Mi várható az új izraeli kabinettől?
Elemzések
Hosszú idő után összeállt az új izraeli kormány, de kétséges, meddig maradhat hivatalban Legalábbis az elemzők nagyobbik része úgy véli, idő előtti felbomlására van esély, mert a nyolc pártból álló koalíció Netanjahu Likudja kivételével a szélső jobbtól a szélső balig szinte minden alakulatot felölel, és így is mindössze 61 képviselővel rendelkezik a 120 tagú izraeli parlamentben, a Knesszetben.
Június 13-án esküdött fel az új izraeli kormány, melyet az első két évben Naftali Bennet kormányoz, majd a tervek szerint átadja a staféltabotot koalíciós partnerének Jair Lapidnak. Maga kormányzati megállapodás is szokatlan, hiszen a napokban hivatalba lépett Bennet pártja, a szélsőjobbos Jamina (Jobbra) abban egyezett meg a koalíció legnagyobb tagjával, a centrista Jes Atiddal (Van Jövő), hogy
a négy évre tervezett együttműködés első felében Bennet ül a miniszterelnöki székbe, a második két évre pedig a Jes Atid vezetője, Jair Lapid.
Elemzők több okból is nagyon ingatagnak tartják a frissen alakult koalíciót.
Egyrészt, mert a koalíciós partnerek egyetlen közös vonása a Netanjahuval szembeni ellenállás, személyének elutasítása.
Másrészt a koalíciós többség csak a Manszúr Abbasz vezette Egyesült Arab Lista négy főből álló frakciójának támogatásával jött össze, ami ismét csak bizonytalansági tényező.
Különösen, hogy a most 49 éves Bennet – aki 2020-as szakításáig Netanjahu kormányaiban volt védelmi, oktatási, gazdasági és vallási, illetve diaszpóra ügyi miniszter – szélsőséges nézeteiről ismert. Bennett hat évet szolgált a hadseregben, a libanoni-izraeli konfliktusban, majd informatikai vállalkozásokat alapított és vezetett sikeresen Több százmillió dolláros vagyont gyűjtött össze cégei eladásával.
Az új izraeli miniszterelnök, Naftali Bennet, a jobboldali Jobbra (Jamina) párt vezetője az első kabinetülést tartja az új kormánykoalícióról tartott bizalmi szavazás után 2021. június 13-án. (MTI)
Vélekedése szerint Izrael nem tartja megszállás alatt Ciszjordániát, mert Palesztina sohasem létezett, ezért véglegesen annektálná a területet. Az ott élő araboknak megadná az izraeli állampolgárságot, de a határokat egyébként lezárná a máshonnan, például a Gázai övezetből érkező arabok elől.
A nemrég megint katonai konfliktusforrássá alakult Gázai övezetet pedig teljes egészében Egyiptomnak adná.
Bennett sokkal erélyesebben lépne fel a palesztin terroristákkal szemben is. Szerinte nem kellene szabadon engedni, helyette inkább agyon kellene lőni őket. Ugyanez a véleménye a határsértőkkel kapcsolatosan is: azokat ott a helyszínen agyon kellene lőni, a gyerekeket is, mert azok nem gyerekek, hanem terroristák.
Bennettel szemben a centrista Jair Lapid jóval békülékenyebb hangot üt meg felszólalásaiban.
A palesztin kérdésben pedig Bennettel szemben a tárgyalások híve, és az önálló állam gondolatát sem veti el. Lapid másik nagy ígérete az állam és az egyház szétválasztása. A párt erejét és elfogadottságát jelzi, hogy a Jes Atid 2012-es megalakulása óta bent van a parlamentben. Lapid pedig 2013-14-ben Netanjahu kormányában pénzügyminiszter volt, igaz, később a miniszterelnök menesztette.
Csoportkép az új izraeli egységkormány tagjairól Jeruzsálemben 2021. június 14-én. Első sorban balról-jobbra: Naftali Bennet miniszterelnök, a jobboldali Jobbra (Jamina) párt vezetője, Reuven Rivlin izraeli államfő és Jáir Lapid külügyminiszter, a centrista Van Jövő (Jes Atíd) párt vezetője, aki a koalíciós megállapodás értelmében a ciklus felénél - két év múlva - átveszi a miniszterelnöki tisztséget.
MTI/EPA/Atef Szafadi
Az a tény, hogy a koalíció két legnagyobb pártja egymástól ennyire eltérő állásponton van a legtöbb kérdésben, előrevetíti, hogy radikális lépésekre – sem egyik, sem másik irányban – biztosan nem kerül sor, mert nem tudnak megegyezni. Ezért leginkább az várható, hogy a gazdasági problémák, ezen belül is a koronavírus-járvány okozta károk enyhítése kerül a kormány tevékenységének középpontjába.
Ezt a vélekedést erősíti az is, hogy koronavírus-járvány kitörése óta Bennet taktikát váltott, és az utóbbi egy évben az izraeli egészségügyi rendszer erősítését szorgalmazza, illetve harsányan bírálja a kormány járvány elleni intézkedéseit.
Gazdasági vonalon Bennet annak a híve, hogy Izrael gazdasági kapcsolatokat nyisson Ázsia - elsősorban Kína és India felé -, ennek részeként a haifai kikötő egy részének kínai kézbe kerüléséről, és annak stratégiai jelentőségéről már korábban írtunk.
A kikötőben eddig 3 milliárd dollárt költött el infrastrukturális fejlesztésekre egy sanghaji óriásvállalat, a Shanghai International Port Group (SIPG), amely 25 évig működtetheti is az új terminált. Az infrastrukturális projekt a 2013-ban indult kínai Új Selyemút kezdeményezés része.
