Mit hozott nekünk a V4 30 év alatt? Megjelentek a visegrádi multik
ElemzésekJelentősen átalakultak és megerősödtek a V4 országok egymás közötti gazdasági kapcsolatai, de még csak részben tudtak kinőni V4 multik, amelyek akár az unióban is versenyképesek lehetnek.
A tagországokban azonban egyre erősebb a V4 tudatosság, amely fontos lehet a jövőbeni összehangolt piacnyerés tekintetében – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztályának videókonferenciáján.
A rendszerváltás óta eltelt harminc, illetve az uniós csatlakozás óta eltelt 15 év jelentősen átalakította a régió országainak erőviszonyait. Messze mögöttünk van már az az időszak, amikor Lengyelország gyengén fejlett, elmaradott ország volt. Az Eurostat adatai szerint a V4 országok adják a teljes uniós GDP hat százalékát, ennek fele viszont a lengyel gazdaság teljesítményét dicséri – mondta Wisniewski Anna, a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara ügyvezető igazgatója.
Eltér a külföldi tőkére utaltság
A szakértő felhívta a figyelmet, hogy amíg Magyarországon a legmagasabb a külföldi tőke aránya a gazdaságban, azon belül is a feldolgozóiparban, addig Lengyelországban a legalacsonyabb ugyanez a szám. Összességében 35 százalékra tehető a külföldi tőke jelenléte a lengyel gazdaságban, a feldolgozóiparban pedig mintegy 45 százalék. Ennek jelentőségét abban látja, hogy a hazai tőke komoly szerepet tölt be a lengyel gazdaságban, organikusan nőttek ki a kis cégekből a közepesek, majd azokból a nagyok.
A V4 országokra igaz, hogy a legnagyobb kereskedelmi partnerük Németország. Az egymás közötti gazdasági kapcsolatok felemásak, hiszen Lengyelországnak Csehország kiemelten fontos partnere, illetve a cseheknek a szlovákok, Magyarország azonban csak Szlovákiával ápol szorosabb kapcsolatot.
Igaz ugyan, hogy a lengyel-magyar külkereskedelmi kapcsolat jelentősnek mondható, de abban egyértelmű a lengyel cégek dominanciája, a magyar vállalkozások nem nagyon tudtak piacot nyerni Lengyelországban. A lengyel-magyar kétoldalú kapcsolatok azért is felemások, mert a lengyel vállalatok látnak potenciált a tízmilliós magyar piacban, fordítva viszont ezt nem érzékelni, hiába négyszer akkora a lengyel piac, mint a magyar.
Az észak-déli kereskedelemben, és a déli nyitásban van még tér
Miután a V4 országok automatikusan adódnak az északi és a balkáni országok közötti kapcsolat megteremtőjeként, a jövőben erre összpontosítják erőfeszítéseiket.
Az elmúlt harminc évben alapvetően alakult át a négy ország kapcsolata, ma sokkal szorosabbak, és jelentősebbek, mint 1990 körül voltak. Ezt a közeledést részben külső, részben belső tényezők motiválták – elemezte az elmúlt három évtized történéseit Sass Magdolna, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Világgazdasági Intézetének igazgatója.
Felhívta a figyelmet, hogy amíg Lengyelország méreténél fogva kevésbé támaszkodott külföldi tőkére, addig a másik három országban erre építették a gazdasági növekedést. Problémaként említette, hogy korlátosak lehetőségeink, nehéz a feljebb lépés, mert a külföldi tőke megjelenése kevésbé hatott húzóerőként a hazai vállalkozásokra. Ugyanakkor nem látszik, hogy a külföldi befektetések mellett más utat is találtak volna az országok a kitöréshez.
A V4 multik megjelenése
Ez a rendszer részben erősíti, részben viszont gyengíti – például mert a domináns gazdasági tényezők a nyugati multi cégek – a V4 országok gazdasági kooperációját. Ugyanakkor az is igaz, hogy megjelentek a belső multik is. Az előrelépés útja lehet, hogy ezekre a tényezőkre, illetve a relatíve gyors fejlődésre építve hangsúlyozni kell a visegrádi tudatosságot, a közös fellépéssel elérhető előrelépést.
Az elmúlt harminc évben sokszorosára emelkedett a V4 országok egymás közötti külkereskedelme, illetve örvendetes tényként említette, hogy annak kétharmadát hazai vállalkozások adják. Ugyanakkor az áruösszetétel is jelentősen megváltozott, a magyar-cseh kereskedelemben például a magyar export listavezető gyógyszert leváltotta az elektronikai és autóipari termékek kivitele.
A V4 országok egymás országaiban található befektetések azt mutatják, hogy a lengyel és a cseh befektetések jelentősebbnek mondhatók, ebben a tekintetben Magyarország kissé lemaradt, aminek oka abban kereshető, hogy innen inkább a nyugati multik fektettek be a másik három V4 országban, a hazai tulajdonú cégek ebben a tekintetben kisebb szerepet töltenek be.
A teljes konferencia megtekinthető az alábbi videóban:
