Mit jelent az orosz mozgósítás a magyar gazdaságra nézve?
ElemzésekAz Oroszországban bejelentett részleges katonai mozgósítás újabb orosz offenzívát, elhúzódó ukrajnai háborút, elhúzódó és mélyebb energiaválságot, valamint még több szankciót és ellenszankciót hozhat. Jelenleg egyszerre beszélhetünk gyengébb külső és belső keresletről, extrém magas inflációról, szigorodó jegybanki és költségvetési politikáról. Jövőre a lakossági fogyasztás zsugorodása, a beruházások visszaesése és az exportteljesítmény gyengülése várható. A magyar gazdaság a piaci várakozások szerint jövőre a legkedvezőbb esetben stagnálhat. Kedvezőtlen esetben viszont beköszönthet a recesszió. Végeredményben pedig megemelkedhet a munkanélküliség. Fájó órák jönnek a hazai és nemzetközi gazdaságtörténelemben.
Oroszországban részleges katonai mozgósítást rendeltek el Vlagyimir Putyin elnök döntése alapján. Ez lényegében azt jelenti, hogy közel 300 ezer harci tapasztalattal rendelkező tartalékost vethetnek be Ukrajnában.
A lépésre azért volt szükség, mert az elmúlt hetekben látványos sikereket ért el az ukrán haderő, jelentős területeket foglaltak vissza. A nyugati fegyverszállítmányok, különösen az amerikai HIMARS rakétarendszerek komoly segítséget nyújtottak az ukrán hadseregnek. Az amerikai rakétákkal közel 150 km távolságra lehet 1 méteres pontossággal lőni, vagyis támadhatóvá váltak mélyen a frontvonal mögötti orosz fegyverraktárak és katonai irányítóközpontok.
Mindez komoly károkat és zavarokat okozott az orosz haderőnek, mely az utóbbi időben több területen is kénytelen volt visszavonulót fújni.
Inflációs hatások
A katonai mozgósítás újabb és erősebb orosz offenzívát, elhúzódó háborút, elhúzódó energiaválságot, valamint még több szankciót és ellenszankciót hozhat.
Oroszország kvázi „fegyverként” használja az Európába irányuló földgázszállítások drasztikus lecsökkentését. Németországba az elmúlt hónapokban az egy évvel ezelőtti mennyiség egyötöde érkezett Oroszországból.
Az elkövetkezendő időszakban a gázszállítások teljes leállításának is reális az esélye.
Jelenleg az európai gáztározók töltöttsége 80 százalék körüli, miközben jelentősen megnőttek a cseppfolyósított földgázszállítások az öreg kontinensre. A mostani télre tehát nagyjából elegendő földgáz áll rendelkezésre, hogy ne legyen szükség drasztikus gázkorlátozásokra.
A következő fűtési szezonhoz szükséges földgázmennyiség beszerzése azonban még nem biztosított Oroszország nélkül.
Mindez tartósan magas földgázárakhoz vezethet, ami más „helyettesítő” energiahordozó árát is megemeli.
Az események tartósan magas energiaárak és tartósan magas infláció irányába mutatnak. Magyarországon az idén és jövőre 13, illetve 15 százalék körüli infláció várható. Az energiaválság súlyosságától és hosszától függően azonban ezek a számok érdemben magasabbak is lehetnek.
A fejlemények tartósan szigorú pénzpolitikát és tartósan magas kamatkörnyezetet vetítenek előre.
Gazdasági hatások
A magasabb infláció erodálja a háztartások reáljövedelmét és a fogyasztói bizalmat, ami a fogyasztás zsugorodásához vezethet 2023-ban.
A megugró kamatkörnyezet pedig a hitelezés érdemi visszaesését vonja maga után. Ez karöltve a szigorúbb költségvetési politikával a beruházások mérséklődését okozza.
Az energiaválság miatt a vendéglátóhelységek 30-40 százaléka, a szállodák egyötöde bezárhat télre. Ez hatalmas pofont jelent a kapcsolódó ágazatoknak is. Az elszálló energiaárak ezenkívül a feldolgozóiparnak, vegyiparnak, de még a szolgáltató szektornak is komoly nehézséget jelentenek.
Az ellátási láncok akadozása, az alapanyaghiány az elhúzódó háború és a szankciós politikák fennmaradása együttesen nagymértékben növeli az inflációs kockázatokat.
A mezőgazdasági folyamatok is akadoznak Ukrajnában, ami többek között a búza és a kukorica piacán generálhat hiányt és meredek áremelkedést.
A fenti folyamatok az infláció megugrásán túlmenően a foglalkoztatottság csökkenéséhez, illetve a munkanélküliség emelkedéséhez vezetnek.
Export
Az energiaválság több fejlett nyugat-európai országot, különösképpen a magas energiaigényű Németországot súlyosabban érinti, mint hazánkat.
A szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt azonban a hazai feldolgozóipari megrendelések is visszaeshetnek német gazdasági válság elmélyülése miatt.
A külső kereslet összességében gyengébben alakulhat. Az elhúzódó energiaválság következtében csak lassabban jöhet a kilábalás, ami az exportszektorunk kilátásait is beárnyékolja.
GDP
Lényegében egyszerre beszélhetünk gyengébb külső és belső keresletről, extrém magas inflációról, szigorodó jegybanki és költségvetési politikáról. Fájó órák jönnek a hazai és nemzetközi gazdaságtörténelemben.
A magyar GDP a piaci várakozások szerint jövőre a legkedvezőbb esetben stagnálhat. Kedvezőtlen esetben viszont beköszönthet a recesszió.
