Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci – tartja a mondás. A sportszakmai bölcsesség állítólag Puskás Öcsi nevéhez kötődik, aki a labdarúgás géniuszaként vélhetőleg helyesen foglalta össze a pénz és a futballsiker közti összefüggés lényegét. Magyarország bő egy évtizede jelentős összegeket költ futballtámogatásra, a befektetések pedig megtérülni látszanak. A magyar labdarúgó válogatott EB-re jutását követően joggal tevődik fel a kérdés, hogy milyen bevételek realizálhatóak a sikereinkből. Egyáltalán megtérülő befektetés-e a foci?
Szabados Gábor sportközgazdász szerint egy nemzet számára elsősorban nem azért éri meg befektetni a futballba, mert közvetlen pénzügyi megtérülést remélnek tőle. Sokkal fontosabbak az úgynevezett társadalmi hatások és az abból realizálható haszon. A szakértő szerint az elsődleges cél a közösségépítés, a nemzeti identitás erősítése.
A felmérések azt mutatják, ha egy társadalom kohéziós ereje növekszik, az a termelékenységre is pozitív hatással van. Ilyen értelemben a futball a GDP növekedést is serkenti
magyarázza Szabados Gábor.
A közvetett hatások száma azonban végtelen. Az egészséges életmód és a sport népszerűsítése is egyértelmű megtérülést jelent a társadalom számára. Több sportoló ember, kevesebb megbetegedés, kevesebb kiesett munkaidő, kisebb terhelés hárul az ellátórendszerre. A sportos társadalom pszichésen is kiegyensúlyozottabb.
Emellett a sport, különösen a futball a hátrányos helyzetűek számára kitörési lehetőséget jelent. A szegény, esetleg diszfunkcionális családok gyermekei számára a sport könnyebben elérhető karrierlehetőséget kínál, mint az egyetemre jutás.
A sport azonnali sikerélményeket garantál, szocializációs folyamatai és hatásai azonnal jobb életminőséget teremthetnek. A futballkarrier még akkor is kecsegtető lehet, illetve segítséget nyújthat, ha a leszakadó rétegek fiataljai amatőr szinten űzik.
Amikor egy gyerek elkezd focizni, akkor természetesen nem az lebeg a szeme előtt, hogy gazdag és sikeres lesz. Elegendő, ha kikapcsolódik, a játékban örömét leli, és sikerélményeket gyűjt. Idővel azonban bekerülhet egy olyan közösségbe, ami segíti az integrációját
magyarázza a szakértő.
Emellett az országimázs erősítése, a nemzeti, esetünkben a magyar brand építése is számottevő előnyt jelent a gazdasága számára. A turizmus fejlődésre gyakorolt pozitív hatása kétségtelen, a jó nemzeti futball több százmillió futballrajongó mentális térképén helyezi el az országot. Majdnem minden hazai termék eladhatósága javul, ha népszerűek a magyar focisták, a magyar klubok és elismerést szerez a válogatott.
Az érzelmi faktor ugyanis a piacra is hatással van.
A nemzeti futballválogatott és a klubcsapatok foglalkoztatóként is jelentős hasznot termelnek a nemzetgazdaság számára. A sportegyesületek valóságos nagyvállalatokként működnek, a nagy klubok több száz ember munkaadóiként vesznek részt a gazdaság erősítésében.
A klubcsapatok profitábilis vállalatként való működése esetében a szponzorpénzeknek, a reklámbevételeknek van jelentős szerepe. Az olyan sztárok, mint David Beckham vagy Lionel Messi sokkal többet keresnek reklámszerepeiken keresztül, mint főfoglalkozásukkal, a futballal.
A mai napig Beckham a világ egyik legjobban kereső sportolója, miközben már évek óta visszavonult
teszi hozzá Szabados Gábor.
A magyar futballban egyelőre korlátozottan jelennek meg a szponzoroktól származó bevételek, a nemzeti és a klubcsapatok erősödésével azonban fokozatosan fejlődik ez a piac is. A milliárdos reklám és szponzorszerződések adóvonzata pedig szintén jelentős bevétel az államkassza számára.
