Minden gond ellenére még mindig nagyhatalomnak számítunk az európai bortermelésben

Szűkülő borpiac

Magyarország és a magyar mezőgazdaság fontos exportpiaci terméke a bor. Hazánk jelenleg az Európai Unió szőlőterületeinek a 2 százalékát adja, a hazai termőterület azonban számottevően csökkent a koronavírus-járvány idején.

Ez a folyamat sajnos azóta sem szűnt meg, így 2023-ra a szőlővel borított termőterületek mérete 30 ezer hektár alá csökkent – ismertette a hazai borszőlő-termesztés helyzetét Gál Péter, az Agrárminisztérium Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing főosztályának vezetője, a 61. Közgazdász Vándorgyűlésen, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának ’’A hazai borászat helyzete’’ címmel megrendezett szekció ülésén.

A csökkenés ellenére azonban rendre az unió hatodik-hetedik legnagyobb bortermelői vagyunk

– fogalmazott.

Mint mondta, jelenleg a kékfrankos a legelterjedtebb szőlőfajta a magyar borvidékeken, emellett az utóbbi időszakban kiemelendő az úgynevezett illatos szőlőfajták gyors ütemű terjedése is. Utóbbi kategóriába sorolható többek közt az Irsai Olivér, a Muskotály, vagy éppen a Cserszegi Fűszeres is.

A hazai borpiacon jelenleg egy folyamatos koncentrálódás tapasztalható – hangsúlyozta. Ennek köszönhetően a magyar piacon a borok 72,55 százalékát a 20 legnagyobb borászat hozza forgalomba. Mindemellett a hazai borpiac még mindig nagyon kompetitív – tette hozzá.

A kereslet alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy a borfogyasztás mind Magyarországon, mind Európában, mind pedig világszerte csökkenő tendenciát mutat. Megváltoztak a társadalom fogyasztási szokásai, így a borozás egyre inkább alkalomszerűvé válik, ráadásul az alkoholos italokkal szemben van egy fokozódó ellenségesség Európában.

A magyar borexport helyzetét ismertetve kiemelte: Nem az jelent problémát, hogy nagy tételben exportálunk lédig borokat, hanem az, hogy ehhez képest kicsi a külpiacokra vitt palackozott bor aránya.

Hozzátette: A belső piacon azonban az import annak mennyisége alapján főképp választékbővítő szereppel bír. A belföldön elfogyasztott borok nagyságrendileg 90 százaléka magyar.

A legfőbb kockázatokat így jelenleg a csökkenő fogyasztás, a költségek növekedése, a zöldítés okozta terhek, az elaprózódott, kompetitív kínálati oldal, a nehézkes közösségi fellépés, a gazdatársadalom elöregedése, a klímaváltozás és az alkohol-ellenesség jelentik - összegezte

A lehetséges megoldásokról szólva kiemelte, pillanatnyilag az egyik legfontosabb a közösségi együttműködés és a közös érdekképviselet kialakítása. Érdemes lehet termelői integrációs szervezeteket is létrehozni, amelyre az uniós jog is lehetőséget teremt. Így több apró piaci szereplő legálisan összehangolhatja a piaci lehetőségeit. Emellett diverzifikálni kell, tehát a bor mellett más termékek felé is érdemes nyitni a borászatoknak.

Ezalatt nem csak a turizmus és vendéglátást kell érteni, hanem innovatív termékeket is, ilyenek lehetnek a borecet, a pezsgő, az alkoholmentes bor, vagy éppen a különböző szőlőből, annak származékaiból készült alkoholmentes üdítők

– vélekedett.

Emellett fontos egyfajta konzervatívság is a borászatban. Ezalatt többek közt a minőség megóvását, a földrajzi árujelzők, eredetvédelmi jelölések használatát és a borvidékek jellemző karakterének a megtartását kell érteni – húzta alá.

Hozzátenni a borok márkaértékéhez

A 61. Közgazdász Vándorgyűlésnek otthont adó Eger felsőoktatási intézményének, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek az álltalános rektorhelyettese, Váczy Kálmán Zoltán az oktatás és a borászati ágazat közötti együttműködések fontosságáról is szót ejtett a szekcióülés során.

Mint mondta: Az egyetemek a képzés, oktatás, kutatás-fejlesztés, szaktanácsadás oldaláról tudja támogatni a borászati vállalkozásokat. Fontos, hogy ezek által a magyar borok hozzáadott értékéhez és márkaértékéhez is hozzátegyenek a borászati képzéssel foglalkozó felsőoktatás intézmények.

Növelni kell a termelékenységet

Az szegmens fontosságát mutatja, hogy az agrárkülkereskedelem több mint 3 százalékát adja a borágazat – hívta fel a figyelmet Páll Zsombor gazdasági elemző, Agrárminisztérium, az MKT Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának elnökségi tagja.

Az említett koncentrációval kapcsolatban elmondta, jelenleg az 5 hektár alatti szőlőtermelők folyamatosan tűnnek el, míg a nagy gazdaságok száma egyre növekszik.

Kiemelte, hogy rendkívül fontos az ágazat fejlődése szempontjából a termelékenység növelése.

Hozzátette: Ezen a téren még sokat kell fejlődnie Magyarországnak, az olyan termelőkhöz viszonyítva, mint a franciák és olaszok.

Kedvező azonban a kilátások szempontjából, hogy folyamatosak a nagyértékű beruházások az országban. Jó hír, hogy az ágazat hitelállományán belül is egyre inkább előtérbe kerülnek a beruházási hitelek.

Segítette a hazai borászatok fejlődését, hogy 2014 és 2022 közötti mintegy 55 milliárd forint támogatást lehetett fajtaváltásra, ültetvény átalakításra igénybe venni

– ismertette. 

Népszerűsítésre is kell költeni

Hiába növekszik folyamatosan és haladta meg a világ lakossága a 8 milliárd főt, ennek ellenére a borfogyasztás folyamatosan csökken, ami komoly problémát jelent – hangsúlyozta Zöldréti Attila, a szekcióülést szervező Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztály elnöke.

Mint mondta ezen a helyzeten a borfogyasztási kultúra fejlesztésével, a kulturált borfogyasztás népszerűsítésével lehet segíteni.

Ennek érdekében Magyarországon is számos szakmai szervezet folytat hasznos munkát, így remélhetőleg sikerül előrelépést elérni ezen a területen – tette hozzá.