Virológus: Nagyon megnőtt azok száma, akik hisztériának tartják a koronavírus-járványt

Interjú2020. aug 30.Haiman Éva

Eddig 450 olyan, már ismert hatóanyagot teszteltek a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának víruslaborjában, amelyről világszerte azt feltételezték, hogy alkalmas lehet az új típusú koronavírus okozta megbetegedés gyógyítására. Ezek közül a kutatók egyelőre 5-öt találtak ígéretesnek, olyannak, ami nagyon jó hatásfokkal tudta csökkenteni a vírus fertőzőképességét, laborkörülmények között. Eggyel hamarosan a klinikai vizsgálatok is megkezdődnek – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Jakab Ferenc, a laboratórium vezetője, aki a magyar fejlesztésű gyógyszerhez is nagy reményeket fűz. A virológus professzor ugyanakkor elkeserítőnek és rendkívül veszélyesnek tartja, hogy nálunk is felerősödtek a vírus- és járványtagadó, valamint az oltásellenes hangok.

Mostanra egyértelműen lazult a koronavírus-járvány első hullámában tapasztalt fegyelem, és már látszanak is ennek a következményei.

Igen, sajnos sokan valóban nem veszik már komolyan a maszkhasználatot, a távolságtartást, azt gondolják, feleslegesek az óvintézkedések. Azt, hogy eddig kevés volt a beteg, azt nem a felelős magatartással magyarázzák, inkább azoknak az egyre erősödő hangoknak hisznek, amelyek szerint csak pánikkeltés van, nincs is igazi járvány.

A járványtagadók tábora nő, ami egy ilyen légúton terjedő fertőzésnél komoly következményekkel járhat.

Elég, ha egyetlen ilyen, magát a szakembereknél tájékozottabbnak tartó fertőzött maszk nélkül felszáll a buszra, és eltüsszenti magát.

A vírus- és járványtagadók mellett, azokkal vélhetően nagy átfedésben szép számban vannak oltásellenesek is. Nálunk ugyan egy felmérés azt mutatta, hogy többen oltatnák be magukat, mint akik nem, de vajon kell-e attól tartani, hogy az oltásellenesség erősödése akadályozhatja a járvány megfékezését?

Egyértelműen. Ahogyan világszerte, úgy hazánkban is érződik ennek a negatív hatása, ami szintén rettenetesen nagy baj. A laikust, aki kevésbé ismeri a mikrobiológia történetét, meg lehet győzni az oltások veszélyeiről, mert nem is gondolkodik el azon, milyen sok végzetes betegség leküzdését köszönhetjük kizárólag a védőoltásoknak.

Ha nem lennének vakcinák, még mindig százezrek életét nyomorítaná meg a gyermekbénulás, további százezrek életét követelné a fekete himlő, vagy a kanyaró. Ha az oltásellenesség erőre kap, az az egész lakosság számára komoly veszély, nem csak a Covid-19 terjedése miatt.

Mennyire látja reálisnak, hogy akár már az idén elkészül legalább egy biztonságos koronavírus-elleni vakcina, amit aztán nagy tételben el lehet kezdeni gyártani?

Jelen pillanatban 139 vakcina-fejlesztési projekt zajlik világszerte, 28 már klinikai kipróbálás alatt van, ezen belül 6 vakcinával az utolsó humán teszteket végzik.

Ezeknek a teljes kiértékelése hosszabb időt vesz majd igénybe, de az első eredmények ez év végére, a jövő év elejére meglesznek, ami alapján már engedélyezni lehet az oltóanyagot, és meg lehet kezdeni a tömeggyártást.

Talán már a jövő év első felében megkezdődhet a vakcinák alkalmazása.

Ez nagyon fontos lépés lesz, mert továbbra is a védőoltás az egyetlen valós megoldás a járvány megfékezésére.

Az orosz vakcinát sokan támadják, ön azonban azt mondta, működőképes lehet. Nem osztja az aggodalmakat?

Én azt mondom, hogy a technológia, amelyet használnak, rég óta alkalmazott, ennek megfelelően elméletben működőképes is lehet.

Azokat az aggodalmakat ugyanakkor én is osztom, hogy még az előtt törzskönyvezték az oltóanyagot, hogy sok emberen kipróbálták volna, az ezt célzó fázis 3 vizsgálatokat még csak most kezdik el. Valójában se pro, se kontra nem tudunk mondani semmit az orosz vakcináról, mert egyetlen tudományos közleményt sem jelentettek meg róla, kizárólag annyit közöltek, hogy elkészült és engedélyezték. A többi kísérleti oltóanyagról azért legalább annyit tudunk, hogy milyen típusú és hány embernek adják be.

Hazánkban az Ön által vezetett pécsi víruslaboratóriumban folyik a koronavírus elleni gyógyszerek tesztelése is. Eddig hány hatóanyagot vizsgáltak meg?

