Migráns vagy munkás? Elképesztő hazugságokkal találkoztunk

Megközelítette a százezret a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma - derült ki a napokban a KSH legfrissebb adataiból.  95 ezer külföldi munkavállalóról írnak, ami gyorsan hatszámjegyű lesz, tekintve, hogy havonta nagyjából ezer fővel nő a számuk.

Mindeközben a kormány új jogszabályt alkot a kormány az eredetileg november elsejére ígért vendégmunkástörvény helyett. mégpedig azért, hogy tovább szigorítsa a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat.

A külföldi munkaerő, főleg az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező munkavállalók kérdése mindig is kiemelt érdeklődésre tartott számot, elsősorban nyilvánvalóan az egzisztenciális szorongás miatt, hogy az olcsóbban dolgozó külföldiek elveszik a munkánkat.

Amíg lehetett, a kormány is tiltotta a toborzást a harmadik országokból mondván, bőven van még munkanélküli a határokon belül.

Ám amint a tíz éve még fennálló munkaerő felesleget szinte teljesen felszívták az új munkahelyek, gyorsan felütötte a fejét a munkaerőhiány, és a döntéshozóknak is felül kellett bírálni korábbi álláspontjukat,  sőt ma már a szomszédos Ukrajna és Szerbia mellett még 15 másik országból érkezhet egyszerűsített eljárás keretében külföldi munkaerő Magyarországra. Igazán heves indulatokat idén kezdett generálni a folyamat, miután politikai viták kereszttüzébe került.

Az ellenzéki pártok ugyanis ebben találták meg a maguk politikai csodafegyverét, és elkezdték összekötni a vendégmunkásokat a migránsokkal.

Nyáron a hajdúszoboszlói rémhírek borzolták a kedélyeket.  Facebook-csoportokban egymást hergelő helyiek között kezdett terjedni a hír: külföldi munkások támadtak egy párra, melynek női tagját többen megerőszakolták, aki ebbe bele is halt, a férfit pedig jelenleg is az intenzíven ápolják. Végül a rendőrség jelezte, „a hír valótlan!

A rendőrök adatgyűjtést végeztek, ami alapján semmilyen bűncselekményre utaló körülmény nem merült fel. Külföldi vendégmunkásokkal összefüggésben a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságra az elmúlt időszakban nem érkezett bejelentés, rendőri intézkedésre sem került sor.”

Ma már ott tartunk, hogy a Jobbik napi szinten migránsmunkásozik, a DK a haldokló debreceni egészségügyet félti több tízezer ázsiai rabszolgamunkástól, amely szerintük felér egy atomcsapással, és a sort hosszan lehetne folytatni.

Mindenesetre a hónapok óta zajló támadásoknak az lett az eredménye, hogy elképesztő mennyiségű hamis állítás és csúsztatás forog közszájon, ami nem is veszélytelen, ezek között igyekszünk most rendet vágni.

Vendégmunkások=migránsok

Ez talán a legcifrább az összes állítás közül, tekintve hogy egy határon átszökő illegális bevándorlóban és egy vendégmunkásban csupán annyi a közös, hogy  külföldről érkeznek, utóbbiakat alapos nemzetbiztonsági átvilágítás után hozzák be az arra jogosult munkaerőközvetítő cégek teljesen legálisan, ezernyi jogszabály kereteinek megfelelve.

A procedúra keretében nem csak azt vizsgálják, hogy az illető jelenleg körözés alatt áll-e, hanem minden lehetséges rendszerben le ellenőrzi, hogy van e múltbeli bűnözői háttere. 

A vendégmunkások elveszik a magyarok munkáját, mivel a cégek kevesebbet fizetnek nekik.

A félelem jogos, hiszen a külföldiek csakugyan alacsonyabb bérért is hajlandóak dolgozni, ráadsásul a Távol-keletiekre jellemző szorgalommal, vagyis elvileg minden munkaadó legszebb álma lehetne, hogy őket alkalmazza. Csakhogy

a vendégmunkástörvény szigorítás előtti állapotában is kimondta, hogy  a vendégmunkásokat mely munkakörökben lehet majd foglalkoztatni és mely harmadik országbeli állampolgárok kérelmezhetik az új tartózkodási engedélyt.

