A KSH felfelé korrigált – az elemző fényt lát az alagút végén

A KSH a második becslés keretében kismértékben felfelé korrigálta a tavalyi negyedik negyedéves gazdasági teljesítményt, a GDP így éves alapon 0,6, negyedéves alapon pedig 0,2 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. A korrekció az éves növekedést nem érintette, 2025-ben a GDP a nyers adatok szerint 0,4, a kiigazított adatok szerint 0,3 százalékkal emelkedett.

Termelési oldalról az év végén és a tavalyi év egészében is a mezőgazdaság és az ipar húzta vissza a gazdaság teljesítményét. Előbbi esetében a súlyos aszályhelyzetet kell kiemelni, míg utóbbi kapcsán a külső kereslet gyengélkedését, amely erősen érintette a hazai exportorientált ipari kapacitásokat, miközben az év végén az energiaipar is gyengébb teljesítményt nyújtott.

A belső fogyasztás élénkülésének kedvező hatásai

Az építőipar ezzel szemben a kedvezőtlen évkezdet után az év végére fokozatosan növekedési pályára állt, az utolsó negyedévben már a gazdaság egyik legerősebb motorja volt éves és negyedéves alapon is. Emelkedtek a szolgáltatások is, amelyben a belső kereslet, a jövedelmi helyzet javulása nyomán erősödő fogyasztás, továbbá a nemzetközi turizmus játszotta a legfontosabb szerepet.

Felhasználási oldalról a fogyasztás volt a növekedés legfontosabb húzóereje, a háztartások fogyasztási kiadása a negyedik negyedévben 2,7, az év egészében 2,9 százalékkal nőtt, így 1,4 százalékponttal járult hozzá a gazdasági teljesítményhez. A családtámogatások bővítése, a szja-mentesség kiterjesztése a háromgyermekes édesanyákra, illetve a reálbérek emelkedése érdemi dinamikát eredményezett, az utolsó 3 hónapban is negyedéves alapon 1 százalékkal nőttek a háztartások fogyasztási kiadásai.

Az exportvisszaesés erősen fékezte a növekedést

Visszafogták azonban a bővülést a beruházások, a bruttó állóeszköz felhalmozás volumene éves szinten 2,2 százalékkal zsugorodott, amely így 0,5 százalékponttal lassította a növekedést. Kedvező ugyanakkor, hogy éven belül fékeződött a visszaesés, és a második félévet összességében már stagnálás jellemezte, miközben a készletváltozás szerepe továbbra is jelentős volt, feltehetően a nagy gyárak készletezése nyomán. A növekedést azonban legnagyobb mértékben, 1,5 százalékponttal a nettó export fogta vissza tavaly, míg a negyedik negyedévben ez a hatás -3,1 százalékpont volt. Ennek oka az export gyengélkedése volt, habár a kivitel volumene az év egészében stagnált, ez a szolgáltatásexport bővülése – amely mögött a külföldi turizmus kedvező alakulása húzódott meg – és a külső kereslet alakulása nyomán az áruexport csökkenéséből állt össze. A másik oldalról az import volumene 2,1 százalékkal nőtt éves szinten, amelyhez kötődően a fogyasztás erősödését, illetve a készletezési hatást kell kiemelni.

Élénkülés kilátásban

Az idei évtől már a gazdasági növekedés élénkülését várjuk. A lassuló infláció, a várhatóan gyorsuló béremelkedési ütemmel párosulva, idén 6 százalék feletti reálbér-dinamikát hozhat, amely a családtámogatások bővítésével és a különböző juttatásokkal (14. havi nyugdíj, fegyverpénz, otthonteremtési támogatás) együtt jelentősen javítja a jövedelmi helyzetet, ennek eredményeként pedig idén is a fogyasztás lehet a növekedés legfontosabb motorja. A beruházások esetében is pozitív fordulatot várunk, a tavalyi év második felében már megállt a beruházások zuhanása, a támogatott hitelek, az állami infrastruktúra-fejlesztések, illetve a lakásépítések felfutása így idén már bővülést hozhat.

Külső kockázatok, hazai remények

 A kulcskérdés ugyanakkor a külső kereslet és a geopolitikai konfliktusok lesznek. A német gazdaság, mint legfontosabb külpiacunk, növekedési kilátása kapcsán jelentős a bizonytalanság, miközben az orosz-ukrán háború folytatódása is rontja a kontinens kilátásait. A közel-keleti konfliktus elhúzódása, az energiapiac tartós problémái szintén kockázatot jelentenek, nemcsak az árak, hanem a stabil ellátás szempontjából is. Mindezen tényezőket figyelembe véve az idei évben, kedvezőbb külső környezetben, a 2-3 százalékos sávba emelkedhet a gazdasági növekedés, azonban a kockázatok jelenleg inkább lefelé mutatnak.