Mit hozhat a nyugdíjreform a kisnyugdíjasoknak? – Megszűnhetnek a 100 ezer forint alatti nyugdíjak?

Ennyivel emelkedhet novemberben a nyugdíj

A legutóbbi bejelentések tükrében már a kormányzat is 17,5 százalékos inflációval kalkulál a 2023-as évre. A nyugdíjas infláció mértéke még nem ismert, azonban ettől az értéktől nagy eséllyel felfelé eltér. Eddig minden hónapban magasabb volt a nyugdíjasok fogyasztói kosarával számított árindex az általánosnál. Ennek elsődleges oka, hogy a nyugdíjas háztartásokat az élelmiszerárak és a háztartási energiaárak emelkedése az átlagosnál jobban érinti – fogalmazott Farkas András.

A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberben teszi közzé az augusztusi inflációs adatokat is tartalmazó gyorstájékoztatóját, amely a nyugdíjasinfláció kiszámításához szükséges tényadatokat is tartalmazza. Az augusztusi adatok alapján a kormányzat becslést készít majd a nyugdíjas infláció mértékéről és amennyiben előbbi meghaladta az általános inflációt, úgy az alapján határozhatják meg a pótlólagos nyugdíjemelést – ismertette a részleteket a nyugdíjszakértő.

Én a saját kalkulációim alapján úgy vélem a nyugdíjas infláció elérheti a 18 százalékot, adott esetben akár 18,5 százalékig is emelkedhet. Januárban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat, így a kormány által előrejelzett infláció alapján 2,5 százalékkal, míg a nyugdíjas infláció alapján akár 3-3,5 százalékkal is emelkedhet a nyugdíjak összege. Mindez azt jelenti, hogy novemberben már az emelt összeget folyósíthatják a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek, továbbá visszamenőlegesen az év elmúlt 10 hónapjára, illetve a 13. havi nyugdíjra is megkapják a pótlólagos nyugdíjemelési különbözetet – sorolta a nyugdíjemelés várható menetét.

Komoly teher az államkasszának

Az emelés azonban jelentős összegbe fog kerülni a költségvetésnek – tette hozzá a szakértő.

Mint mondta, egy százalékpontnyi emelés 55 milliárd forintba kerül, így egy 2,5 százalékos emelés több mint 137 milliárd forintot emészthet fel. Mindez a jelenlegi helyzetben komoly terhet jelenthet az amúgy is gondokkal küzdő költségvetésnek.

Az egyéb hatások mellett a 2024-es költségvetést épp ezért a fenti okból kifolyólag is át kell majd várhatóan tervezni - vélekedett.

Az idei nyugdíjkassza 5554,6 milliárd forintból áll, míg a jövő évi 6019 milliárd forintot tesz ki a mostani kalkulációk alapján. Ebben két figyelemre méltó tétel található. Az egyik a 13. havi nyugdíj, ami eddig 418 milliárd forintba került idén, ám egy nyugdíjemelés esetén ezt az összeget meg kell majd emelni 2,5-3 százalékkal. A jövő évi 13. havi nyugdíjra 449 milliárd forint van tervezve. Mindezt egy másik nagyon jelentős tétel, a nők korkedvezményes nyugdíja is kiegészíti. Utóbbi idén már 441 milliárd forintba került, ám a nyugdíjemelés esetén ez az összeg is emelkedik. Jövőre erre a tételre 467 milliárd forint van tervezve. Így pusztán ez a két elem közel ezermilliárd forintba kerül a költségvetésnek, azonban nincs olyan dedikált járulékfedezet, vagy szociális hozzájárulási adó fedezet, ami kimondottan ezt fedezné, így a költségvetés egyéb terhére kell biztosítani.

Kiemelte, hogy nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak számít a magyar nyugdíjrendszer nőknek járó korkedvezménye, hiszen ez egy olyan korhatár előtt igénybe vehető nyugdíj, amit nem terhel semmilyen levonás. A világon minden más nyugdíjrendszerben, ha valaki korhatár előtt nyugdíjba vonul, akkor malussal, azaz levonással terhelik meg a nyugdíját. Mindez azért különösen fontos, mert a hazai nyugdíjrendszerben eleve nincs külön fedezete a nők kedvezményes nyugdíjával kapcsolatos plusz kiadási igénynek.

