Miért nem ABC sorrendben vannak a betűk a billentyűzeten?

QWERTZ

Ha ránézünk számítógépünk billentyűzetére, azt látjuk, hogy a felső betűsor első hat betűje QWERTZ a magyar billentyűzeten, a legtöbb telefonon azonban a 26 betűből álló angol ABC található, ott az első hat betű QWERTY. Hat tovább nézzük a billentyűzetet, akkor sem találunk különösebb logikát. Vajon miért így van a kiosztás, hogy alakult ez ki, és miért nem változtatnak rajta?

A kezdetek

A könyv-, és újságnyomtatást már a középkor végén feltalálták, azonban olyan eszköz, ami egyszerűen kiválthatta volna a kézírást levelek írásakor vagy az ipari forradalom idején a különböző eljárások gyors és könnyen olvasható leírásának elkészítésében, sokáig nem volt. Az igény azonban egyre nőtt ez iránt, így a 19. század közepén megjelentek az első kezdetleges írógépek, mégpedig az Egyesült Államokban, ahová épp átkerült az ipari forradalom súlypontja Nagy-Britanniából.

1868-ban Christopher Latham Sholes és néhány kollégája megalkottak egy szerkezetet, amelyen úgy sorakoztak a billentyűk, mint a zongorán. Ezt arra tervezték, hogy az akkor a távközlés egyetlen módját jelentő morze üzeneteket leírják. Két év múlva a fejlesztőcsoport már a ma is megszokott 4 sorba rendezte a billentyűket, a betűk mellett pedig megjelentek a számok és az írásjelek is.

Két népszerű magyarázat

A betűkiosztás már hasonlított a maihoz, de az R helyén először a pont, mint írásjel állt, így QUE.TY volt az első hat jel a billentyűzeten. Maguk a készítők nem indokolták részletesen, hogy miért nem az ABC szerint, és miért pont így helyezték el a betűket. A legnépszerűbb indok az volt, hogy próbáltak olyan elrendezést alkalmazni, hogy a leütött betűk által megmozdított egymás melletti karok, amelyek az írásjelet a papírra vitték, ne olyan betűket tartalmazzanak, melyek gyakran következnek egymás után, hisz akkor könnyen összeakad két kar.

Volt egy olyan magyarázat is, hogy a betűelrendezés a morze jelekhez igazodott: ne legyenek egymás mellett olyan betűk, amelyeknek hasonló a morze formátuma. Ugyanakkor történt egy érdekesség, mégpedig pont akkor, amikor Sholes levédette szabadalmát: a pont R-re változott, QWERTY lett az első 6 betű, létrejött lényegében a mai formátum. Sholes egyúttal gyártópartnert is talált, mivel egymaga nem tudta volna kiszolgálni az igényt, ami azután jelentkezett a gép iránt, hogy már nem csak a távíróknak, hanem bárkinek kínálták a gépet, aki hatékonyan akart írni.

Marketing szempont

A partner E. Remington és fiai lettek, akik addig fegyvereket gyártottak. A cég Shole szabadalmát kezdte használni, ő maga pedig beállt a céghez, ahol egy ügyes marketingessel azt dolgozták ki, hogy tehetnek szert behozhatatlan előnyre más gyártókkal, feltalálókkal szemben. Rájöttek, hogy a gép eladásakor rögtön gépíró tanfolyamot is kell nyújtani a vevőnek és alkalmazottainak, akik így rögtön szinte hozzánőnek a géphez és a betűkiosztáshoz, és utána már nem tudnak, de legalábbis nem akarnak áttérni más billentyűzetre.

Remington 2-es, az első, bárki által használható írógép

Először egy hatujjas vakgépelési módszert fejlesztettek ki 1882-ben, majd átálltak a 8 ujjasra. Egyúttal a Remington egyesült több kisebb gyártóval, így a gépírótanfolyamok alkalmazásával és az optimális cégmérettel egy darabig egyeduralkodók lettek a piacon. Komoly reklámkampányokat folytattak, melynek nyitólépése az volt, hogy megmutatták a közönségnek, hogyan lehet egy szempillanat alatt leírni azt a szót, hogy TYPEWRITER, vagyis írógép. Nos, itt kiderül a turpisság: ennek összes betűje a felső sorban van, ideális elrendezéssel ahhoz, hogy egy ügyes gépíró valóban egy pillanat alatt leírja a szót.

Ez arra utal, hogy a betűkiosztás alakításakor, de legkésőbb a pont R betűre cserélésekor már ez a marketingeszköz játszhatott szerepet a betűk helyének kijelölésében, persze valószínűleg szerepet kaphatott a másik két, korábban említett szempont is. Változásra utána már nem került sor, hisz a Remington által elterjesztett betűkiosztás meghódította a világot, ettől kezdve már a vakírás újratanulása olyan nagy erőfeszítés lett volna, hogy egyetlen gyártó sem kísérletezhetett sikeresen a reformmal.

Nyelvenként

Az írógép elterjedésekor minden nyelvnek meg kellett alkotnia a saját betűkiosztását, ez a latin írást használó nyelveknél a Schole-féle változatnak az adott nyelvhez igazításával történt. A legtöbb nyelvben több betű van, mint 26, így újabb billentyűket kellett betoldani (a magyarban kilencet). Nálunk eltérés még, hogy az Y és a Z fel lett cserélve az angolhoz képest, ezt a németben vezették be, a magyar pedig onnan vette át.

Ma már mindenkit érint

Mindennek az 1970-es évekig alig volt jelentősége, hisz csak a titkárnők és néhány más szakma képviselői használtak írógépet. Akkor azonban Steve Jobs és Steve Wozniak, az Apple alapítói megalkották az első elektronikus billentyűzetet, ami a TV képernyőjére írta ki a betűket, röviddel ezután létrejött és elterjedt a személyi számítógép.

Az első elektronikus billentyűzet

Az internet elterjedésével aztán lényegében mindenki rákényszerült a gépírásra, persze nagyon kevesen tudnak vakon, illetve több ujjal szabályosan gépelni, ugyanakkor mindenki remekül használja enélkül is a billentyűzetet.

Az utolsó kihívás a sorban a telefon lett: a nyomógombosokra még nem fért fel a billentyűzet, az érintőképernyősökön azonban már ott van, és ma már lényegében csak ilyet használunk. Az eredeti betűkiosztás használata így ma már az emberiség jelentős részének napi rutin (a nem latin betűkkel írók is kénytelenek megtanulni, hisz a világ nagy részével csak így tudnak kommunikálni).