Szabados Gábor elmondása szerint Lothar Matthäus szövetségi kapitányi kinevezése után szponzorok is érkeztek vele a magyar foci világába. Az egykori német futballista ugyanis edzőként is olyan erős brandként jelent meg, ami meggyőző volt a nyugati cégek számára. A szponzorpénzek bevonzása tehát nagyban függ egy-egy játékos nemzetközi elismertségétől, illetve a magyar futball-brand erősségétől.
Az NB1-ben állami, vagy az államhoz köthető cégek hirdetései vannak túlsúlyban. Ahogy azonban az NB1 értéke növekszik, úgy a szponzorok száma és a reklámfelületek értéke is egyre növekszik majd
összegzi szakember.
Az MLSZ-nek stabil szponzori háttere van. Hosszú idő óta az OTP, a Szerencsejáték Zrt. és a MOL a hazai szövetség legjelentősebb támogatói. Mindezek mellett a bevételek nagyobb részét a televíziós közvetítési jogok értékesítése biztosítja a klubok és a szövetség számára egyaránt. Magyarországon a közmédia vásárolja meg a jogokat, ami közpénzből működik.
A reklámidőt azonban szintén az állami cég értékesíti, aminek értéke azzal arányosan növekszik, amilyen érdeklődés övezi a nemzeti válogatott szereplését. A nézőszám pedig nagyban függ attól, hogy milyen minőségű a magyar foci.
A szponzorpénzek nem valószínű, hogy elérik a televíziós közvetítések eladásából származó bevételeket, azonban a játék színvonalának emelkedésével ezen a területen is egyre jelentősebb összegek fordulnak meg
egészíti ki Szabados Gábor.
A szakértő hozzá teszi azt is, hogy a klubcsapatok és a válogatott sikere között nincs közvetlen összefüggés. Pontosabban a nemzeti válogatott sikere serkentőleg hathat a futballéletre, azonban a klubcsaptok működésének a minőségére nincs hatással. A sportvállalatokként működő kluboknak maguknak kell megszerezni a nézőiket és a bevételeiket!
Sok országban teljesen elválik egymástól a két szféra. Izland és Wales két példa, ahol a klubcsapatok amatőr szinten játszanak, a válogatott tagjai azonban külföldi csapatokban edződnek, a nemzeti válogatott ezért erős. Ellenben Ciprus vagy Azerbajdzsán erős klubcsapatokkal rendelkezik, a siker azonban jórészt a légósoknak köszönhető, miközben a nemzeti válogatott gyenge
magyarázza a sportközgazdász.
A klubcsapatok bevételhez juthatnak a nemzetközi szövetségek jutalmazásain/díjazásain keresztül is. Európában három kupasorozatot tartanak nyilván, rangban követve egymást: Bajnokok Ligája, Európa Liga és az Európa Konferencia Liga. A példa kedvéért említjük, hogy a Fradinak 5 egymást követő évben sikerült bejutnia valamelyik európai kupa csoportkörébe.
Ebben a tekintetben az FTC hazánk legsikeresebb csapata.
2019-ben az Európa Ligába, 2020-ban a Bajnokok Ligájába, 2021 és 2022-ben újra az Európa Ligába, idén a Konferencia Ligában szerepelt. Nemrég az olasz Fiorentina ellen elért döntetlenével pedig sikerült kiharcolnia a továbbjutást. A kupákon való részvételért, azaz a bejutásért jelentős, forintban mérve százmilliós bevételt könyvelhetnek el a csapatok.
A legnagyobb pénzdíj a Bajnokok Ligájába való bejutásért jár, Európa Ligába és a Konferencia Liga kisebb összegeket hoz a kasszának, illetve a két kupa pénzdíjai között elenyésző a különbség. Pénzügyi szempontból azonban előfordulhat, hogy jobban megéri a Konferencia Ligában játszania egy csapatnak, ugyanis jó szereplés mellett a győzelmekből és a döntetlenekből többet kasszírozhat, mint az Európa Ligában, ahol erős csapatok ellen a kudarcokat halmozza.