Elszegényedési csúszda

A nyugdíjak elértéktelenedésével kapcsolatban Farkas András elmondta: Magyarországon az utóbbi évtizedben is a relatív elszegényedés folyamata zajlott a nyugdíjasok körében. Ennek oka, hogy csupán az infláció mértékével megegyezően emelkedtek a nyugdíjak, miközben a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedési üteme minden évben meghaladta az inflációét.

Így a frissen megállapított nyugdíjak a valorizációs eljárás következtében képesek lekövetni a keresetek növekedését, ám ezt követően évről évre kisebb mértékben nő egy nyugdíj az átlagkeresetnél, ezért automatikusan elindul egy relatív elszegényedési folyamat.

Ezt a jelenlegi nyugdíjrendszer nem tudja kezelni, így legfeljebb az előttünk álló nyugdíjreform adhat választ erre a problémára – mutatott rá a szakértő.

Ez egyre több nyugdíjast érint – tette hozzá.

Egy 2020-as KSH kimutatás alapján a vizsgált 1 millió 562 ezer nyugdíjas háztartás közül a legszegényebb ötödbe 114 ezer, míg a második legszegényebb kvintilisbe pedig 307 ezer nyugdíjas háztartás tartozik. Ez alapján a nyugdíjasok több mint negyede a legalsó két kvintilisbe tartozik a jövedelmeik alapján.

Sajnos a legkisebb jövedelmű nyugdíjasok helyzetét a jelenleg alkalmazott emelések nem javítják, hiszen mindenki a saját nyugdíja összegének az egységes százalékos mértékében kapja az emelést.

Így ugyanolyan mértékű emelést kap egy 57 ezer forintos és egy 2,5 millió forintos nyugdíjjal rendelkező személy is. Ez szintén példátlan a modern nyugdíjrendszerekben, ahol alkalmaznak olyan mechanizmusokat, amelyek a jövedelmi transzfereket biztosítják a magasabb jövedelmű rétegektől az alacsonyabb jövedelmű rétegek felé - ismertette.

Hasonló probléma detektálható a 13. havi nyugdíjnál is, hiszen mindenki a saját nyugdíjának összegét kapja meg, így van, akinek kevesebb mint 60 ezer, míg másoknak másfél millió forint jut. Ennek kezeléséhez szolidárisabb nyugdíjrendszer létrehozására lenne szükség, ezt pedig egy szélesebb körű társadalmi vitának kellene megelőznie.

Társadalmi vitára azonban a mostani nyugdíjreform esetében sem számítok

– tette hozzá.

Nyugdíjreform – Mit vár az EU?

A jelenlegi ütemterv szerint 2025. március 31-én hatályba kell léptetni az új nyugdíjreformot. Az előkészítésnek három fázisa van. Ebből az első már most is zajlik, azonban jelenleg ennek részleteiről csak keveset lehet tudni. Ami ismert, hogy ebben az ütemben egy nemzetközi tanulmány készítése folyik, amelyben várhatóan nemzetközi példák alapján meghatározzák mit kellene, vagy lehetne tenni a magyar nyugdíjrendszerrel. Ennek a leadási határideje 2023. december 31-e. Sokat segítene, ha ezt a tanulmányt közzé tennék és elindulhatna róla egy szakmai vita – folytatta a NyugdíjGuru News alapítója.

Érdemes megjegyezni, hogy számos ilyen nemzetközi tanulmány könnyedén elérhető lenne, hiszen az OECD évről évre elkészíti az országjelentéseket, amelyek kitérnek a nyugdíjrendszerre, fenntarthatóságra, demográfiai folyamatokra – fogalmazott.

A második ütem jövőre indul, ennek keretében elkészülnek a szakpolitikák, majd 2025 tavaszán a harmadik ütemben életbe léphet az új rendszer.

Amennyiben a kormányzat a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát érintő kérdésekről gondolkodik, úgy az Európai Unió a magyar RRF vállalás kapcsán két kérdés tekintetében tett ajánlást.

Egyrészt a 65 éves korban várható további élettartamhoz kötést, mint automatizmust be kellene iktatni a magyar nyugdíjkorhatárt meghatározó folyamatba. Ez a rendszer már 13 uniós tagállamban problémamentesen működik – ismertette a nyugdíjszakértő.

Hozzátette: Ez Magyarországon is politikai kockázat nélkül bevezethető, hiszen hazánkban alacsony a 65 éves korban várható további élettartam, így még sokáig nem emelkedne ez alapján a nyugdíjkorhatár.

