlyosan kiélezett helyzethez vezetett, ami a ’90-es években fegyveres konfliktusba torkollott a szerb fegyveres erők és az albán lakosság között.

A helyzet ekkor nagyon feszült volt a Nyugat-Balkánon, hiszen csupán 1995-ben zárult le a daytoni békeszerződéssel a véres boszniai háború, és épp ekkor kezdett kiéleződni a koszovói konfliktus. Utóbbi 1998-ban már azzal fenyegetett, hogy újra lángba borulhatnak a szomszédos országok, így a helyzet nemzetközi beavatkozást sürgetett.

A korszak történelmi sajátossága, hogy a felbomlott Szovjetunió helyén tátongó hatalmi űrt ekkor még nem volt képes betölteni Oroszország, így a NATO, azaz a nyugati hatalmak számára sokkal inkább nyitva állt a beavatkozás lehetősége, a konfliktus eszkalálódása nélkül, mint akár napjainkban.

Irgalmas Angyal

Az ENSZ és a NATO először tárgyalás útján kívánta rendezni a konfliktust, de ez a törekvésük a szerbek ellenállása miatt kudarcot vallott, így végül a NATO nem látott más lehetőséget, mint a közvetlen fegyveres beavatkozást. A teljes globális légifölényt élvező NATO erők ezután súlyos légicsapásokat mértek Szerbia katonai és rendőrségi létesítményeire.

Az 1999-ben indult akció Irgalmas Angyal néven futott és rendkívül hosszan, 78 napig tartott. Ezalatt több ezer bombát dobtak le Szerbiában és a katonák mellett szerb források szerint több mint 2000 civil is életét vesztette. A bombázások következtében a NATO-ra a szerb lakosság máig ellenségesen tekint, és sok más mellett, többek közt ez az egyik oka annak, hogy Szerbia máig nem igyekszik a NATO szövetségi rendszerébe belépni.

A bombázásban többnemzeti koalíció vett részt, de a valóságban a légicsapások 90 százalékát amerikai vadászgépek hajtották végre, a többi ország részvétele inkább jelképes volt.

Magyarország épp ebben az évben (1999) lépett be a NATO-ba teljes jogú tagként, így friss szövetségesként hazánk még közvetlenül nem vállalt szerepet az eseményekben.

A légicsapások nagyrészét a közelben állomásozó anyahajókról hajtották végre, de érdekes magyar szála az eseményeknek, hogy 1995-től a taszári légibázist az amerikai erők használták egyfajta bázisul a délszláv háborúk során.

Összefoglalva hazánk csak közvetetten vett részt a konfliktusban a légtérhasználat és a repülőtér használat engedélyezésével.

Létrejön a KFOR

Az amerikai bombázás mindent elsöprő erejét jól mutatja, hogy Belgrád még 1999 nyarán beleegyezett a tűzszünetbe. Koszovó azonban csak 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét. A legtöbb NATO ország, így az Egyesült Államok és többek közt Magyarország formálisan is elismerte Koszovó függetlenségét, azonban számos ország, élükön Szerbia és maga az ENSZ mindmáig nem ismeri el mint önálló ország. Szerbia kvázi ENSZ irányította területként tekint az apró balkáni államra. Az ENSZ 2008-ban azért nem ismerte el Koszovót, mert Oroszország akkor ezt már megvétózta.

Kezdetben Koszovó területe gyakorlatilag amerikai és uniós katonai megszállás alatt állt és eleinte valóban az ENSZ igazgatta az országot, majd fokozatosan épült ki az intézményrendszer, ami az államiság kialakulásához vezetett.

A helyzet stabilizálás érdekében 1999-ben jött létre a KFOR, azaz Kosovo Force. Érdekes módon a KFOR egy a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó haderő lett, ám az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján jött létre. Érdekesség, hogy az utóbbi tagja Oroszország. Az akkori geopolitikai helyzet, mint a cikk korábbi részében említettük még lehetővé tette a határozat elfogadását, ma ez szinte elképzelhetetlen volna. Mindemellett fontos, hogy a KFOR alapvetően nem ENSZ, hanem NATO irányította békefenntartó haderő, de nem csak NATO tagok vesznek benne részt, hanem például a független Ausztria is.

A KFOR feladata eleinte a béke megteremtése, a fegyveres szabadcsapatok lefegyverzése, aknamentesítés volt. Mára főképp a közrend fenntartása és egyfajta megelőzése annak, hogy bármikor újabb fegyveres konfliktus robbanjon ki Szerbia és Koszovó között.

A legnagyobbak között

A legnagyobb katonai állománnyal résztvevő országok Olaszország, az Egyesült Államok, Magyarország, Törökország, Ausztria, Svájc, Lettország, Horvátország és Görögország, de számos más állam is részese a KFOR-nak kisebb létszámmal. Egyes esetekben akár csupán egyetlen egy fővel.

Így összesen 27 ország katonáiból áll össze a napjainkban 3762 fős Kosovo Force. A művelet csúcsán, 2006-ban egyébként volt, hogy 17 ezer katona is részese volt a haderőnek.

