Összeomlott a kriptodevizák piaca 

Későn indult de elsőként omlott össze

A 2017-18-ban lezajlott rakétaszerű emelkedés, majd ugyanilyen gyors leeresztés után a kriptodevizák piaca a tavalyi év végéig alig mutatott változást, mintha kívül került volna a befektetők érdeklődési körén, miközben a járvány miatt beindított extra jegybanki pénzkibocsátás alaposan felhajtotta a részvénypiacokat, csakúgy, mint az árutőzsdei termékek árfolyamát.

Végül a bitcoint is felkapták:

gyors emelkedés után elérte, majd meghaladta 3 évvel korábbi 20 ezer dolláros csúcsát,

és nagy ütemben tovább emelkedett 65 ezer dollárig. Arról lehetett hallani, hogy ezúttal intézményi befektetők is vásárolnak, ami újabb befektetőket vonzott: valóságos őrület lett úrrá a piacon. Egy ideig úgy tűnt, hogy csak a bitcoint övezi ilyen figyelem, de a befektetők újra felfedezték a többi kriptodevizát is, mindenekelőtt az ethereumot, a ripple-t és a viccből létrehozott dogecoint, emellett emelkedni kezdett az immár több mint 10 ezer egyéb termék árfolyama is.

Pénz és pszichológia

A kriptodevizák teljes értéke rövid idő alatt a tízszeresére nőtt, 2600 milliárd dollárra, ami több, mint a világ legnagyobb tőzsdei cégének értéke, és több mint tizede a világ teljes aranykészletének, miközben a legtöbb kriptodeviza továbbra sem rendelkezett semmilyen belső, fundamentális értékkel. Az árakat így kizárólag a befektetői pszichológia befolyásolja, meg persze a pénzmennyiség, amiről a jegybankok bőségesen gondokodtak az elmúlt időszakban.

A befektetők pszichológiája pedig könnyen befolyásolható, és ezt leginkább a Tesla és a SpaceX fő tulajdonosa, a világ egyik legsikeresebb vállalkozója és egy darabig leggazdagabb embere használta ki: megdícsérte a bitcoint (persze fundamentálisan nem tudta alátámasztani, miért teszi ezt), és bejelentette, hogy elfogadja a Tesla autókért a bitcoint, persze nem bitcoinban határozza meg az árat, hanem továbbra is jegybanki valutában, majd azt napi árfolyamon számítja át bitcoinra. Egyúttal jelezte, hogy a Tesla mint cég is vásárolt bitcoint, ami komoly bizalomnövelő tényező volt.

Zuhanás után konszolidáció

Az árfolyamok gyorsulva emelkedtek, a kisebb kriptodevizáké esetenként

pár nap alatt ugrott a hónapok óta stagnáló értékről a sokszorosára, ami a piaci mániák, túlburjánzások jele szokott lenni.

Az árak áprilisban tetőztek: a bitcoin viszonyalag hosszabban, míg a később feltörő többi eszköz csak egy pillanatot töltött a csúcson, és máris esni kezdett. A folyamat pár hét múlva felgyorsult, és egy pánikszerű összeomlásba torkollott, azonban napon belül fordulat történt, felpattantak az árak, és megnyugodott a piac. Mindez jóval a csúcsok alatti árfolyamokon történt, de miután túl gyors volt az áprilisi árfolyamrobbanás, ezt eddig akár konszolidációnak is lehetett tekinteni.

Új mélypont

Most azonban az elmúlt napokban ismét megindult a gyengülés, majd begyorsult, és szinte szabadesésbe váltottak a kriptók. Ami a legfontosabb: mind a bitcoin, mind az ethereum, és sok másik eszköz alulmúlta a konszolidáció előtti pánik-napi mélypontot, és ezzel kialakult egy eső trend.

Ethereum. Forrás: coinmarketcap.com

Mindez úgy történik, hogy a részvénypiacok, a tőzsdeindexek még csúcsaik közelében vannak, az olajár is a járvány előtti szinten áll, és általában az árutőzsdei termékek is nagy árfolyamemelkedésen vannak túl, néhány fém és mezőgazdasági termény árát csak az csökkentette, hogy Kína az inflációs hatásoktól tartva bejelentette, hogy felszabadít stratégiai tartalékaiból, az áremelkedés fékezése céljából.

Ripple, 90 nap. Forrás: coinmarketcap.com

Pénzszűkítés

Mindeközben az infláció egy általános és főleg rég nem látott probléma lett a járvány utáni gazdasági újranyitás során, és egyre többen gondolják úgy, hogy akár tartós is lehet, ezért nyilvánvaló lett, hogy a jegybankoknak is mérsékelniük kell a rendkívül laza monetáris politikát (az MNB már meg is kezdte a szigorítási ciklust). Ez elkerülhetetlenül csökkenteni fogja a piacokra áramló pénz mennyiségét, egyúttal az emelkedő kamatok miatt vonzóbbá válhatnak az állampapírok és általában a kötvények.

