Fordulat a hazai iparban: visszaesett az akkumulátorgyártás, más ágazatok erősödnek
ElemzésekÁtrajzolódik a magyar ipar térképe: az autógyártásban már a hibrid és elektromos járművek vezetnek, a számítógépgyártás szárnyal, az akkumulátoripar viszont megtorpant. A KSH friss adatai szerint a 2025-ös, 3,2 százalékos ipari visszaeséssel párhuzamosan jelentős technológiai és termékszerkezeti átalakulás zajlott. A változások a magyar ipar legfontosabb termékcsoportjait és exportpiacait egyaránt érintették.
Jelentős technológiai, termékszerkezeti és exportpiaci átrendeződés zajlott a magyar iparban 2019 és 2025 között – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal november 10-i sajtótájékoztatóján.
A KSH friss elemzése a megszokott ipari teljesítménymutatókat kiegészítve azt mutatja be, hogyan változott a hazai gyártás termékösszetétele, miként alakult az egyes termékcsoportok értékesítése és iparon belüli súlya, valamint hogyan rendeződtek át a legfontosabb exportpiacok. Az adatok így részletesebb képet adnak a magyar ipar elmúlt hat évben végbement átalakulásáról.
Dr. Morvai Attila, a KSH rövid távú gazdaságstatisztikai főosztályának vezetője ismertette: az elemzés a koronavírus-járvány előtti utolsó évet, 2019-et, valamint 2024 és 2025 adatait hasonlítja össze, így a hosszabb távú szerkezeti változások mellett a legutóbbi év elmozdulásai is vizsgálhatók.
A termékstatisztikai adatok szerint 2025-ben a teljes ipari árbevétel 58 058 milliárd forintot tett ki, amelynek 80,3 százaléka a feldolgozóiparhoz, 18,3 százaléka pedig az energiaiparhoz kapcsolódott.
A 2024-ről 2025-re tapasztalt visszaesés a legnagyobb ipari alágakat sem kerülte el.
A járműgyártás értékesítési volumene 10,5 százalékkal, a villamos berendezések gyártásáé 24,3 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás lényegében stagnált, 0,3 százalékos visszaesést mutatott. A vizsgált nagyobb alágak közül egyedül a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártása bővült, 9,4 százalékkal.
Az elektromos és hibrid járművek már megelőzték a benzines autókat
A magyar ipar egyik legjelentősebb termékcsoportjában, a közúti gépjárműgyártásban számottevő átalakulás történt az elmúlt hat évben.
A közúti gépjárműgyártás súlya az ipari termékértékesítésen belül 2019 és 2025 között mintegy 3 százalékponttal csökkent. Az autóipari értékesítés árindexszel korrigált értéke 2024-ben 8,6 százalékkal, 2025-ben pedig 18,2 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől.
Ezzel párhuzamosan jelentősen megváltozott az autóipari termékértékesítés összetétele.
Míg 2019-ben az értékesítés csaknem 99 százalékát a klasszikus hajtáslánchoz kapcsolódó termékek – benzines és dízeljárművek, valamint benzin- és dízelmotorok – adták, 2025-re a hibrid és elektromos járművek részesedése 32,4 százalékra emelkedett.
Ezzel a hibrid és elektromos járművek váltak a legnagyobb termékcsoporttá, megelőzve a benzines járműveket, amelyek részesedése 30,2 százalékra mérséklődött. A dízeljárművek aránya ugyanezen időszak alatt 16,7 százalékról 6,2 százalékra csökkent.
A KSH adatai szerint 2019 és 2024 között a hibrid és elektromos járművek értékesítésének növekedése ellensúlyozta a benzines, dízel- és egyéb járműipari termékek visszaesését. A következő évben azonban már a járműipari termékkategóriák szinte mindegyike negatívan járult hozzá az értékesítés változásához.
Az exportpiacokon is átrendeződés történt.
Németország 2019-ben és 2025-ben egyaránt a magyar gépjárműipari export legfontosabb célországa volt, a második helyre azonban 2025-re Spanyolország lépett elő.
Hat évvel korábban még Szlovákia és Csehország foglalta el a második és harmadik helyet.
Morvai Attila kiemelte, Spanyolország előretöréséhez a klasszikus hajtáslánchoz kapcsolódó termékek mellett a hibrid és elektromos járművek is jelentősen hozzájárultak.
Csaknem megnégyszereződött a hazai számítógépgyártás értékesítése
A vizsgált időszak egyik legjelentősebb növekedését a számítógépek és perifériás egységek gyártásához kapcsolódó termékek értékesítése mutatta.
