Miért mondanak fel tömegesen a szlovák orvosok?

Egészségügyi válsághelyzet van kibontakozóban Szlovákiában. A visegrádi négyek kormányfőinek Kassán tartott találkozója során Eduard Heger, szlovák miniszterelnök segítségért folyamodott V4-es partnereihez, a szlovák egészségügyi ellátórendszerben kibontakozó problémák kezelésében.

Az ügy hátterében a Szlovákiában dúló, krónikus orvoshiány áll. Idén októberben 2100 orvos mondott fel egyszerre, részben az elégtelen bérekre hivatkozva. A felmondási határidő egy hónap, így amennyiben ezalatt az időszak alatt nem születik megállapodás a szlovák kormány és az orvosok között, akkor ellehetetlenülhet az egészségügyi ellátás az országban. A határidő pedig november végén lejár, így érthető, miért folyamodott Eduard Heger közvetlen szövetségeseihez. Az ügyben jelenleg Zuzana Čaputová, szlovák államfő is megoldást sürget az orvos szakmai szervezetek és a kormányzat között.

A szlovák egészségügyben egyébként a betöltetlen háziorvosi praxisok magas száma a legkritikusabb tényező, ami bár kisebb mértékben, de Magyarországon sem ismeretlen jelenség. Ezen túl azonban szinte minden területen elkezdett tartahatatlan hiány kialakulni, így a műtőktől, a szülészetekig, mindenhol egyre nagyobbak a gondok.

Évtizedes problémák

A problémát egyébként nem egyik pillanatról a másikra idézte elő a mostani 2100 fős felmondás. Valójában évtizedes nehézségeket görgetnek a szlovák egészségügyben, éppúgy, mint más, egykor a keleti blokkhoz tartozó országokban. 2011-ben már egyszer lejátszódtak hasonló események, akkor cseh katonaorvosok is érkeztek Szlovákiába segíteni. A helyzetet ezután valamelyest kezelték, de az utóbbi években újra körvonalazódni kezdett az orvoshiány. Tavaly már 314 felnőtt háziorvos, 137 gyermekorvos hiányzott a szlovák ellátórendszerből, miközben a praktizáló általános körzeti orvosok átlagéletkora 59 év, míg a gyermekorvosoké 61 év volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy elöregedőben van a szlovák orvostársadalom, sokan dolgoznak nyugdíjkorhatár után, az új belépők pedig nincsennek elegen, hogy pótolják a nyugdíjba vonulás miatt természetes módon megüresedő helyket. A hiány idén nyárra tovább fokozódott. 400 háziorvos és 223 gyermekorvos hiányzott júliusban a felvidek.ma értesülései szerint.

A hiány mértékét jelzi, hogy a körzeti orvosi hálózatot 2404 orvos látta el 2022. júliusban, míg a gyermekorvosi hálózatot 1216 fő. Ha ezt összevetjük a betöltetlen praxisok számával, akkor látható igazán, milyen óriási mértékű ez a hiány.Amennyiben a most a felmondását benyújtó 2100 orvosnak csak egy kis része háziorvos, illetve gyermekorvos (márpedig egy részük az), akkor az alapellátás valóban szinte teljesen ellehetetlenülhet északi szomszédunknál.

A ma7.sk adatai alapján egyébként összesen 1300 orvos hiányzott a nyáron Szlovákiában, valamint 2200 ápoló.

Elégtelen fizetések

A munkaerőhiány legfőbb oka természetesen a nem megfelelő bérezés. Az orvosok szakképesítéstől és beosztástól függően bruttó 1500 és 2700 euró közötti fizetést kapnak havonta, a nővérek pedig bruttó 1000 eurót keresnek (mindkét esetben pótlékok nélkül értendő az összeg). Ez átszámítva, árfolyamtól függően, megközelítőleg bruttó 610 - 620 ezer forint és bruttó 1 100 000 – 1 110 000 forint közötti orvosbért és valamivel több mint bruttó 400 ezer forintos ápolói bért jelent.