Az Eurostat adatai alapján a férfiak esetében a 65 éves korban várható élettartam az Európai Unióban átlagosan 17,3 év, míg a magyar férfiak esetében csupán 14,2 év. A leghosszabb ideig élő európai férfiakhoz képest egyébként több mint 6 évvel vagyunk lemaradva. A nők esetében az uniós átlag 20,9 év, míg a magyar nők 17,3 évre számíthatnak – sorolta a várható élettartamra vonatkozó adatokat.

Az unió javaslatának másik eleme arra hívja fel a figyelmet, hogy különös tekintettel kell lenni a legszegényebb nyugdíjasok helyzetére – mondta.

Változtatni kell az emelés mechanizmusán

Jelenleg itthon 220 ezer öregségi nyugdíjas ellátása nem éri el a 100 ezer forintot – szögezte le Farkas András.

Ezek egy része régen megállapított nyugdíj, ahol évtizedek óta roncsolja az elértéktelenedés a nyugdíj vásárlóértékét. Egy másik részüknek valóban kicsi volt a nyugdíjjogosultsága, mert kis keresetekre voltak bejelentve, illetve rövid volt a szolgálati idejük.

Esetükben azonban gyakori, hogy a korábbi évtizedekben elterjedt szürke gazdaságból próbáltak megélni, ám a legtöbb esetben nem szabad választásukból, hanem kényszerből kerültek ilyen helyzetbe. Ide sorolhatóak még azok a nyugdíjasok, akik több országban is szereztek nyugdíjjogosultságot, de ők gyakran más országból kapnak nagyobb összegű ellátást – részletezte.

A legszegényebb nyugdíjasok helyzete akkor javítható, ha hozzányúlunk a nyugdíjemelés rendszeréhez. Az EU erre vonatkozóan azonban konkrét ajánlást nem fogalmazott meg, így a kormányzaton múlik, hogy komolyan veszik-e ezt a kérdést

– hangsúlyozta.

A megoldásnak ugyanis több módja is lenne. Egyrészt a nyugdíjprémiumra szánt összeget át lehetne csoportosítani egy nyugdíjkorrekciós alapba, amit a mindenkori legszegényebb nyugdíjasoknak lehetne folyósítani.

Hozzátette: Mára feleslegessé vált a nyugdíjprémium intézménye, hiszen 2009-ben a régi 13. havi nyugdíj megszűnése után, egy azt részlegesen helyettesítő juttatásnak hozták létre. Mára azonban újra van 13. havi nyugdíj, így ez a juttatás okafogyott lett.

Emellett szükség lenne egy másik nyugdíjkorrekcióra a nyugdíjemelés mechanizmusának az átstrukturálása által. Ezzel a nyugdíjmegállapítások évjárata szerinti valorizációs korrekcióra is sor kerülne és a régen megállapított nyugdíjakat magasabb százalékkal lehetne megemelni. Ehhez komplexebb módon kellene megállapítani a nyugdíjemelés mértékét, ennek során figyelembe lehetne venni az inflációt, a nemzetgazdasági átlagkeresetek valamelyik mutatóját, a legszegényebbeknek járó szolidaritási korrekciót és a valorizációs korrekciót – sorolta.

Egy méltányosabb nyugdíjemelési rendszer azonban nyilvánvalóan drágább, mint a jelenlegi rendszer, így ez függ attól is, mit enged majd meg a költségvetés. Vannak azonban módszerek, amelyek csökkenthetik az emelés költségét. Erre jó példa az osztrák sávos emelési rendszer, amelyben a magasabb nyugdíjakat rendre kisebb mértékben emelik, mint az alacsonyabb nyugdíjakat – fogalmazott.

Összesen a nem öregségi nyugdíjasokat és az öregségi nyugdíjasokat is figyelembe véve egy nyugdíjemelés nagyságrendileg 2,4 millió embert érint. Egy ilyen emelés azonban nem csak kiadást, de bevételt is generál az államnak az ÁFA bevételeken keresztül, hiszen szinte azonnal megemeli a fogyasztást egy nyugdíjemelés.

Amennyiben komolyan vesszük a nyugdíjreformot mindenképpen figyelembe kell venni a 65 éves korban várható élettartamot és a legszegényebb nyugdíjasok helyzetének a megoldása is elengedhetetlen – húzta alá Farkas András.