Miért nem olyan halálos most a koronavírus, mint volt tavasszal?

A rettegett második hullám jó pár helyen felütötte már a fejét. A betegség többek közt Csehországban, Spanyolországban, Franciaországban és most már Magyarországon is elkezdett erősödni. Itthon az aktív fertőzöttek száma fél hónap leforgása alatt 664-ről 1588-ra nőtt. Csak hogy van egy nagy különbség a tavaszi helyzethez képest: ezúttal sokkal kevesebb a halott.

Például Franciaországban, ahol áprilisban még volt hogy naponta több mint 1400 ember vesztette el az életét a COVID-19 miatt, most a napi halálozások száma jó ideje nem ment 32 felé.

Pedig a második hullám náluk már a hónap elején beindult. Hogy pontosan mi ennek az oka, azt teljes bizonyossággal nem lehet megmondani. De több teória is van, amely megmagyarázhatja a halálozási mutatók zuhanását.

A vírus mutálódott

Alberto Zangrillo, a milánói San Raffaele Kórház vezetője még júliusban beszélt arról, hogy a korokozó elkezdett gyengülni. A véleményével nem volt egyedül. Hasonló következtetésekre jutott Matteo Bassetti, a San Martino kórház fertőző betegségekkel foglalkozó osztályának vezetője is. Ezt a teóriát azonban a mai napig egyetlen kutatás sem igazolta. Sőt az olasz szakértők nyilatkozatait számos tudós, így például a Glasgow-i Egyetem kutatója Oscar MacLean egyenesen veszélyesnek ítélte.

Bár hosszútávon elképzelhető, hogy a vírus elkezdi elveszteni az erejét, de szakmai berkekben úgy tartják, hogy most ez még korai lenne.

Több a teszt

Amikor a járvány berobbant még kevés volt a teszt, egy részük ráadásul nem is volt megbízható. Emiatt nem tudjuk, hogy pontosan mennyi beteg volt tavasszal. De minden becslés szerint a valós számok a többszörösét tették ki a hivatalos adatoknak. Azóta ezen a téren sokat javult a helyzet. Több a teszt, ezért jobban fel lehet deríteni azokat a pácienseket, akiknél a kor könnyű lefolyású. Épp ezért lehet, hogy a halálozási mutató nem is változott. Csak a statisztikákba jobban bekerülnek a kevésbé súlyos esetek.

A nyár is segíthet

A zárt terekben, ahol a vírus könnyen terjed, ilyenkor a nagy melegben kevesebbet tartózkodunk. Ez a trend védheti a veszélyeztetett csoportokat.

Ráadásul mivel a tinédzserek és a húszonévesek most jóval aktívabb szociális életet élnek, mint tavasszal, a fertőzöttek között megnőtt a fiatalok aránya. Már pedig ők könnyebben átvészelik a koronavírust.

Hatékonyabbak a kezelések

Az elmúlt bő fél évben rengeteg mindent megtudtunk az új koronavírusról. Lassan letisztult a kép és kiderült, hogy mely gyógymódok segítik jobban a betegeket és melyek kevésbé. Ahogy sok más országban Magyarországon is elkezdték használni a fertőzöttek kezelésénél a felgyógyultak vérplazmáját.

Közben az Európai Bizottság is rábólintott a remdesivir tartalmú gyógyszer forgalmazására, azután, hogy a szer hatékonyságát egy vizsgálat is bizonyította.

Valószínűleg az egyre jobb kezelési módszereknek köszönhető, hogy egy milánói kórházban a halálozások aránya március és május között 24 százalékról 2 százalékra esett vissza. Annak ellenére, hogy a vizsgált hónapokban a betegek átlagéletkora érdemben nem változott.