A Boeing-botrány hátráltatja az USA és Kína közötti kereskedelmi megegyezést
ElemzésekA Boeing Max repülőgépek szerencsétlensége utáni kényszerleállításuk jelentősen befolyásolja Washington és Peking között körvonalazódó megállapodást, ugyanis Kína importemelést vállal, melynek nagy része pont a Boeing-től származna.
A Boeing 747 Max 8-as gépek indonéziai és etiópiai katasztrófája hátrányosan befolyásolja az amerikai és kínai kereskedelmi tárgyalásokat - értesült a Financial Times, amely úgy tudja, hogy Peking hat év alatt 1200 milliárd értékű amerikai többletimportra tenne ígéretet, hogy az újabb büntetővámok kiszabását elkerülje. Ennek egy jelentős része azonban éppen a Boeing-től származna, ráadásul a további vizsgálatok miatt jelenleg felfüggesztett 747 Max modellt érinti.
A Boeing rendeléseinek 80 százaléka erre a típusra érkezett be már korábban, Kína pedig a legyártandó 747 Max tíz százalékát vásárolná meg. Mindez kérdésessé teszi, hogy március végére sikerül-e tető alá hozni a két nagyhatalom kereskedelmi konfliktusát lezáró széles körű egyezményt.
Pont egy éve, hogy Donald Trump tweet-ben közölte: a kereskedelmi háborúk jók, és könnyen megnyerhetők. Azóta az amerikai kereskedelmi deficit tízéves rekordszintet ért el, igaz, a kínai export is zuhant. Washington és Peking között hosszú ideje tartó nézetkülönbség van a kereskedelmi gyakorlat és a piaci hozzáférés kérdésében, a kereskedelmi háborúskodás azonban egyelőre csak veszteseket hozott.
Az idő mindenesetre eddig nem az amerikai elnököt igazolta, aki egy évvel ezelőtt még arról tweetelt, hogy a kereskedelmi háborúk jók és könnyen megnyerhetők.
A pótvámok kiszabása és a NAFTA újratárgyalása ellenére az USA külkereskedelmi mérlege még a gyászos 2017-es évnél is rosszabbul alakult tavaly, és a deficit tíz éve nem látott rekordszintre, 621 milliárd dollárra emelkedett.
Igaz, a másik oldalon pedig zuhanás látható a kínai exportban, amely 20 százalékkal csökkent idén. Gyakorlatilag eltűnik a kínai folyó fizetési többlet, ami 2007-ben még a GDP tíz százalékát tette ki, ma már csak 0,4 százalékra töpörödött. A The Economist-ban megjelent elemzés szerint
a Morgan Stanley úgy becsüli, hogy idén akár deficites is lehet a kínai folyó fizetési mérleg, amire 1993 óta nem volt példa. Igaz, ennek legfőbb oka nem az export csökkenése, hanem az import jelentős mértékű emelkedése
Ebből is a legnagyobb tétel a turizmus, ahol soha nem látott, 240 milliárd dolláros deficit jött össze tavaly.
Hosszú ideig úgy tűnt esély sincs a gyors megegyezésre, egy március elején elhangzott kínai bejelentés azonban ellentmond ennek a vélekedésnek. Vang Sou-ven kereskedelmi miniszterhelyettes az Országos Népi Gyűlés (parlament) éves ülésszakán, tartott sajtóértekezletén tett bejelentése szerint:
el kell érnünk egy olyan megállapodást, amelyben eltörlünk minden új vámot, és ezzel lehetővé tesszük, hogy a kínai-amerikai kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok visszatérjenek a normális kerékvágásba.
Vang hozzátette, a vámok kölcsönös növelése árt mindkét országnak.
Elemzők szerint a január óta tartó kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások egyik sarkalatos pontja, hogy a felek egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogy miként ellenőrizzék majd leendő megállapodásuk pontjait. Az Egyesült Államok eddig 250 milliárd dollár értékű kínai importárura vetett ki vámot, Kína pedig 110 milliárd dollár értékű amerikai terméket sújtott büntetővámmal, de mindkét fél újabb pótvámokat helyezett kilátásba, amennyiben nem lesz egyezség.
A témáról Borosnyay-Miklós Katalin, a Pallas Athéné Innovációs és Geopolitikai Alapítvány (PAIGEO) Kína-kutatója és Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője beszélgetett a Trend Fm rádióban.
Elhangzott, hogy az Egyesült Államok Kínával folytatott kereskedelmének mérlege évtizedek óta hiányt mutat, amely 2017-re elérte a 375 milliárd dollárt, tavaly pedig tovább emelkedett.
Trump álláspontja szerint az előző adminisztrációk globalizmust támogató politikája okozta számos amerikai gyár bezárását, munkahelyek megszűnését, Kína csatlakozása a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO) pedig tovább rontott a helyzeten.
Kínával szemben hosszú ideje kifogásként hozza fel az USA, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, nem megengedett módon támogatja vállalatai exportját, a technológiák átadására kényszeríti a kínai piacon tevékenykedő külföldi vállalatokat, tisztességtelen úton szerez meg szellemi tulajdonjogokat és üzleti titkokat. Mindezek a panaszok évtizedek óta fennállnak, hosszú ideig azonban egyetlen lépés sem történt ennek a gyakorlatnak a megváltoztatására. Trump viszont keményen beleállt a Kínával szembeni gazdasági harcba.
A pótvámok kölcsönös kiszabása után a két ország delegációi próbálták tárgyalások útján rendezni a helyzetet, de ezek 2018 őszére teljesen megrekedtek, majd csak december elején, a G20-as csúcstalálkozón ült ismét asztalhoz a két nagyhatalom vezetője. Itt egyeztek meg abban, hogy az amerikaiak által tervezett újabb védővámok bevezetését 90 nappal, március 1-ig felfüggesztik, és addig megpróbálnak egyezségre jutni a vitatott kérdésekben.
Az amerikai és kínai tárgyalódelegációk szinte folyamatos kapcsolatban voltak 2019 első két hónapjában, több körben tárgyaltak mindkét fővárosban, de március 1-ig nem sikerült megegyezésre jutniuk. Közben azonban Trump a március eleji határidőt törölte, úgyhogy tovább folytatódnak a tárgyalások.
Hírek szerint március végén a két vezető írhatja alá az új egyezményt, amelynek tartalma még ismeretlen, kiszivárgott információk szerint tartalmazni fog vállalásokat kínai részről több amerikai áru vásárlására, a szellemi tulajdonjogok védelmére, a kikényszerített technológia átadás gyakorlatának megszüntetésére, továbbá a kínai valuta stabilizálására vonatkozóan.
A kereskedelmi háború tehát még nem zárult le, további bizonytalanságot okozva a piaci szereplőknek, a következő hetekben derül majd ki, hogy az egyezmény valóban létrejön-e, mint azt Trump a mindig optimista tweetekben állítja.
Az aláírással sem oldódik meg véglegesen a helyzet, az amerikai adminisztráció szakemberei számára további feladatot jelent a Kína által vállalt kötelezettségek betartásának ellenőrzése, hogy az egyezményből ne csak újabb beteljesítetlen ígéret legyen.