A magyar bérekkel összehasonlítva az látható, hogy a szlovákiai kezdő orvosbér nem tér el nagyban a magyartól, hiszen itthon 2022 január elsejétől az 1. kategóriába tartozó, tehát 0-2 éves gyakorlattal rendelkező orvosok 619 053 forint bruttó bérben részesülnek. Itthon azonban 10 kategóriába vannak sorolva az orvosok és az elérhető legmagasabb bér 2 142 051 forint, ami jelentősen meghaladja a szlovákiait. Ráadásul itthon újabb béremelést tervez a kormányzat. Eközben a szlovákiai bérviszonyok hasonlóak, mint itthon. A szlovák átlagbér szeptemberben 1291 euró volt, ami 520 – 530 ezer forintnak feleltethető meg árfolyamtól függően, míg Magyarországon 504 100 forint volt a szeptemberi átlagbér. Ehhez hasonlóan a megélhetési különbségek között sincs drasztikus különbség a két ország között, sőt a háztartások energia költségei itthon alacsonyabbak. Ha mindezt összevetjük azzal, hogy itthon, jobb orvosbérek mellett is van orvoshiány, akkor nem nehéz elképzelni, Szlovákiában miért jelent ez alacsonyabb fizetések mellett jóval nagyobb problémát.

Nagy az elvándorlás

A nem elégséges bérek miatt így Szlovákiában eleve kevesen végeznek az orvosi egyetemeken, sok a pálya elhagyó, számos orvos megy át a magán egészségügybe. A legsúlyosabb gondokat azonban az országból való elvándorlás okozza. Természetesen sok orvos megy Nyugat-Európába is, de gyakori, hogy nem is kell ennyire messzire menniük, sőt van, hogy el se költöznek az országból. Ausztriában és Csehországban ugyanis jóval magasabbak az orvosbérek, és sokan költöznek át oda, illetve sokan járnak át dolgozni a két szomszédos országba. Nem véletlen, hogy a Szlovákia nyugati csücskében elhelyezkedő Pozsonyban a legsúlyosabb az orvos hiány.

Csökkenő reálbérek

Annak oka, hogy az alacsony bérek épp most vezettek krízishelyzethez, a magas infláció lehet, ami miatt csökkent a szlovák reálbér. Így a fizetésükkel elégedetlen nővérek és orvosok most még az eddigi életszínvonalukat sem tudják fenntartani a bérükből.

Túlterhelt orvosok

Az alacsony fizetések miatt kialakuló orvos és ápoló hiány mindemellett egy ördögi körforgást is beindított, ami a munkaerőhiányos ágazatokra jellemző. A nem elegendő munkavállaló miatt a rendszerben maradóknak sokkal több munkát kell végezniük, mint normális esetben, így túlterheltek lesznek. A túlterheltség pedig további elégedetlenséghez és újabb felmondásokhoz vezet, ez a spirál pedig egyre nehezebben és csak egyre nagyobb béremeléssel, tehát egyre költségesebben állítható meg.

Veszélyhelyzetet rendelhetnek el

A szlovák kormány nincs egyszerű helyzetben, hiszen az egész Európát súlytó gazdasági nehézségek miatt egyre súlyosabb problémákkal néz szembe a legkisebb V4-es tagállam. (Szlovákia gazdasági problémáiról itt írtunk.) Így szűk lehet a szlovák költségvetés mozgástere, ha béremelésről van szó.

A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) egyébként azt szeretné elérni, hogy az atesztációval rendelkező orvosok az országos átlagbér 2,8-szorosát kapják, míg az atesztációval nem rendelkező orvosok az átlagbér 1,7-szeresét. Ezen túl a ledolgozott évek alapján járó emelést is szeretnének kiharcolni a kormánytól.

A körkép.sk értesülései szerint a kormányzat legutóbbi ajánlata alapján az atesztációval rendelkező orvosoknak azonban csak az átlagbér 2,5-szörösére, míg az atesztációval nem rendelkezőkét az átlagbér 1,4-szeresére emelnék. A kérdés, hogy így sikerül-e az elkövetkező napokban megállapodniuk.

Ha nem, akkor a szlovák kormány veszélyhelyzetet rendelhet el, amivel 90 napig megtilthatja az orvosoknak az egészségügyi rendszerből való távozást. Ez azonban csak ideiglenes megoldást jelentene és valószínűleg tovább növelné az orvosok elégedetlenségét.