Mostanáig 450 hatóanyagot teszteltünk, ezek közül 5-re mondhatjuk, hogy ténylegesen ígéretes, mert nagyon jó hatásfokkal tudta laborkörülmények között csökkenteni a vírus fertőzőképességét, és eggyel az osztrák Cebina biotechnológiai cég már a klinikai kipróbálást tervezi.

Ez az azelasztin nevű hatóanyag, amit egy általánosan használt antihisztamin orrspray alapanyagaként használnak jelenleg, és ami új terápiás gyógyszert jelenthet a koronavírus fertőzésben.

Ezt a hatóanyagot másutt is vizsgálják?

Nem tudok róla, élő sejtekkel mi mutattuk ki a hatékonyságát a világon először. Az osztrák céggel egy új koronavírus-elleni vakcina laborkísérletei is hamarosan megkezdődnek Pécsett a tervek szerint.

Miért nem egy ausztriai laboratóriumban vizsgálták a szert?

Mert az egész Európai Unióban is összesen csak 10, a pécsihez hasonló 4-es szintű, vagyis a legmagasabb biológiai biztonsági kategóriába sorolt laboratórium van, és egy sincs nyugati szomszédunknál.

Önök tesztelték a Kacskovics Imre vezette konzorcium által fejlesztett magyar koronavírus-ellenes gyógyszert is. Ez is benne van az ötben?

Nem, az az öt mind olyan hatóanyag, amit már valamilyen betegség kezelésében alkalmaznak. A magyar fejlesztésű gyógyszer egy új fehérjekombináció, ami külön kiemelt projekt. A gyógyszer kiválóan teljesít laboratóriumi körülmények között élő sejteken, és nagyon bízom benne, hogy a klinikai tesztekben is működni fog.

Azt nyilatkozta a minap, hogy vélhetően több szer együttes kombinációjával lehet majd hatékonyan leküzdeni a fertőzést. Ez azt jelenti, hogy nem lesz olyan, egyetlen koronavírus-gyógyszer?

Elképzelhető, hogy nem. A legvalószínűbb, hogy attól függően, hogy a beteg milyen korú, és hogy a fertőzés melyik fázisában van, más-más gyógyszereket kell kapnia együtt, vagy egymás után.

Kezdődik az iskola, bízhatunk-e abban, hogy nem változik a vírus a tekintetben, hogy a gyerekek körében megmarad az eddig tapasztalt alacsony fertőzöttség?

Azt gondolom, nem várható változás abban, amit eddig is tudtunk, vagyis, hogy a 10 év alatti kisgyermekeket ugyanúgy megfertőzi a vírus, mint az idősebbeket, csak ők tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel átesnek a betegségen. Ennek egyik tudományos magyarázata az lehet, hogy

a gyermekközösségekben sokkal gyakrabban találkoznak egyéb nátha koronavírusokkal, amelyek valamilyen szintű immunitást váltanak ki náluk, ami ugyan feltételezhetően nem ad 100 százalékos védelmet az új típusú SARS-2 vírussal szemben, de valamilyen minimális keresztvédelmet igen.

Annak pedig, hogy az utóbbi időben több volt a fertőzött a 40 év alatti korosztályban, szerintem az az oka, hogy nyáron a fiatalabbak aktívabbak voltak, több helyen megfordultak. Azt nem látjuk, hogy a vírus változott volna.

Statisztikák szerint újabban kevesebb a Covid-haláleset, legalábbis Európában. Ennek mi az oka?

Ha több az idős beteg, sajnos több a haláleset, hiszen az ő szervezetük nehezebben birkózik meg a vírussal. Ez történt a járvány elején. Most nagyobb számban vannak a fiatalabb fertőzöttek, és ők szerencsére kigyógyulnak a betegségből.

Úgy tűnik, nem vagy nem minden esetben alakul ki immunitás a fertőzésen átesetteknél, az újrafertőződés újabb eseteit bizonyították például Hollandiában és Belgiumban is.

Valójában csak egy-egy ilyen esetről tudunk, és ha ez valóban újrafertőződés, akkor is jóval enyhébb tünetekkel jár, mint az első alkalommal. De több mint 24 millió fertőzöttnél néhány ilyen eset még semmit sem bizonyít.

Elképzelhető, hogy a WHO azért tartja továbbra is kísérleti kezelésnek a koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmájával zajló terápiát, mert nem mindenkinél termelődik a fertőzés hatására ellenanyag?

Az Egészségügyi Világszervezet indokát nem ismerem, de a nálunk is alkalmazott vérplazma-terápiára azonnal és gyorsan reagálnak a betegek, és a kezelés szinte minden esetben pozitív eredménnyel járt. Csak donor nincs elég.

A vírussal kapcsolatos jelenlegi ismereteik és a világban most látható tendenciák alapján elképzelhetőnek tartja, hogy ismét szükségessé válhat a gazdaság leállítása?

Természetesen bármi megtörténhet, de döntést ilyen fajsúlyú kérdésekben kizárólag az egyes kormányok hozhatnak a járványügyi szakemberek tanácsait mérlegelve.