MNB: 6 százalékhoz közeli lehet az idei gazdasági növekedés
ElemzésekA magyar gazdaságot erős helyreállítási képesség jellemzi. A második negyedévben kétszámjegyű lehet az éves alapú növekedés – derül ki az MNB közleményéből. A elmúlt időszakban fokozódtak a felfelé mutató inflációs kockázatok, emiatt a jegybank megerősítette korábbi üzenetét, miszerint szükség esetén kamatot emelhet. Az infláció és a kamatpálya szempontjából a júniusi előrejelzések kiemelten fontosak lesznek. Az MNB emellett változatlanul kulcsfontosságúnak tartja az állampapír-vásárlási programot, így a program a kellő ideig a kellő mértékben velünk maradhat.
Az MNB közleménye alapján a globális makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat változatlanul a koronavírus-járvány fejleményei alakítják. Ezenfelül a világszerte növekvő inflációs kockázatok egyre erőteljesebben megjelennek.
Egyre több országban megkezdődött a gazdaságok újranyitása, amelynek ütemét a járványhelyzet alakulása és a lakosság átoltottsági szintje jelentősen befolyásolja.
A világkereskedelem és a világgazdaság ipari termelése már meghaladja a járvány előtti szinteket.
Jegybanki körkép
Az amerikai jegybank áprilisban nem változtatott a laza monetáris kondíciókon, és megerősítette az eszközvásárlási programok folytatását. Az Európai Központi Bank a második negyedévben növelte a kötvényvásárlások ütemét.
Az előző kamatdöntés óta a régióban a cseh, a lengyel és a román jegybank sem változtatott az irányadó rátán. Ugyanakkor az inflációs kilátások emelkedése miatt egyre több jegybank jelzi, hogy szükség esetén készen állnak a monetáris kondíciók szigorítására.
Hazai gazdaság
Az MNB közleménye rámutat, a magyar gazdaság a koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is tovább bővült. 2021 első negyedévében a hazai GDP 1,9 százalékkal növekedett az előző negyedévhez képest, míg az egy évvel korábbi szinttől 1,8 százalékkal elmaradt.
A gazdasági teljesítmény érdemben meghaladta az MNB márciusi Inflációs jelentésének előrejelzését és a piaci várakozásokat is.
A negyedéves növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá.
A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, így megkezdődött a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítése. Az európai átlagnál korábbi nyitás eredményeként a gazdaság újraindítása a második negyedévben jelentősen felgyorsul, ami támogatja a magyar GDP gyors helyreállását.
A valós idejű adatok a második negyedévre kétszámjegyű gazdasági növekedést jeleznek.
A jegybank helyzetértékelése alapján a magyar gazdaságot erős helyreállítási potenciál jellemzi. 2020 során a beruházási ráta magas szinten, 27,3 százalékon alakult.
2021 márciusában a munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz viszonyítva tovább csökkent és nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony. A bérdinamika a járvány ellenére élénk maradt. A hitelpiacok nemzetközi összehasonlításban is erős bővülése fennmaradt. A helyreállást keresleti oldalról a lakosság jövedelmének emelkedése, az állami- és a magánberuházások élénkülése és az EU-források gyorsuló lehívása egyaránt támogatja.
Az MNB márciusi Inflációs jelentésében a GDP 4 és 6 százalék közötti emelkedését vetítette előre 2021-re.
A jegybank megítélése szerint a legfrissebb adatok alapján az idei GDP növekedés várhatóan 6 százalék közelében alakul.
Az újranyitást követően a gazdaság teljesítménye legkésőbb a negyedik negyedévben eléri a koronavírus-járvány előtti szintjét.
Infláció
2021 áprilisában az éves összevetésben számított infláció 5,1, míg a maginfláció és az adószűrt maginfláció is 3,1 százalékon alakult. Az infláció emelkedését döntően a dohánytermékek jövedéki adójának emelése és az üzemanyagok árnövekedése okozta.
Az áprilisi inflációból az üzemanyagok áremelkedése és a jövedékiadó-hatások összesen 3 százalékpontot magyaráznak.
Az infláció a következő hónapokban is változékonyan alakul a jegybanki közlemény alapján. Az üzemanyagárak és a jövedéki adó áprilisi növeléséből fakadó hatások, illetve a gazdaság újraindításával megjelenő keresleti-kínálati súrlódások miatt inflációs kiugrások jelentkezhetnek.
Folyó fizetési mérleg
A várakozásoknál kedvezőbben alakuló folyó fizetési mérleg egyenleg 2020-ban többletet mutatott. A következő években a külső kereslet helyreállásával és az új kapacitások termelésének fokozatos felfutásával a folyó fizetési mérleg egyenlege várhatóan tovább javul.
A tőkemérleg jelentős többletével együtt a gazdaság nettó finanszírozási képessége számottevően emelkedik, miközben az ország nettó külső adóssága tovább mérséklődik.
Állampapír-vásárlások
A Monetáris Tanács változatlanul kulcsfontosságúnak tartja az állampapír-vásárlási programot.
A globális inflációs aggodalmak erősödése ismét növelheti az állampapírpiaci folyamatok bizonytalanságát, ezért az MNB a programot jelentős rugalmasság mellett fenntartja a szükséges ideig.
NKP és NHP Hajrá
A gazdaság helyreállítási folyamatában kiemelt szerephez jutott az NHP Hajrá és a Növekedési Kötvényprogram (NKP). A programok optimális nagyságát és szerkezetét a Monetáris Tanács folyamatosan értékeli.
Kamatdöntés
A Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 0,60 százalékon, az egynapos betéti kamatot -0,05 százalékon, míg az egynapos és az egyhetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, amellyel a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés felerősödésére (avagy lényegében a forint esetleges gyengülésére) reagál.
Ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget tart fenn.
Inflációs kockázatok
A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek.
A nyersanyagárak és a nemzetközi szállítmányozás költségeinek tartós emelkedése magasabb külső inflációs környezetet eredményez. A hazai gazdaság gyors újraindulásával átmenetileg ismét fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban várhatóan újból szűkössé váló munkapiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva az inflációs kockázatok növekedését okozzák.
Az inflációs kilátások, valamint a gazdasági kilábalás folyamatának értékelésében a júniusi Inflációs jelentés előrejelzése lesz kiemelt fontosságú az MNB közleménye alapján.
A Monetáris Tanács megerősíti, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.
Mit jelent ez?
A szigorítás alapvetően az alapkamat és az egyhetes betéti kamatlábak kismértékű, hozzávetőlegesen 0,15 százalékpontos megemelésében ölthet testet. Utóbbi jelenleg az effektív kamatláb szerepét tölti be.
