Mi várható Herszon visszafoglalása után? - térképen a háború

Herszon újra ukrán kézen

Az elmúlt napok rendkívüli változásokat hoztak az ukrajnai háborúban. Hetek óta figyeli az egész világ, hogy mi lesz a háború elején megszállt Herszon sorsa, most pedig szinte egyik pillanatról a másikra a városból kivonult az orosz hadsereg. A helyükre azonnal bevonultak az ukrán fegyveres erők és gyakorlatilag egyetlen puskalövés nélkül vették át az irányítást a régió székhely fölött.

Tarthatatlanná vált a helyzet

Herszon térségében a nyár óta kiélezett harcok folytak. Mykolaivból kiindulva Ukrajna ellentámadást indított területei visszaszerzése érdekében és fokozatosan egyre közelebb került Herszon település határához. Őszre már csupán néhány tíz kilométerre voltak a városhatártól, ám míg a keleti, Harkovból induló ellentámadás óriási sikereket ért el, Herszonnál egy darabig úgy tűnt megakadt az ukrán művelet.

Októberre viszont egyre tarthatatlanabbá vált az oroszok helyzete Herszonban. Az ukrán tüzérségi támadások, dróntámadások, rakéta csapások egyre súlyosabb károkat okoztak az orosz utánpótlási vonalakban, így az orosz csapatok ellátása fokozatosan ellehetetlenült, miközben egyre erősödött az ukrán ellentámadás jelentette nyomás.

Az első jele annak, hogy Oroszország valamire készül Herszonban az volt, hogy elkezdték evakuálni a városból a civil oroszokat, illetve azokat, akik az oroszokkal együttműködtek. Ekkor már lehetett sejteni, hogy vagy kivonulnak a településről, vagy brutális városi harcra készülnek az oroszok. Ez utóbbiban egyébként nem igazán remekeltek eddig, ellentétben az ukránokkal, akik nagyon jól teljesítettek a városok védelme során.

Végül úgy tűnik az oroszok nem akarták óriási vérveszteségek árán megtartani a várost. November 11-re már biztossá vált, hogy teljesen elhagyták Herszont és a Dnyeper keleti oldalára húzódott vissza az orosz hadsereg, az ukrán felszabadítok pedig bevonultak a helyükre.

Csapdákat hagytak Herszonban

Az oroszok pusztulást hagytak maguk mögött. A város infrastruktúráját tudatosan megrongálták, így a felszabadult Herszonban akadozik a közműszolgáltatás. Emellett ’’csapdákat’’, aknamezőket is elhelyeztek a városban és környékén, melyeket épp most távolít el az ukrán hadsereg.

Kérdéses azonban, hogy mennyire volt megszervezve a csapatkivonás és hogy hagytak-e maguk mögött esetleg értékes katonai felszerelést az oroszok. Ukrajna azt állítja, hogy számos orosz felszerelést zsákmányoltak, míg az oroszok azt kommunikálják, hogy minden használható eszközt elhoztak a városból.

Veszélyes vízlépcső

A két hadsereget így most a Dnyeper folyó választja el egymástól, Oroszország legfontosabb hídfője pedig Herszon közelében Antonivka, ahol kulcsfontosságú átkelő pont található a folyón. A térségben most a Nova Kakhovkában található vízlépcső jelenti a legnagyobb kockázatot. Az ukrán vezetés tart tőle, hogy Oroszország felrobbanthatja a gátat, aminek hatására a Dnyeper óriási területet öntene el, a Zaporizzsjai atomerőmű pedig hűtővíz nélkül maradna, aminek beláthatatlan következményei lennének.

Térkép az ukrajnai háború 2022. november 11-i állásáról

Új fejezet a háborúban

Mindez természetesen újabb fejezetet nyit a háborúban. Oroszország mostanra szinte minden fronton védekező pozícióba szorult és elvesztette a legnagyobb várost amit eddig elfoglalt.

A Donyec-medencében is többnyire csak az ukránok tudnak sikereket felmutatni, habár Bakhmut ellen továbbra is viszonylag intenzív orosz offenzíva zajlik.

Herszon elfoglalásától azonban valószínűleg nem várható, hogy Oroszország összeomlik és gyors ukrán győzelemre kerül sor. Sőt a közeljövőben valójában a harcok akár brutális fokozódására lehet számítani. Jelenleg ugyanis mindkét fél erőt gyűjt a háború folytatásához, ami egyre pusztítóbbá válhat.

Már Észak-Koreából is vesznek fegyvert

Oroszország folyamatosan mozgósít. Újoncokat soroz be, sereget gyűjt Ukrajna ellen. Iránból drónokat, sőt most már ballisztikus rakétákat vásárol. Egyre biztosabb, hogy a távol-keleti sötét diktatúrából, Észak-Koreából is fegyvereket szerez be. Eközben egyre súlyosabb csapásokat mérnek az ukrán civil infrastruktúrára. Az oroszok célja, hogy a tél beálltára az ukrán nagyvárosokat, köztük a fővárost Kijevet visszalökje a múltszázad elejére és ellehetetlenítse a közműszolgáltatásokat, ezzel válságos helyzetbe taszítva a civileket, hogy így törje meg az ukrán ellenállást. A legfőbb kérdés azonban az, hogy a későbbiekben Oroszország képes lesz-e valamelyik fronton egy újabb, komolyabb offenzívát megindítani.

Légvédelmi rendszerekere van szükségük

Eközben viszont Ukrajna sem tétlenkedik. Folyamatosan zajlik az ellentámadás, és az ukrán hadsereg szervezi a visszafoglalt területek védelmét. A nyugati fegyverszállítások is töretlenek. Ukrajnának most a fentebb említett intenzív orosz drón és rakéta támadások miatt elsősorban légvédelmi rendszerekre van szüksége, ezeket pedig úgy tűnik meg is kapja az Egyesült Államoktól és Németországtól. Azóta egyébként, hogy tart a háború, rendkívüli mennyiségű fegyvert szállítottak a nyugati országok az ukrán haderőnek.

A béke nincs a láthatáron

Összességében tehát jelenleg Ukrajna vette át a kezdeményező szerepet a frontvonalakon és egyre nagyobb területeket hódítanak vissza. Moszkva és Kijev számára azonban jelenleg úgy tűnik nem opció a békekötés. Az ukrán vezetés nyilvánvaló okokból nem akar lemondani az orosz ellenőrzés alatt álló területekről, Oroszország viszont nem fogja ezeket önként visszaadni, így továbbra is beláthatatlan, hogy mikor érhet véget a háború.