Vizsgálják, miért nem fizetett Trump jövedelemadót 8 évig

Még néhány hónapig titkolhatja Donald Trump amerikai elnök a pénzügyeit és adóbevallásait, miután az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság  is beszállt a ringbe. Korábban a demokrata többségű képviselőház ellenőrzési bizottsága valamint – egy büntetőjogi vizsgálat kapcsán – Cyrus Vance manhattani kerületi ügyész is azt kérte, hogy hozzáférhessen a dokumentumokhoz, de Trump ügyvédei többször is a legfelsőbb bírósághoz fordultak, hogy ne kelljen kiadni a papírokat. 

A szövetségi bíróság nem utasította el az ügyvédek kérését, így jövő tavasszal foglalkozhat azzal a három beadvánnyal, amelyekben a bizottság illetve Cyrus Vance kéri a Trump pénzügyeit bonyolító bankoktól – a Deutsche Banktól és a Capital One-tól – valamint könyvelőcégétől (Mazars USA) az elnök személyes és vállalati adópapírjait – írja a The Economist.

A bíróság valószínűleg csak júniusban dönt véglegesen a dokumentumok sorsáról. A vádemelési eljárásnak ugyanis valószínűleg hamar véget vet a szenátus, ahol a republikánusok vannak többségben.

A jövő évi elnökválasztási kampányt azonban befolyásolhatja, ha a finisben nyilvánosságra kerülnek azok az adóbevallások, amelyeket oly gondosan próbál eltitkolni az elnök. 

Elemzők emlékeztetnek, hogy Richard Nixon óta Donald Trump az első amerikai elnök, aki nem hozta nyilvánosságra ezeket a dokumentumokat. Ezért is kavart nagy port tavasszal az a hír, hogy a The New York Times hozzájutott Trump mintegy három évtizeddel ezelőtti adóbevallásaihoz. Amint lapunk is megírta, kiderült, hogy Trump üzletemberként közel 1,2 milliárd dollár veszteséget halmozott fel 1985-től közel tíz éven át, és 8 évig nem is fizetett adót.

A The New York Times által bemutatott információk szerint a vizsgált években Trump több veszteséget halmozott fel, mint szinte bármely más amerikai adófizető.

A későbbi elnök 1990-ben, illetve 1991-ben 250-250 millió dolláros üzleti veszteséget könyvelhetett el, és ez több mint a duplája annak, mint amennyit az utána következő adófizetőnél lehetett kimutatni. 

Most nem ezekről van szó, a képviselőház és Cyrus Vance által követelt adatok jóval későbbi időszakra, az utóbbi néhány évre vonatkoznak. Trump ugyan most átmenetileg fellélegezhet, de nem bízhatja el magát, mert a legfelsőbb bíróság általában meghallgatja a mindenkori elnök érveit, de nem biztos, hogy el is fogadja azokat. Így járt például Bill Clinton korábbi elnök is: hiába érvelt azzal, hogy Paula Jones állami alkalmazott szexuális zaklatásról szóló vádjai akadályozhatják elnöki kötelességei teljesítésében, a bírák egyhangúlag elutasították azt a kérést, hogy a keresetet csak akkor tárgyalják, ha Clinton már nincs hivatalban. 

Trump helyzete azért nem teljesen azonos Clintonéval, mivel személy szerint nem tőle, hanem a könyvvizsgálójától és a bankjaitól követelnek információkat. Így nehéz azzal érvelni, hogy a beadványok teljesítése akadályozhatja Trumpot elnöki kötelezettségei teljesítésében. Ráadásul a Vance ügyész által követelt információk addig nem kerülhetnek nyilvánosságra, amíg Trump a hivatalában van. 

Az érem másik oldala viszont az, hogy a törvényhozók ugyan beidézhetnek bárkit, hogy lényeges információkat gyűjtsenek, de csupán önmagárért nem hozhatnak nyilvánosságra érzékeny személyes adatokat.

Erről Debra Ann Livingstone bíró beszélt. A demokraták viszont azzal érvelnek, hogy egyáltalán nem öncélú, amit követelnek. Az elnök adóbevallásainak illetve pénzügyeinek politikai vonzata is lehet, hiszen elképzelhetőnek tartják, hogy egyes külföldi személyek továbbra is megpróbálnak beavatkozni az amerikai választásokba, ezért fontos ellenőrizni az elnök és családja pénzügyeit.

Nehéz megmondani, a bírák hogyan fognak dönteni, nem igazán szoktak szembemenni az elnökkel. Ugyanakkor a bírák feje, John Roberts azt sem szeretné, ha a legfelsőbb bíróságnak olyan híre lenne, hogy csak bólogató jánosok gyülekezete. Trump pénzügyei jó alkalmat kínálnak arra, hogy a legfelsőbb bíróság tagjai bizonyítsák a függetlenségüket.