Megvan, mennyi külföldi dolgozik most Magyarországon - sok tévhit megdőlt

A külföldi munkavállalók száma ma Magyarországon hozzávetőleg 110.000 fő, ennek zöme az Európai Unióból érkezett hozzánk. A harmadik országbelire egy keretszám, 20.000 fő adott, de ez jelenleg nincs kihasználva. A tervek szerint 2024 év végéig több 10.000 vendégmunkás bevonása válhat szükségessé - hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Munkaügyi Szakosztályának fórumán, ahol a munkaerő importot járták körül szakértők.

A rendezvény előadói:

• Kovács Endre, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója;
• Pinczés Balázs, a HR-Network Egyesület vezetői; 
• Horváth Tamás, a Menton Jobs munkaerő-kölcsönző cégtulajdonosa voltak.

A magyarországi munkaerő helyzetről elmondták: jelenleg az aktivitási ráta: 66,8 százalék, a foglalkoztatottság: 74,6% a munkanélküliség pedig 4 százalékos (~250.000 fő),a regisztrált álláskeresők száma: férfi 123.000 fő, nő 110.000 fő.

A foglalkoztatottak száma: 4.704.000 fő, ami a plafon körüli szint. 

A magyarországi foglalkoztatottság 74,6 százakéka az EU 70 százalékos átlaga felett van, a munkanélküliségben a legjobb helyzet Hollandiában, Németországban, Csehországban és Lengyelországban van, míg a legrosszabb a helyzet Spanyolországban és Görögországban alakulzt ki, ahol 8,4 – 11,6%-os a szint.

A magyarországi munkanélküliség alapvető oka:

• a képzettség hiánya, ennek megfelelően átképzés nélkül nem foglalkoztathatók,
• a földrajzi elhelyezkedésből adódó eltérés is jelentős.
• az EU-ban is munkaerőhiány van, elszívják Magyarországról a képzett munkaerőt. 
• az EU-ban a társadalom öregedése miatt a munkaerőhiány folyamatosan növekszik: a 2010-es 1%-ról, 2022-re 3%-ra nőtt.

A nálunk dolgozó külföldiekkel kapcsolatban kiemelendő, hogy 2016-ban megindult külföldi munkaerő behozatal, ami főleg Ukrajnából és Szerbiából eredt, de csökkent, mert a hazai bérspirál lelassult, így ezek a vendégmunkások inkább továbbmentek nyugati országokba a nagyobb keresetek miatt. Az orosz-ukrán háború következményeképpen pedig szabad lett mindenütt az ukránok munkavállalása.

Honnan érkeztek eddig a vendégmunkások?

A korábban is említett Ukrajnán és Szerbián kívül összesen 17 nem uniós országból érkeztek vendégmunkások (fizikai munkára) döntően Ázsiából, így

• a Fülöp-szigetekről,
• Indonéziából,
• Vietnámból,
• Mongóliából,
• Kazahsztánból,
• Kirgizisztánból,
• Bosznia-Hercegovinából,
• Észak-Macedóniából.

Szellemi munkára is érkeztek munkavállalók Dél-Koreából, Izraelből, Egyiptomból, Indiából, Tunéziából.

Milyen tapasztalatok vannak eddig a vendégmunkásokkal?

Az előadók kiemelték, hogy alapvetően elhivatottak, igyekvőek, tanulékonyak, nagyon jó a munkateljesítményük és ezzel a mellettük dolgozó magyar munkások teljesítményét is „felhúzzák”.

Szívesen túlóráznak, nagyon ritkán betegek, a szokásos, elvárt angoltudás ugyan nem mindig elegendő nagyságú, de „kézzel – lábbal” megakarják értetni magukat.

Ha az a kérdés vetődik fel, hogy miért ázsiaiak, arra az a válasz, hogy a balkániak továbbmennek az EU-ba, míg azokban az országokban ahonnan jönnek ezek a munkavállalók, ott magas a munkanélküliség, megbízható munkaalapú társadalmak vannak, alacsonyak a bérek, és bizonyos területeken jó a képzettségük.

Ha az öt legfontosabb országból jövőket vizsgáljuk, akkor a következő a tapasztalat:

• Fülöp-szigetek: stabil, jól képzett munkaerő
• Kirgizisztán: magas teherbírás, növénytermesztésben és állattartásban jól képzett munkaerő
• Indonézia: alázatos, jó teherbírású, rendszerető, vidám emberek
• Vietnám: rugalmas, jól alkalmazkodó, monotónia tűrő emberek
• Mongólia: jó teherbírású, növénytermesztésben és állattartásban kiemelkedő tudású szakemberek

Mik azok a tévhitek, amelyek keringenek a köztudatban?

Tévedés, hogy elveszik a magyarok munkahelyét, mert amire behozzák ezeket a munkavállalókat arra a helyekre már nem találni magyar munkaerőt.

Hasonló tévhit, hogy olcsóbbak, mint a magyar munkaerő: sok a bérköltségen kívül tétel, így ki kell fizetni az utazási költséget, a szállásköltséget, a helyi tranzit költséget, az alkalmazásuk engedélyeztetésének adminisztratív költségét, stb.

A köztudatban megjelent egy szám, hogy 500.000 fő vendégmunkást kíván a munkaerő piac az elkövetkező 3-5 évben.

Ez szintén egy téves érték, mert ha az állami beruházások a korábban tervezett mértékben megvalósulnak, akkor 2026-ig összességében lehet szükség legfeljebb 500.000 főre, de ez nem nyilvánvalóan nem a vendégmunkások számát jelenti.

Melyik országokból javasolják a szakértők a vendégmunkások behozatalát?

A javasolt országok: Fülöp-szigetek, Indonézia, Kirgizisztán, Grúzia, Mongólia.

Nem javasolt országok: Kolumbia, Brazília, Venezuela.

Megfontolandó: Oroszország, Belorusszia, Észak – Macedónia, Montenegró, Bosznia- Hercegovina, Kazahsztán, Vietnám.

Nagyon fontos szerepet játszanak a vendégmunkás behozatalban a Minősített Munkaerő kölcsönző cégek.

Mivel nagyon fontos előírások vannak a vendégmunkás behozatal szabályozásában, elengedhetetlen a nagyfokú hozzáértés, ha valaki, biztosan és gyorsan akar így munkaerőhöz jutni - hangzott el az MKT fórumán, amelyet itt tekinthet meg.