A klubok kupaszereplései után járó összegek is adókötelesek, amivel az államkassza újra csak jól jár. A nemzetközi meccseken tekintetében nem mellékes az sem, hogy a mérkőzések látogatottság is nagyobb, mint egy hazai meccsek esetében.
A Növekedés megkeresésére egy elkötelezett Fradi drukker, Péter elmondta, hogy bár a Ferencváros hazai bajnoki meccsein is kiemelkedő, azaz 10 ezer fölötti a nézőszámot produkál, a nemzetközi meccseken azonban jellemzően teltházzal zajlanak a mérkőzések, ami 20 ezeres résztvevőt jelent. A jegyeladások pedig szintén jelentős bevételt termelnek a kluboknak.
A csapatok bevételeit pedig a szurkolók is figyelemmel követik, a pénzügyileg jól teljesítő klubok ugyanis igazolásokkal tudnak erősíteni, így nem mellékes, hogy hogyan áll a klubkassza.
Péter amennyiben teheti, minden hazai Fradi meccsen jelen van, illetve a nemzeti válogatott mérkőzésein is igyekszik megjelenni. Elmondása szerint a Ferencvárosnak van a legnagyobb szurkolótábora az országban, jellemzően olyan focirajongók, akik jelentős összegeket költenek el a szenvedélyükre.
A legnagyobb kiadást a jegyárak vagy a bérlet vásárlása jelenti, ezen felül a szurkolói szubkultúrához szükséges kellékek elenyésző összeget tesznek ki.
A Fradi meccseire 3 és 8 ezer forint – a diák és a nyugdíjas jegy olcsóbb - között lehet jegyet váltani. Már amennyiben jut jegy, sok esetben ugyanis minden hely elkel, amint megkezdődik a belépők értékesítése.
Az FTC stadionjának hosszanti oldalában levő szektor a legdrágább, erről a helyről esik a legjobb rálátás a játékra. Ezen kívül három típusú VIP szektort különítenek el. A Telekom szektor néven ismert részlegbe a belépő 23 ezer forint, gyerekeknek 11,500. A belépőjegy ára katering szolgáltatást is tartalmaz, ami a korlátlan étel mellett bor és sör fogyasztását kínálja.
VIP Gold ára felnőttek esetében 51 ezer forint, gyerekeknek 25 ezer 500. Ezért az árért egy magasabb színvonalú katering szolgáltatást kínál a klub.
A VIP részleg csúcsán a Skybox bérlet áll. Az abszolút exkluzív élményt jelentő elkülönített üvegfalú helyiségeket évekre adják bérbe, a díja pedig több tízmillió forintra rúg.
A szolgáltatásnak ugyanakkor része az is, hogy nem csak a meccsek, de a stadionban szervezett koncerteken is részt lehet venni, illetve az év bármelyik napján a bérlők látogathatják a bérelt helyiséget. Ennek a konstrukciónak a cégek számára reprezentációs szerepe van, az üzletfeleket el lehet kápráztatni egy Skyboxban elköltött ebéddel, illetve a tárgyalásoknak is különleges aurát teremt.
Az elmúlt 15 évben a meccsek hangulata, a futballarénák miliője is jelentő változáson ment keresztül. A látogatókat kulturált viszonyok fogadják, a fapados szolgáltatásútól egészen a luxusig terjedően. A futballban tehát nem csak milliárdok fordulnak meg, hanem egy sportkulturális esemény, amelyet családosok is előszeretettel látogatnak.
Miközben pedig Szoboszlai Dominik káprázatos játékát figyeljük, jusson eszünkbe, hogy Lionel Messi mezei nemrég 2,7 milliárd forintért cseréltek gazdát.
Nem kizárt, hogy néhány éven belül a magyar válogatott vagy a klubcsapatok játékosainak sportruházata is milliárdokat ér majd.