A KFOR a Magyar Honvédség szempontjából egy sikertörténet. Habár hazánk kis ország és a magyar haderő sem tartozik a nagyok közé a NATO-n belül, részben földrajzi közelségünkből adódóan a kezdetektől kulcsszerepet töltünk be a KFOR-ban.

Jól mutatja Magyarország jelentőségét, a 715 fős olasz és az 561 fős amerikai után a 469 fős magyar kontingens a harmadik legnagyobb a Kosovo Force-ban.

Magyar katonák szerveznek kiképzést az észak-macedón kontingensnek:

Mit csinálnak a magyar katonák Koszovóban?

A Magyar Honvédség szerep fokozatosan bővült az évek során a balkáni országban. Eleinte kifejezetten őrzési, biztosítási feladatokat láttak el, mára azonban ez egészen megváltozott. Eleinte Portugáliával együtt, ám 2017 óta teljesen önállóan Magyarország működteti az úgynevezett KFOR Harcászati Tartalék Zászlóaljat. Utóbbiban a magyar erők elsősorban lövész feladatokat látnak el. Ennek megfelelően valódi támadó alakulatok is vannak magyar részről Koszovóban, többek közt BTR-80-as harcjárművekkel. Emellett úgynevezett megfigyelő és felderítő képességekkel is hozzájárul a Honvédség a KFOR-hoz.

Odakint Koszovóban a magyar MH. KFOR kontingens elsősorban a novo selói táborban állomásozik. A Koszovóban külszolgálatot teljesítő katonákat már itthon is kiképzik a misszióban való részvételre. Koszovóban rendszeres a gyakorlatozás, gyakran más nemzetek katonáival együtt. A kiképzés során különös hangsúlyt fektetnek a tömegoszlatásra és a rendfenntartásra, mivel jó ideje elsősorban a közrend biztosítása a KFOR feladata, mivel Koszovó pacifikálása alapvetően sikeresnek tekinthető.

Magyar katonák Novo Selo-ban:

A rendszámok okoztak konfliktust

Szerencsére a 2017 óta eltelt időszakban egészen a közelmúltig igazán kiélezett helyzettel nem kellett szembenéznie a magyar katonáknak Koszovóban. 2022. őszén volt egy súlyosabb konfliktus, amikor Koszovó betiltotta a szerb rendszámok alkalmazását és emiatt úttorlaszokat emelt a koszovói szerb lakosság, de akkor sikerült megelőzni az eszkalációt. Így tulajdonképpen a mostani tekinthető a legélesebb helyzetnek, azóta, hogy a Honvédség már nem csak őrzési és biztosítási feladatokat lát el a KFOR-ban.

Nem veszélytelen

Mindemellett Koszovóban szolgálni nem veszélytelen feladat. A lakosságnál sajnos máig nagy számban vannak illegális fegyverek, így a katonáknak a feszült helyzetekben akár fegyveres támadásra is fel kell készülniük. A legutóbbi események is bizonyították ezt, hiszen a szerb civilek még villanógránátot is bevetettek a békefenntartók ellen.

Első az új tagok közt

A magyar külmisszió csúcspontjának egyértelműen a 2021 ősze és 2022 októbere közötti időszak tekinthető. Ezalatt az 1 év alatt ugyanis az egész KFOR nemzetközi békemisszió parancsnoka egy magyar katona, Kajári Ferenc vezérőrnagy volt. Ennek jelentősége a NATO-n belül óriási, mivel Kajári Ferenc nem csupán az első magyar katona volt, aki egy teljes NATO békemisszió parancsnoka lehetett, hanem általa minden 1999 után csatlakozott NATO tagállam közül Magyarország volt az első, amelyik képes volt parancsnokot delegálni egy nemzetközi misszió élére.

Kajári Ferenc vezérőrnagy a KFOR parancsokaként találkozik Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, mivel 2021-es a kép ezért még maszkban:

Összességében kijelenthető, hogy Magyarország fontos tagja a KFOR-nak.

Hazánk azért is kezeli prioritásként a misszió ügyét, mert a balkáni béke országunk számára kiemelt biztonságpolitikai kérdés. A KFOR emellett arra is jó, hogy az ott szolgált katonák komoly tudáshoz jutnak és jól ismerik a többi NATO tagállam fegyvereit, technikáit, így jól tudnak a szövetséges országok katonáival együtt dolgozni, ezzel növelve hazánk értékét a NATO-n belül.

Mire elég 3762 katona?

Végül egy fontos kérdést érdemes még feltenni, hiszen most a szerb hadsereg is felvonult a koszovói határon. Azt, hogy mire is elég ez a 3762 fő? Van elegendő visszatartó hatása?

Egyrészt nyilván ennyi katona nem elhanyagolható mennyiség, de a KFOR ereje főképp nem ebben rejlik, hanem a mögötte álló országokban. Ugyanis ha megtámadnak kint egy KFOR katonát azzal gyakorlatilag az egész NATO haragját magára zúdíthatja a támadó. Jelen esetben azonban ez nem áll fenn, mivel nem reguláris erők, hanem civilek támadtak a katonákra, így egy ország sem keveredett konfliktusba a KFOR békefenntartóival.