Ledolgozta Magyarország a versenyhátrányát a V4-ekkel szemben?

Magyarország és a közép-kelet-európai országok versenyképessége

Szepesi Balázs, a Mathias Corvinus Collegium Közgazdasági Iskolájának vezetője, az Innovációs és Technológiai Minisztérium volt helyettes államtitkára rávilágított, hogy a régiós országok versenyképessége nagyon hasonló.

Hazánk az elmúlt években ledolgozta a termelékenységben mért lemaradását. A mikro, kis- és középvállalkozásoknál, illetve a nagyvállalatoknál korábban látott 10 százalékos termelékenységbeli lemaradás napjainkra gyakorlatilag elolvadt – fejtette ki Szepesi Balázs. Az elmúlt évek növekedésének számottevő részét a termelékenység növekedése fűtötte.

Szepesi szerint a régióban jelentős különbség, hogy Lengyelországnak van saját belső piaca, miközben méretéből adódóan európai szinten is politikai tényező.

Szlovákia esetében a legnagyobb eltérés az, hogy a szlovákok eurót használnak és nem nemzeti devizát. Egyéb területen nincs lényegi különbség. Ezzel szemben Csehország a többi közép-kelet-európai országhoz képest gazdagabb és fejlettebb ipari kultúrával rendelkezik.

Magyarország szempontjából mindenképpen érdemes kiemelni a vonzóbb adórendszert. Hazánkban az adókulcsok alacsonyabbak, mint a környező országokban. Emellett Magyarországnak nagy előnye van a matematikai tudás és az államszervezési technikákban, ami egy stabil politikai háttérrel párosul.

Szepesi hozzátette, hogy a magyar beruházási ráta magasabb, mint a visegrádi országokban, ami biztosítja az EU-hoz történő gyors gazdasági felzárkózást.

A versenyképességi mutatóinkban Szepesi elmondása alapján gyakorlatilag a 2008-as válság idején ment végbe egy nagyobb leszakadás.

Regős Gábor a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetője és vezető elemzője szerint a versenyképesség mérése nehézkes és szubjektív. Ezzel együtt a visegrádi országok versenyképességében nem látható jelentős különbség.

Magyarország bizonyos digitalizációs mutatói ellenben jobbak a régiós átlagnál, de az infrastrukturális fejlettség terén is van előnye hazánknak. A magyaroknak inkább az adminisztráció terén van lemaradásuk.

A Századvég vezető elemzője szerint nagyon fontos kérdés, hogy mennyire tudunk elmozdulni a jövőben a magasabb hozzáadott értékű termelés irányába.

Regős szerint a sajtóhírek ellenére Románia továbbra sem előzte meg hazánkat. Lengyelországnak valóban vannak pozitív adottságai, elég csak az ország méretére gondolni.

Vakhal Péter, Kopint-Tárki Zrt. tudományos főmunkatársa rámutatott, hogy az egy főre jutó GDP visszatükrözi az adott ország versenyképességét. Magyarország kezdi elérni az EU28 országok átlagának 70 százalékát e mutató esetében és jelenleg Lengyelországgal van egy szinten. Csehország és Szlovákia viszont jelentős fölénnyel vezet.

A versenyképesség mérésében napjainkban a vírus miatt más tényezők dominálnak, mint 6 hónappal ezelőtt. A járvány után az értékláncoknak való kitettség, a gazdaságpolitikai szilárdság és a kormányzati válaszreakciók kerültek fókuszba.

A GDP növekedést önmagában nem lehet versenyképességi tényezőnek tekinteni. Erre jó példa Románia – tette hozzá a Kopint-Tárki Zrt. tudományos főmunkatársa.

Hazánk versenyképessége az elmúlt két évtizedben

Szepesi Balázs elmondása alapján az elmúlt években inkább a szubjektív versenyképességi mutatói romlottak Magyarországnak. Sok esetben viszont azért mérik a versenyképességet, hogy segítsenek egy nemzetközi vállalatnak eldönteni, megéri-e az adott országba befektetnie.

Regős Gábor szerint a szubjektív versenyképességi mutatók alacsony mintaelem száma torzíthatja a képet. A versenyképesség mérésében ráadásul vannak érdekességek.

A versenyképesség egyik almutatója például a munkaerőpiacot vizsgálja. A mutató szerint akkor működik jól a munkaerőpiac, ha könnyű elbocsátani a munkavállalókat. Regős szerint nem biztos, hogy ebben a mutatóban előre kell lépni.

Regős rámutatott, nem azt kell mérni, hogy mennyire érdemes befektetnie egy külföldi vállalatnak, hanem azt, hogy a mennyivel tudnak nőni a bérek, mennyivel tud csökkenni a munkanélküliség és mekkorát tud a gazdaság előrelépni.

Az egyidejűséget is biztosítani kell a versenyképesség és a gazdasági növekedés között. Több évnyi erőteljes hazai gazdasági növekedés például ne csak egy évtized múlva legyen látható – tette hozzá Regős Gábor.

