Erősödött a forint az MNB bejelentése után

Virűg Barnabás MNB alelnök a sajtótájékoztatón kiemelte: a decemberi áremelkedés ütemének megugrását az üzemanyagársapka kivezetése okozta. Mint mondta, a dezinflációs hatások erősödnek, melynek hátterében a következő külső tényezők állnak:

• alacsonyabbak az energiaárak,
• kedvező időkjárás miatt kisebb az energiafelhasználás
• az élelmiszerpiacon fordulat körvonalazódik több részpiacon, így például a gabonapiacon. Ez a hatás már tavasszal érzékelhető lehet az élelmiszerárakban.

Az inflációra ható belső tényezők közül kiemelendő a csökkenő kiskereskedelmi forgalom - mondta el Virág Barnabás a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján.

Az egyes szektorokra jellemző, az átlagnál magasabb inflációval kapcsolatban kitért arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) aktívan vizsgálja az árazási folyamatokat különösen ott, ahol kiemelten magas volt az áremelés szintje.A GDP alakulásáról szólva kiemelte: az idei év egészét tekintve egy enyhe növekedés jöhet, ebben az emelkedő külpiaci részesedés (pl. akkumulátorgyártásban) kiemelendő.

Az alelnök bejelentette, hogy a Monetáris Tanács 5 százalékról 10 százalékra emeli a kötelező tartalékráta szintjét április 1-től,valamint folytatja a diszkontkötvény-aukciókat és hosszú betéti tendereket. 

A bejelentés hatására a forint a kamatdöntés előtti 397-es szintről egészen 390-ig erősödött, majd délután 5-kor a 392-es szintig jutott.

A forint-euró árfolyam változása az elmúlt egy évben

Virág Barnabás a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy tartósan szigorú marad a monetáris politika. Továbbá

az MNB a következő hónapokban is biztosítja az energiavásárláshoz szükséges devizaigényt.

Mint mondta, a januári-februári átárazások kulcsfontosságúak lesznek az infláció emelkedésében, a januári inflációban még látszódik majd az üzemanyagársapka eltörlése.

A gazdasági növekedésről elmondta: tovább lassult a gazdasági növekedés, két egymást követő negyedévben a GDP szintje mérséklődhet, de az év egészét tekintve pozitív tartományban zárjuk ezt az évet,emellett a munkaerőpiac továbbra is feszes maradt.

A novemberi külkereskedelmi adat a várakozásokhoz képest kissé rosszabbul alakult egyedi hatások, a gázárak és a cserearányok miatt, de egy javuló tendencia már megindult.

A jegybankok továbbra is szigorítási ciklusban vannak, ami a feltörekvő orszáhok esetében volatilitást hozhat.

Az MNB az egynapos eszköz kondícióit fenntartja a kockázatok trendszerű javulásáig

- mondta Virág Barnabás.

- Fontos kockázati javulás lesz az uniós források tényleges beáramlása - tette hozzá.

Virág Barnabás hangsúlyozta: 20 százalék feletti szinten következhet be a hazai infláció tetőzése, majd a következő hónapokban erősödnek a dezinflációs hatások.

Hozzátette: a devizapiac stabilizálódott, a hosszú állampapírpiaci és devizapiaci hozamok csökkentek.

Kérdésre válaszolva kifejtette: több területen is az indokoltnál is nagyobb áremelések történtek, ezérti is üdvözlik a GVH mai bejelentését az élelmiszeráremelésekkel kapcsolatban.

Mint arról beszámoltunk, Matolcsy György jegybankelnök Rigó Csaba Balázzsal, a GVH elnökével találkozott január 19-én, és egyetértettek abban, hogy az infláció csökkenése jelenleg kiemelt fontossággal bír, aminek érdekében a gazdaságpolitikai ágak összehangolt lépéseire van szükség. 

A folyó fizetési mérleg alakulásáról Virág Barnabás elmondta, hogy az egyenlegre három fő tényező hat:

• szeptember után csökkentek az árak az európai árutőzsdéken
• az importnál a hazai keresletnél látható a csökkenés, és az óvatosabb a lakossági vásárlás
• az exportunk kifejezetten kedvezően alakul - köszönhetően például az akkumulátoriparnak.

- A folyó fizetési mérlegben a javulás decembertől már markánsabban látható lesz - tette hozzá az alelnök.