A piacok még nem reagáltak erre a lehetőségre, ami nem feltétlenül meglepő, hisz a pénz most még érkezik a piacokra, a nagy jegybankok szigorítása valószínűleg csak hónapok múlva kezdődik. A kriptodevizák azonban immár két hónapja eső trendben vannak, a befektetők menekülnek belőlük. De miért épp ebből az eszközosztályból?

Klímakárosító hatás

Logikusan adódhat az a magyarázat, hogy a kriptodevizáknak nincs belső értéke, ez azonban önmagában kevés, hisz ez a tény az emelkedést nem gátolta, sőt, a befektetők egy részének még külön tetszett is ez (nem is beszélve az őket manipulálni próbálókról), hisz így akármekkora jövőbeni árfolyamot indikolni lehet, nem szabnak határt a képzeletnek olyan „földhözragadt” dolgok, mint kamat, osztalék, P/E érték, saját tőke, árbevétel, és még lehetne sorolni.

Ha jobban megnézzük az utóbbi két hónap eseményeit, alapvetően egy olyan lényeges dolog van, aminek hatására az esetleges intézményi befektetőknek mindenképpen át kellett értékelniük a elsősorban a bitcoint. Ez pedig nem más, mint a

féktelen energiafogyasztás, amelyet a bitcoinbányászat okoz,

pont egy olyan időszakban, amikor a klímavédelem kiemelten fontos lett, és ez a nagy energiafogyasztással járó, ráadásul teljesen értelmetlen tevékenységekre még akkor is rossz fényt vetne, ha megújuló energiát fogyasztanának, hát még, ha szén, földgáz és kőolaj égetésével nyert áramot használnak fel.

Musk éles kanyarjai

A problémára talán épp maga Elon Musk világított rá piacmanipuláló megjegyzéseivel, hisz az első dicséret után nem sokkal közölte, hogy mégsem fogad el bitcoint a Teslákért, mert a bitcoinbányászat környezetkárosító. Röviddel ezután azt közölte, hogy vissza az egész, mégis elfogadja, mert előbb-utóbb megújuló energiát fognak használni a bitcoinbányászok, de ezt már senki nem vette komolyan. Lehet, hogy pont ez volt Musk célja: meghökkentő módon rádöbbenteni a világot a tevékenység káros mivoltára.

A befektetőkben mindenesetre tudatosulni kezdett a dolog, és ha egyszer az intézményi befektetők az olajipari részvényeket klímavédelmi okokból kezdték alulsúlyozni, akkor gyakorlatilag vállalhatatlan, hogy bitcoint tartsanak, amely öncélúan, minden társadalmi hasznosság nélkül falja az energiát.

Kína lecsap

A probléma már az egyes országok szintjén is jelentkezett: ahol az olcsóbb áram miatt megnőtt a bitcoinbányászat, ott lépéseket tesznek a tevékenység korlátozására. Ennek legjobb példája Kína, ahol egyre komolyabb korlátozásokat vezettek be, az egyes kínai tartományok sorra tiltják meg a kriptodeviza-bányászatot, emellett a kínai jegybank közvetlenül is jelezte a pénzügyi intézményeknek, hogy meg kellene szüntetniük minden, a kriptodevizákkal összefüggő tevékenységet.

Márpedig ha a világ második legnagyobb gazdasága és legnépesebb országa ilyen döntést hoz, az elég ijesztő befektetői szempontból, ráadásul a szomszédos India is hasonló intézkedéseket tett, és nem zárható ki, hogy más országok is erre az útra lépnek. A bitcoinbányászat miatti energiapazarlást vélhetően senki nem fogja hosszabb távon jó szemmel nézni, és persze ettől még akár emelkedhetne is az árfolyam, hisz a jövőbeni kínálat csökken: a bizalom mintha végleg megrendült volna.

A kritikus szint

A kisebb kriptodevizák ára lényegében visszatért a pár hónappal korábbi kiindulási szintekre, a bitcoin azonban 29 ezer dolláros árával ugyan több, mint felét elvesztette legmagasabb értékének, de

amíg 20 ezer dollár fölött van az ár, technikailag él a kitörés.

A piac szempontjából kulcsfontosságú, hogy sikerül-e megtartani ezt az értéket. Ha nem, és az ár tartósan aláesik, akkor az elmúlt bő fél év egy ugyanolyan gyorsan múló mániaként marad meg a piac történetében, mint a 2018 januárjában tetőző hasonló esemény.