Vakhal Péter elmondása alapján idén nem készítenek „doing business” felmérést a járvány miatt.

A versenyképességi mutatók a nagyon piacbarát, liberális és kapitalista nézőpontot részesítik előnyben. Ennek része a rugalmas munkaerőpiac, ahol könnyű munkaerőt felvenni vagy elbocsátani.

Magyarország mellesleg több szubjektív mutatóban is jobban szerepelt, mint az objektív mutatókban – tette hozzá Vakhal.

Érdemes megemlíteni Vakhal szerint, hogy az elmúlt időszakban az egészségben várható időtartamot szorosabban figyelik nemzetközi szinten. Emiatt egy-egy hazai kórházfelújításnak vagy egyéb fejlesztéseknek a hatásai csak több évtized alatt tudnak érvényesülni.

Termelékenység

Regős Gábor rámutatott, hogy a foglalkoztatottság az elmúlt évtizedben több mint 700 ezer fővel nőtt. Az alacsonyabb képzettségűek becsatlakozása nem tett jót az átlagos termelékenységnek. Jelenleg az alacsonyabb képzettséggel rendelkezők termelékenységének javítása egy komoly kihívás.

A termelékenységet többek között az egy főre jutó a hozzáadott érték mutatóval mérhetjük, miközben egy multinacionális vállalat termelékenysége döntően a bérektől függ – mondta Regős.

Vakhal Péter szerint az elmúlt években a magasabb hozzáadott értéket előállított munkakörök termelékenysége és foglalkoztatottsága is jobban nőtt.

A termelékenység a visegrádi országoktól elmarad, de már megközelítettük a 97,5 százalékos szintjüket. Az elmúlt húsz évben a termelékenység ugyanakkor nem javult arányosan.

Gondot okoz, hogy hazánkban a kisvállalkozások és a nagyvállalatok termelékenysége között óriás különbség van.

Szepesi Balázs szerint már jobban megéri befizetni az adókat, miközben szigorúbbak az ellenőrzések. Ez elősegítette a gazdaság fehéredését. A valós tevékenység térnyerése segíti a termelékenységet, miután a bankok valós vállalati mérlegekkel találkozhatnak és így gördülékenyebben hiteleznek.

A válság megtisztította a piacot, az életképesebb vállalkozások maradtak talpon, ami javítja az átlagos termelékenységet. A bérnyomás másfelől már korábban kikényszerítette a termelékenység növekedését. A hazai vagy a külföldi nagyvállalatok ugyanis elszívták a munkaerőt, aminek következtében munkaerőhiány alakult ki.

Meg kell továbbá említeni, hogy a kormány gazdaságpolitikája látható gesztusokat tett annak érdekében, hogy a vállalkozásokat megerősítse, termelékenységüket javítsa – tette hozzá Szepesi Balázs.

Emellett fontos lenne a vállalkozásoknak kilépni a regionális, nemzetközi piacra. Ezen a téren még nem léptünk előre eleget.

Koronavírus-járvány és a magyar gazdaság

Regős Gábor rámutatott, a foglalkoztatottság szerencsére csak viszonylag kisebb mértékben esett vissza. Jelenleg 50 ezer fő körül van azok száma, akik a járvány miatt elvesztették az állásukat. Ehhez jönnek még hozzá a rövidített munkaidőben dolgozók.

Vakhal Péter szerint, ha korábban vezetik be idehaza a rövidített munkaidőt, mint ahogyan azt nyugaton tették, akkor több munkahelyet meg lehetett volna menteni. Nehézséget jelent az is, hogy nem tudni, hogy újjá lehet-e éleszteni a zombi vállalatokat, vállalkozásokat.

Vakhal Péter kiemelte, a jegybankok világszerte jól teljesítettek a válságkezelésben. A fő kérdés az, hogy maradt-e a második hullámra elég eszköze a monetáris és fiskális politikának.

Vakhal szerint a fejlett államokban az egy főre jutó GDP 10-20 százaléka is elveszhetett a járvány miatt. Jelenleg nem tudni azt sem, hogy visszaállíthatók-e a korábbi üzletmodellek.

A konkrét gazdasági hatásokról sincs pontos kép, hiszen például a cégeknek mérleget sem kellett leadniuk a járványra való tekintettel – mondta Szepesi Balázs. Sok esetben megtört az ellátási lánc, nincs fogyasztó vagy hiányzik a munkaerő. Ez komoly problémát jelent.

Szepesi szerint nagyon fontos üzenet, hogy a vállalkozások rendelkezésére állnak a megfelelő források akár támogatási akár finanszírozási oldalon.

Be kell osztani a puskaport, hiszen nem tudni, hogy meddig tart a járvány. A túl nagy költségvetési kiadásnövelés ráadásul a hiány megugrását vonná maga után. Ezt jórészt adófizetésből kellene fedezni a későbbiekben.