A KSH adatai szerint az árindexszel korrigált értékesítés 2019 és 2025 között csaknem négyszeresére emelkedett. A növekedést szinte teljes egészében az adatfeldolgozó egységek gyártása húzta.
E termékcsoport részesedése az IT-termékek értékesítésében a 2019-es 26,4 százalékról 2025-re 88,6 százalékra nőtt. Ezzel párhuzamosan a korábban meghatározó tárolóegységek részesedése 41,4 százalékról 3,6 százalékra csökkent.
Morvai Attila az átalakulás hátterében a nagy teljesítményű számítási infrastruktúra iránti kereslet bővülését, a felhőalapú szolgáltatások terjedését és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó igények növekedését emelte ki.
A KSH ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a látványos növekedés erős termék- és vállalati koncentráció mellett ment végbe.
Az akkumulátorgyártás 2025-ben több mint harmadával esett vissza
Az akkumulátorgyártás teljesítménye különösen jelentős változásokat mutatott a vizsgált időszakban.
Az akkumulátortermékek árindexszel korrigált értékesítése 2019 és 2024 között több mint nyolcszorosára emelkedett, 2025-ben azonban 34,6 százalékkal csökkent. A visszaesés ellenére az értékesítés volumene még így is több mint ötszöröse maradt a 2019-esnek.
A KSH elemzése szerint az ágazat teljesítményének alakulását döntően a lítiumion-akkumulátorok határozták meg. Ez a termékcsoport járult hozzá a legnagyobb mértékben mind a 2019 és 2024 közötti növekedéshez, mind a 2025-ös visszaeséshez.
Az akkumulátorexport célországai ugyancsak jelentősen átrendeződtek.
2019-ben Ausztria és Németország együttesen a kivitel több mint kétharmadát fogadta. 2025-re Németország maradt a legfontosabb exportpiac, mellette Olaszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vált jelentős célországgá. Ausztria korábbi meghatározó szerepe gyakorlatilag megszűnt.
A KSH a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy az exportpiacok átrendeződése nem kizárólag a lítiumion-akkumulátorok gyártásának változásával függött össze, hanem vállalati döntések is szerepet játszottak benne.
Az élelmiszeriparban az export növekedett, a belföldi értékesítés csökkent
A járműgyártással és az akkumulátorgyártással összevetve az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás viszonylag stabil teljesítményt mutatott.
Az ágazat saját termékeinek árindexszel korrigált értékesítése 2019 és 2025 között 4,8 százalékkal növekedett. A belföldi és az exportértékesítés azonban eltérően alakult.
Az export 17,4 százalékkal, 243,6 milliárd forinttal bővült, miközben a belföldi értékesítés 3,5 százalékkal, 74,5 milliárd forinttal csökkent.
Folyó áron a belföldi értékesítés 2025-ben 3720 milliárd, az export pedig 3008 milliárd forintot tett ki.
A KSH adatai szerint a legtöbb hagyományos élelmiszeripari termékcsoportban elmaradt az érdemi növekedés. A tejtermékek, a baromfihús, a húsfeldolgozás és a pékárugyártás értékesítési árbevétele egyaránt csökkent a 2019-es szinthez képest.
Ezzel szemben a készételek, a dohánytermékek, a tea és kávé feldolgozása, valamint az egyéb, máshová nem sorolt élelmiszerek gyártásához kapcsolódó értékesítés jelentősen bővült.
A KSH elemzése alapján az ágazat 2019 és 2025 közötti mérsékelt növekedését az export bővülése biztosította, miközben a belföldi értékesítés a vizsgált időszak végén is elmaradt a 2019-es szinttől.
Kevesebb adminisztráció, gyorsabban elérhető iparstatisztikai adatok
A KSH a sajtótájékoztatón az ipari teljesítménystatisztika megújítását is bemutatta, amelynek célja az adatszolgáltatói terhek csökkentése és az adatok gyorsabb közzététele.
A 2027-től bevezetendő változtatások alapján a feldolgozóipari havi adatszolgáltatásban a jelenlegi 23-ról 6-ra csökken a havonta bekért mutatók száma. Hét mutatót a továbbiakban negyedévente kell jelenteni, tíz mutató adatszolgáltatása pedig megszűnik.
Az átlagos kérdőívkitöltési idő a 2025-ben mért 27,8 percről 2027-re mintegy öt percre csökkenhet. Ez a KSH számításai szerint évente körülbelül 16 ezer munkaóra megtakarítását jelentheti a vállalatok számára.
Morvai Attila elmondta, hogy a megkérdezett adatszolgáltatók mintegy 90 százaléka tényleges tehercsökkenést vár az új rendszertől.