Miért nem veszik komolyabban a koronavírust a fiatalok és az idősek?

Elemzések2020. márc 27.Növekedés.hu

Pszichológiai okai lehetnek annak, hogy az X generáció, azaz az 1965 és 1980 között születettek sokkal komolyabban veszik a pandémiát, mint a baby boomer generáció, vagy a millenniumi korosztály.

Úgy tűnik, a millenniumi korosztály (az 1981 és 1996 között születettek) és az idősek sem aggódnak túlzottan azon, hogy esetleg elkapják az új típusú koronavírust. Az elmúlt időszakban rengeteg fiatal útja vezetett a helyi bárokba, vagy éttermekbe, dacára annak, hogy már szinte a világ összes országában arra kérik az embereket, hogy maradjanak otthon. De sokan számolnak be arról is, hogy nehezen tudják meggyőzni idősebb szüleiket vagy rokonaikat arról, hogy a pandémiát tényleg komolyan kéne venni.

Egy 2000 felnőtt bevonásával végzett felmérés szerint

a 65 évesnél idősebb felnőttek 77 százaléka és a millenniumi korosztályba tartozók 67 százaléka állította azt, hogy "valószínűtlen”, hogy elkapják a vírust, amely eddig több százezer embert fertőzött meg világszerte.

Felmerülhet a kérdés: ki veszi akkor komolyan a COVID-19-et? Minden jel arra mutat, hogy az X generáció, azaz az 1965 és 1980 között születettek. Sokszor nevezik őket „szendvicsgenerációnak” is, mert rájuk jellemző, hogy a gyerekeiket és a szüleiket is ők tartják el. Sokak szerint ez az a generáció, amelyik a leginkább képes arra, hogy elszigetelten éljen.

Mindent összevetve, pszichológiai szempontból lehet némi igazsága annak, hogy az X generáció veszi a legkomolyabban a koronavírus-járványt.

"Minden nemzedék másképp reagál a COVID-19-re a tapasztalatai alapján"

– nyilatkozta Paul Gionfriddo, a Mental Health America vezérigazgatója a CNBC Make It oldalnak.

Az egyik elmélet szerint az X generációnak már elég sok tapasztalata van a viharosabb időszakokat illetően. Például már jelen voltak a munkaerőpiacon, amikor a 9/11 történt, vagy amikor 2008-ban összeomlott a tőzsde.

"Az X-generáció tagjai egyrészt aggódnak a szüleik és a gyermekeik miatt, másrészt azért is, hogy a következő hónapban hogyan fogják befizetni a számlákat"

– teszi hozzá Gionfriddo. Máshogy fogalmazva: nincs más választásuk, komolyan kell venniük a COVID-19-et.

„Bár az idősebb generációk, például a baby boomerek (az 1946 és 1964 között születettek) komolyabb tapasztalatokkal rendelkezhetnek, de valószínűleg inkább féltik a gyerekeiket, és az unokákat, mintsem aggódjanak a saját egészségük miatt.”

Míg gyakorlatilag a 65 éven felüli személyek vannak a legnagyobb veszélyben a COVID-19 miatt,

„a szüleink úgy fogják gondolni, hogy továbbra is képesek gondoskodni magukról”

– nyilatkozta David Nace, egy amerikai idősek otthonának tisztifőorvosa. Ez részben azért lehet, mert ez az első alkalom, hogy eleve az „idősebb” ráadásul a „veszélyeztetett” rétegbe sorolják őket, ez pedig megrendítő lehet.

Ami a fiatalabb generációkat illeti, a millenniumi korosztálynak és a Z generációnak is megvan a maga oka arra, hogy miért reagálnak úgy ahogy, amelyet egyesek nemtörődömnek gondolhatnak.

„Egyrészt a fiatalabb generációk hajlamosak arra, hogy egyszerűen nem vesznek tudomást egy problémáról, vagy „lenézik” azt, ez pedig tulajdonképpen egy védekező mechanizmus"

– viszi tovább a gondolatmenetét Gionfriddo. Például sok fiatal ment el szórakozóhelyekre, éttermekbe annak ellenére, hogy mindenkit arra figyelmeztetnek, hogy maradjon otthon.

Másrészt, számos tanulmány céloz rá, hogy a millenniumi korosztály sokkal több stressznek van kitéve, mint a többi generáció. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2018. évi felmérése pedig kimutatta, hogy a Z generáció nagy valószínűséggel a legszorongóbb nemzedék.

"Ha a koronavírus-járványt vesszük, akkor alapvetően nem fogunk drámai változást látni a szemléletmódjukban, mert a fiatalabb generációk eleve nagyon stresszesek."

„Korától függetlenül mindenki esetében nagyon fontos, hogy megérte, a koronavírus- járványt komolyan kell venni.”

– zárta gondolatmenetét a szakember.