Azt is, hogy összesen hány vendégmunkást lehet évente foglalkoztatni Magyarországon valamint hogy egyes országokból hányan érkezhetnek, illetve csak olyan pozíciókra lehet külföldi munkaerőt alkalmazni, amelyre nincs magyar jelentkező. Ez a várakozások szerint kiegészül majd egy listával azokról a szakmákról, amelyekre egyáltalán nem lehet behozni külföldi munkavállalókat.

Nyilván minden törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle, és biztosan lesznek olyan cégek, amelyek gőzerővel fogják keresni a kiskapukat, de tegyük hozzá,

a munkaerő-közvetítés fejenkénti költsége meglehetősen drága, alsó hangon 800-1100 euró között mozog, így egy esetleges büntetést is kockáztatva aligha éri meg olyan pozícióra behozni őket, amit egyébként magyarok is betölthetnének.

Ugyanaz lesz nálunk is, mint Németországban és Franciaországban

Ennek valóban megvan  a kockázata, éppen ezért a hazai jogszabályok következetesen úgy lettek megalkotva, hogy ne következhessen be nálunk.

Tiltja például a vendégmunkások letelepedését, családegyesítését, valamint 2 plusz 1 évben, azaz összességében 3 évben maximálják a lehetséges tartózkodási engedélyek időtartamát is a vendégmunkások számára.

Ilyen keretek között még akkor is kordában tartható a folyamat, ha csakugyan 500 ezer vendégmunkást kell a jövőben behozni, ahogy arról Orbán Viktor beszélt.

Arról nem is beszélve, hogy a külföldiek tartózkodási engedélye csak addig érvényes, mig annál a cégnél dolgoznak, ahova behozták őket. Korábban is volt rá példa, és biztosan a jövőben is előfordul majd, hogy néhányan úgy döntenek, hogy máshol próbálnak szerencsét.

Ezzel elbukják az itt tartózkodásuk jogalapját, és vélhetően gyorsan elhagyják Magyarország területét is, és olyan helyeken, például Németországban keresnek munkát, ahol már olyan szinten problémát jelent a munkaerőhiány, hogy akár még papír nélkül is alkalmazzák őket.

Nem lehetne mégis megpróbálni magyarokkal feltölteni az üres álláshelyeket?

Nyilván ez lenne a legszerencsésebb, de nézzünk csak rá a KSH friss munkanélküliségi és foglalkoztatottsági adataira:

2023 októberében 37 ezer fővel, 4 millió 757 ezer főre nőtt a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest, ami azt jelenti, hogy aki tud és akar dolgozni, az mostanra elhelyezkedett.

Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 202 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,0 százalékkal, 226 ezer főre csökkent, de folyamatosan esik a közmunkások száma is. Ebből a munkaerőtartalékból tehát a szükséges 500 ezer főnek még a fele sem jönne ki, arról nem is beszélve, hogy jelentős részük nem is lenne alkalmas komolyabb feladatokra, vagy távoli, eldugott településen lakik, de nem akarja vállalni a költözést.

Mindenki rosszul jár, ha nem fog működni

A kockázatok között jelenleg a legnagyobb az, hogy a lakosság hangulata a - kínai, fülöp-szigeteki, indiai, stb. - vendégmunkások ellen fordulhat. Ennek máris látszanak a jelei, részben legalább is ezért történhetett meg, hogy a november elejére beharangozott új vendégmunkástörvényt a kormány megjelenés előtt visszavonta szigorításra.

Ugyanakkor a hazai munkaerőpiac évről évre egyre deficitesebb, 150 ezer fő kilépőre 100 ezer fő belépő se jut egyik évről a másikra, miközben már tavaly, az első negyedévben 87 ezer állás volt betöltetlen Magyarországon, ami 39 százalékkal magasabb érték, mint 2021-ben volt.

Ha nem sikerül külföldről pótolni a dolgos kezek hiányát, azt nagyon meg fogja szenvedni a magyar gazdaság. Ugyanis amennyiben a  termelő cégek nem tudják teljesíteni a vállalásaikat a munkaerő hiánya miatt, akkor egyszerűen továbbköltöztethetik telephelyeiket olyan országba, ahol nagyobb számban állnak rendelkezésre a dolgozók.