Milliárdos üzlet benzinkutat üzemeltetni - Vágjon bele Ön is

A nagy olajtársaságokhoz tartozó, úgynevezett színes kutak sokkal több benzint és gázolajat értékesítenek, mint a fehér kutak, vagyis a kisforgalmú magántulajdonú kutak.

A színesek, vagyis a legnagyobb láncok szövetségbe tömörültek, Magyar Ásványolaj Szövetségnek (MÁSZ) hívják a közös szervezetüket. Ebben a négy nagy, vagyis a Mol, a Shell, az OMV és a Normbenz (ezek a Lukoil márkanevű kutak) mellett pár kisebb lánc is benne van, de a MÁSZ 1080 kútja mellett 800-900 egyedi játékos mindig akad, olyan vállalkozók, akiknek egy, esetleg két benzinkútjuk van csak, emellett vannak vállalati zárt kutak is.

Nagy üzlet a benzinkút üzemeltetés

Számoljunk egy kicsit! A MÁSZ tagjai évente mintegy 3,5 milliárd liter üzemanyagot adnak el, vagyis, ha az egyszerűség kedvéért 400 forintos árral számolunk, akkor 1400 milliárd forintot termelnek. Már ebből a két adatból is látszik, hogy a benzinkutak egyesével is milliárdos forgalmat generálnak. Ráadásul ez csak a benzin és a dízel, mert azért a tapasztalatok szerint minden 20 forint üzemanyag-eladásra egy forint egyebet is lehet számolni (kávét, matricát, szendvicset, újságot).

Van, aki eleve csak egy üveg bor miatt áll meg a kútnál, de ez a fenti szám átlagosan is azt jelenti, hogy a 15 ezer forintos tankolásoknál 750 forintot otthagyunk „egyebekre”. Sok ismert benzincég nagyon komolyan veszi ezért, hogy jó legyen a kávé, friss a szendvics. Ugorjunk vissza az előbbi 1400 milliárdra! ha ehhez 5 százalék egyéb is értékesíthető, az mégiscsak 70 milliárd forint, nem kicsi bevétel az úton levők felfrissülése.

Autópálya és falu

A benzinkutak jövedelmezőségénél már utaltunk arra, hogy a jövedelem nagyon eltérő, egy forgalmas autópálya melletti 0-24 órás benzinkút ötvenszer-százszor-kétszázszor annyi pénzt csinál, mint egy falusi töltőállomás. A MÁSZ kútjainak az adatait már láttuk, de az összes magyar kút körülbelül 6 milliárd liter üzemanyagot ad el, ez már szumma 2400 milliárd forintos üzlet, vagyis a 3 millió magyar gépkocsi autónként 2000 liter benzint használ el. Ez így azt jelentené, hogy minden 40 literes tankkal bíró autóban minden héten elfogyna egy tele tank. Ez persze így nem igaz, az üzemanyag-értékesítést nagyon megdobják a buszok, teherautók, vagyis a folyamatosan úton levők fogyasztásai.

A verseny

Az egyes hálózatok titokként kezelik a jövedelmezőségüket, de abban biztosak lehetünk, hogy a hazai sorrend szerint a Mol a legnagyobb hálózat, második a Shell, harmadik az OMV és negyedik a Lukoil márkanévvel futó Normbenz. A Mol pár éve bekebelezte az Agip elnevezésű olasz hálózatot, így már bőven 500 felett van a közös hálózat tagjainak a száma és a kutak számához képest az elért forgalomból még nagyobb a kihasított arány, mert a Mol és korábban az Agip sok nagy kúttal rendelkezett. A többiek közül Shell 210 körül, az OMV 170 körül, míg a Lukoil 70 körül tart most.

Országonként eltérő

Egy adott ország töltőállomás-hálózata sok mindentől függ. Az autópark méretétől, a lakosságtól és a földrajzi távolságoktól is. Ahol sokan laknak, ott sok a kút, de ahol kevesen, viszont nagy kiterjedésű területen (például Észak-Norvégiában), ott lakosságarányosan szintén nagyon sok lehet a benzinkút, mégha területileg ez ritkának is tűnhet.

A magyar töltőállomás-hálózat az egyik legkevésbé széles Európában. Lakosságarányosan Görögországban van a legtöbb kút, 1500 emberre jut egy, de ott sok helyen a vegyesbolt funkcióit is a benzinkút tölti be.

