Mikor írják azt a papírra, hogy az elhunyt a koronavírus áldozata?

Számos összeesküvés-elméleteket látott már napvilágot világszerte, így itthon is arról, hogy a hivatalos statisztikákban rögzítettnél sokkal kevesebben halnak meg Covid-19-ben, és csak azért akarják a halálozást magasnak mutatni, hogy ezzel is félelmet keltsenek az emberekben, és megágyazzanak a világszintű „oltómaffiának”, ezzel a mikrocsipek beültetésének, amivel aztán a (háttérhatalmak/Bill Gates/vagy ki tudja, kik) irányításuk alá vonhatják az emberiséget.

Idehaza nemrégiben terjedt el, hogy fizetnek (kik?) annak a családnak, amelyik hajlandó hozzájárulni, hogy elhunyt hozzátartozója halotti bizonyítványára azt írják rá: koronavírusban halt meg.

Ez utóbbi konteóval szembeni legegyszerűbb érv talán az lenne, hogy a patológusok soha nem egyeztetnek a hozzátartozókkal arról, mi szerepeljen a halottvizsgálati lapon, ezúttal sem tesznek ilyet.

A közelmúltban Müller Cecília országos tisztifőorvostól is megkérdezték, mi a pontos feltétele Magyarországon annak, hogy egy elhunytat a koronavírus áldozatának minősítsenek. Elmondta, hogy itthon mindenkit a koronavírus áldozatai közé sorolnak, akinél bármikor igazolták a fertőzést laboratóriumi vizsgálattal. A halottvizsgálati dokumentumban ugyanakkor minden esetben fel kell tüntetni a halál közvetlen okát, az elhunyt alap- és társbetegeségeit. Ilyet a koronavírus-halálozási statisztikákba bekerültek 4-7 százalékánál nem tudtak beazonosítani, az ő esetükben a halál okaként a koronavírust jelölik meg – mondta Müller Cecília.

Kódok és irányelvek

Magyarország a WHO halálozásra vonatkozó sztenderd kódolási szabályait alkalmazza, és vannak országok, ahol ugyanígy járnak el, de vannak ettől eltérő regisztrációk is. Mint az Oxfordi Egyetem bázisán működő non-profit szervezet, a World in Data tájékoztatójából kiderül, az országok saját útmutatásokat is kiadhatnak arról, milyen eseteket kell COVID-19-ként rögzíteni.

Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban nagyon hasonló az iránymutatás, hiszen mindkét irányelv kimondja, hogy ha az orvos azt gyanítja, hogy a Covid-19 közvetlenül vagy akár közvetve szerepet játszott egy ember halálában, azt rögzítenie kell a halotti anyakönyvi kivonaton. Nincs szükség pozitív teszteredményre ahhoz, hogy a halálokok között a koronavírus-fertőzés szerepeljen. Az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) egy 86 éves nő halálán keresztül igyekszik ezt megvilágítani, akinek tipikus Covid-19 tünetei voltak öt nappal azelőtt, hogy otthon stroke-ot szenvedett volna. Annak ellenére, hogy a koronavírust esetében nem vizsgálták, a halottkém a halál valószínű közvetett okaként azt is feljegyezte.

Az amerikaiak körében egyébként különösen népszerűek a konteók, ezért adott ki közleményt  szeptemberben a CDC, határozottabban szembeszállva azokkal a főként a közösségi médiában elterjedt pletykákkal, amelyek azt sugallják, hogy a koronavírus okozta halálesetek száma meglehetősen túlzó.

Az emberek félreértelmezik a halotti anyakönyvi kivonatban leírtakat – mondta a központ szakértője. Bob Anderson hangsúlyozta: az, hogy 94 százalékban más betegségek is szerepelnek a Covid-19 mellett a halottvizsgálati dokumentációban, nem jelenti azt, hogy ezek a betegek nem a koronavírus következtében hunytak el  „A halál kiváltó oka az az állapot, ami elindította azoknak az eseményeknek a láncolatát, amelyek végül az adott személy halálához vezettek. Az összes olyan haláleset 92 százalékban, ahol a koronavírus jelen volt, ez szerepelt a halál kiváltó okaként” – tette hozzá.

A kevesebb lehet, hogy több

Könnyen lehet egyébiránt, hogy nem hogy kevesebb, hanem valójában a statisztikákban szereplőnél jóval több halálesetet is a koronavírus rovására lehetne írni.

Amint ugyanis a World in Data tudományos online kiadvány készítői rámutatnak: a halál okának meghatározása során felmerülő kihívások mellett a tesztelések korlátozottsága is a statisztikák pontossága ellen dolgozik. Nem tudhatjuk biztosan minden elhunytról, hogy átesett-e a fertőzésen, amit tudunk, az a megerősített esetek halálozási aránya. Az összes Covid-halálozás valószínűleg magasabb, mint a megerősített halálozások száma – vélik a szakemberek.

A statisztikák összevetése azért sem egyszerű, mert csakúgy, mint a megerősített eseteknél, a napi adatok nem feltétlenül az adott napon bekövetkezett halálozásokra vonatkoznak, hanem az aznap bejelentett esetekre. Ennek oka lehet, hogy a halotti anyakönyvi kivonat kitöltése után post mortem ellenőrzés vagy laboratóriumi vizsgálat szükséges a halál okának igazolásához; a halotti bizonyítványokat először kézzel töltik ki és majd csak később viszik gépre. Jellemzően 2-5 nap is eltelhet egy haláleset és annak regisztrációja között, de van, hogy ez 10 napig is eltart.  

Mivel a jelentések napról napra nagyon jelentősen változhatnak – függetlenül a halálozások tényleges változatosságától – a napi adatok hétnapos gördülő átlaga valódibb képet ad a tendenciákról.

A világban immár több mint 1,4 millió halálesetet írnak az új típusú koronavírus-világjárvány számlájára. 

A koronavírus-pandémia halálozási adataival kapcsolatosan a nyers számoknál azonban minden esetben többet mond a lakosság, de különösen az igazolt fertőzöttek számához viszonyított halálozási arány. Ezt természetesen jelentősen befolyásolja a lakosság, illetve a megfertőződöttek korösszetétele, valamint az elvégzett tesztek száma, hiszen az igazoltan pozitívakhoz lehet csak mérni az elhunytakat.

Az egymillió lakosra jutó halálesetek száma összességében az amerikai kontinensen a legmagasabb, azonban, ha a napi új haláleseteket nézzük, akkor jelenleg a legrosszabb a helyzet Bulgáriában, Lengyelországban, Olaszországban, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Ausztriában és Belgiumban.

A Covid-19 halálozási aránya, vagyis az elhunytak száma a fertőzöttekhez képest Magyarországon jelenleg 2,2 százalékos, míg Mexikóban nagyon magas, 9,7 százalék, de például Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban és Szlovéniában bőven 2 százalék alatt van.