A jövő Európáját formálja: 2029-re elkészül a világ leghosszabb süllyesztett alagútja
GlobálKovács DánielA Fehmarnbelt-alagút 18 kilométer hosszan köti majd össze Dániát és Németországot a Balti-tenger alatt. Ha elkészül, autóval 10 perc, vonattal 7 perc alatt lehet átkelni – a kontinens közlekedése új korszakba lép. De melyek ma a világ leghosszabb alagútjai? Megmutatjuk.
A németországi Puttgarden és a dániai Rødbyhavn alig 18 kilométerre vannak egymástól, mégsem egyszerű, pláne nem gyors a közlekedés a két város között, ugyanis elválasztja őket a Balti-tenger.
Így az utazók választhatnak egy 45 perces kompút, és egy hatórás kerülőút között, amely során Dánia jelentős részén keresztül haladnak. Ezt a problémát fogja megoldani a Fehmarnbelt alagút, amely ha megnyílik - a tervek szerint 2029-ben, vonattal alig 7 perc, autóval pedig 10 perc alatt lehet majd átkelni a tenger ezen szakaszán.
A Fehmarnbelt-alagút egy monumentális mérnöki projekt, amely Dánia és Németország között teremt közvetlen közúti és vasúti összeköttetést a Balti-tenger alatt, hossza eléri a 18 kilométert, ezzel a világ leghosszabb süllyesztett alagútja lesz - derül ki a BBC műsorából.
A világ leghosszabb süllyesztett alagútja lesz
Az alagút a világ leghosszabb süllyesztett alagútja lesz a maga 18 kilométeres hosszúságával. A BBC beszámolója szerint a süllyesztett technológia lényege, hogy előregyártott vasbeton elemeket helyeznek el a tengerfenéken – ez a módszer gyorsabb és kevésbé terheli a környezetet, mint a hagyományos alagút-fúrás.
Az adatok szinte felfoghatatlanok: minden alagútelem 217 méter hosszú, 42 méter széles, kilenc méter magas, és mintegy 73 ezer tonnát nyom. Ezeket az óriás elemeket fokozatosan illesztik egymás mellé, hogy végül egy folyamatos, biztonságos közlekedési csatorna jöjjön létre a tenger alatt.
Az alagútban két kétsávos autópálya és egy kétvágányú vasútvonal kap helyet – vagyis párhuzamosan haladhatnak majd a kamionok, személyautók és vonatok. A projekt része egy nagyobb fejlesztési láncnak is: az Øresund-híd és a Storebæltsbroen-híd mellett ez lesz az a harmadik óriásberuházás, amely gördülékenyebbé teszi az Észak- és Dél-Európa közötti közlekedést.
Az eredmény: A Hamburg és Koppenhága közötti vasúti utazási idő 4,5 óráról 2,5 órára rövidül, és ezzel új dimenziók nyílnak meg az áruszállítás, a turizmus és a gazdasági kapcsolatok számára is. a jövő európai közlekedésének egyik sarokköve lesz.
Északról Dél felé, Norvégiától egészen Olaszországig új áruszállítási és utazási útvonalak nyílnak meg, amelyek felgyorsítják a gazdasági folyamatokat és erősítik az európai versenyképességet. Ha minden a tervek szerint halad, 2029-től már senki sem fog azon töprengeni, hogy várakozzon a kompon vagy kerüljön, egyszerűen beszáll az autójába vagy vonatra, és tíz perc alatt a Balti-tenger másik oldalán találja magát.
Alagút-legek a nagyvilágból
Legyen bármilyen monumentális a készülő Fehmarnbelt-alagút, nyomába sem ér a svájci Gotthárd-bázisalagútnak, amely 57 kilométer hosszúságávan csúcstartó a világon. 17 év alatt épült meg, és a svájci Alpok mélyén húzódik. Megépülése előtt a Zürich–Milánó útvonalon majdnem négy órát kellett utazni, most már csak 2 óra 40 percet.
Japánban találjuk a Szeikan-alagutat, amely 53,85 kilométer hosszú, ebből 23,3 kilométer fut a tenger alatt. Ez köti össze Honsú és Hokkaidó szigetét a Cugaru-szoros alatt – nem véletlenül emlegetik a világ egyik leglenyűgözőbb tenger alatti műtárgyaként.
Az Anglia és Franciaország közötti Csatorna-alagút – vagy ahogy mindenki ismeri, a La Manche-alagút – szintén rekorder: 49,94 kilométeres hosszával 1994 óta szolgálja az utazókat és a kereskedelmet. Azóta az Egyesült Királyság és Franciaország gazdasági kapcsolata is sokkal szorosabbá vált.
Norvégiában jelenleg is épül a Rogfast-alagút, amely 26,5 kilométer hosszú lesz, és 392 méteres mélységével a világ legmélyebb tenger alatti közúti alagútjává válik majd. Ez a projekt is egyértelműen mutatja, hogy a skandináv országok mérnökei is képesek új szintekre emelni a közlekedési infrastruktúrát.
És akkor ott van Kína, ahol nem ismernek lehetetlent. A Jintang tenger alatti alagút 16,2 kilométer hosszú lesz, ebből 11,2 kilométer fut a tenger alatt. Elkészülte után a világ leghosszabb tenger alatti, nagysebességű alagútja lesz, amely egyben a legnagyobb víznyomásnak ellenálló tenger alatti alagút is lesz a világon.
Az építkezéshez egy elképesztő, 14,57 méter átmérőjű alagútfúró gépet gyártottak le, amely a Kína középső részén fekvő Changsha városában került ki az üzemből. Ez a hatalmas alagútfúró gép biztosítja azt, hogy az építkezés nemcsak látványos, de biztonságos is legyen.