Kifejezetten sok a benzinkút Svájcban és Luxemburgban is, ahol 2500 főre jut egy. Magyarországon, ha 2000 kútra és 10 millió lakosra kerekítünk, akkor 5000 emberre esik egy benzinkút, ennél az európai uniós országokban csak Romániában gyengébb a hálózat.

Egészen más a helyzet, ha területarányosan nézzük a hálózatot. A sűrűn lakott Benelux-államokban (Belgiumban, Hollandiában, Luxemburgban) ezer négyzetkilométerre (vagyis egy 30-szor 33 kilométeres területre) 85-100 benzinkút is jut. Az uniós átlag 40, a magyar érték 21. ugyanakkor a nagy kiterjedésű, de ritkán lakott északi államokban, Svédországban, Norvégiában és Finnországban 5-6 benzinkút jut csak ezer négyzetkilométerre. Ami azt jelenti, hogy a sűrűn ellátott városias régiók hozzák az európai szintet, de a gyéren lakott északon sokszor 50-70 kilométert is kell menni a legközelebbi kútért.

Magyarországon a Lechner Tudásközpont készített egy érdekes interaktív térképet. Ezen látszik, hogy Magyarországon az úthálózat több mint 75 százalékán 8 kilométeren belül elérhető egy benzinkút. A legrosszabb helyzetben egy olyan útszakasz van, egészen pontosan Tornaszentjakab nevű településen, ahonnan 37 kilométerre van az első töltőállomás.

Valójában ez a hálózati tárkép sem teljes, vannak ugyanis zárt ipari parkokban, buszjavító üzemekben működő magántöltő-állomások is, illetve említettük az állandó üzletelést is. A láncok ésszerűsítenek, cserélgetnek, nyitnak és zárnak.

Nemrég például a Lukoil-kutakat üzemeltető Normbenz átvett a Moltól két, Tárnok térségében található benzinkutat. Ilyenkor nem arra kell gondolni, hogy a kút gazdaságtalan volt, vagy a Mol kivonul, hanem olyan ellátási, üzletpolitikai kérdésekre, amelyben szerepet kaphat a saját hálózat egymásra csúszása (ha például volt a térségben már Mol-kút, de a deal után érkezett a korábbi Agip is), vagy az úgynevezett finomítói közelség. Egyben biztosak lehetünk, a benzinkutak a modern figyelem-gazdaságtanban egyre értékesebbek lesznek. Amikor a fogyasztónak már bármit nehéz reklámozni, eladni, mert minden a webkereskedelmen keresztül zajlik, a benzinkút az egyik utolsó olyan eladási hely, ahová Magyarország döntő többsége fizikailag, vevőként is rendszeresen megérkezik.

Így szállhat be

A jó benzinkút üzemeltetése nagy üzlet, egy-egy jó helyen fekvő töltőállomás franchise-jogai százmilliókért, akár milliárdokért cserélnek gazdát, ugyanakkor a semmiből elindulni nem könnyű. Aki teljesen maga szeretne kutat indítani sok benzinkút-építő vállalkozással tud kapcsolatba lépni, amelyek nem csak a technológiát ismerik, de abban is segítenek, hogy miként lehet a megfelelő engedélyeket beszerezni.

Ez azonban nagy előkészítési feladat, a különböző minisztériumi, illetve építésügyi hatósági engedélyek között van létesítési (építési), használatbavételi és legalább három évente megújítandó fennmaradási (üzemeltetési) engedély, ahogyan az esetleges bezárásnál bontási engedélyre is szükség lesz. A benzinkút üzemeltetéshez sok feltételnek kell megfelelni, de mindenképpen kell hozzá egy megfelelő terület (sok a veszélyes anyag, a benzinkút okozottan tűz és robbanásveszélyes üzem), ezért nagyon szigorúak a jogszabályok és az elhelyezkedésre vonatkozó előírások. Kell emellett egy finanszírozási, illetve üzleti terv, hiszen a kialakítás, bár az árak az utóbbi években állítólag lejjebb mentek,

legalább 50 millió forint.

Mindenekelőtt persze el kell dönteni, hogy egy nagy hálózathoz szeretnénk franchise-partnerként csatlakozni, vagy megpróbálkozunk szólóban.

Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. A franchise rendszerben még drágább a kút kialakítása, az egységes formai követelmények és a szolgáltatási minimumok miatt, ráadásul az elszámolás is elég kötött, de az üzemeltető cserében élvezheti a központi marketing és a jól bejáratott termékvonalak előnyeit.