Megvan az MNB első idei kamatdöntése

A Monetáris Tanácsa a kamatfolyosó két szélét is változatlanul hagyta: 12,5 százalékos, illetve 25 százalékos szinten - áll a tanács közleményében.

Az egynapos betéti tendereket tavaly október óta 18 százalékon hirdeti meg az MNB.

A kamatpálya módosítása, kamatcsökkentés elemzői várakozások szerint csak az infláció mérséklődésével kezdődhet el. 

A dezinfláció az év második felében gyorsulhat fel, év végére 10 százalék körüli inflációs szintet várnak az elemzők, a jegybank előrejelzése szerint idén éves szinten 14,4 és 19,5 százalék közötti sávban alakulhat a pénzromlás üteme.

Decemberben az infláció éves szintje 24,5 százalék volt, előrejelzések szerint a tetőzésre a következő hónapokban fog sor kerülni. A 13 százalékos alapkamat szintje elemzői várakozások szerint az év közepén vagy a második felében kezdődhet.

A decemberi infláció megugrásának legfőbb okai:

- az üzemanyagárstop kivezetése

- az energiaárak (55,5%) és az élelmiszerárak (44,8%) drágulása

- gyengébb forintárfolyam

- átárazások az árstopok szétterítése miatt

- vállalati profitok emelkedése, ár-bér spirál

- ellátási láncok szakadozása miatt magas beszerzési költségek

- nyersanyagárak magas szintje

- a maginfáció továbbra is magas, 24,8 százalékos.

Kockázati tényezők

Az MNB által kiemelten figyelt külső kockázatok (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) és belső kockázatok (magas folyó fizetési mérleg hiány, az EU pénzekkel kapcsolatos aggályok) azonban csak lassan látszanak enyhülni.

Tavaly december végén az EU-s források ügyében érdemi előrelépés történt.

Bár a tényleges lehívhatóságuk időpontját illetően továbbra is maradt a bizonytalanság, de az elfogadott helyreállítási terv hiánya miatt bekövetkező pénzvesztést sikerült elkerülni.

Forint-euró árfolyam alakulása az elmúlt egy évben

Emellett talán a folyó fizetési mérleg hiánya is túljutott a csúcson. 2023 a fizetési mérleg feszültségeinek enyhülését hozhatja a gazdasági növekedés várt lassulásával együtt - fejtette ki Nyeste.

A külső kockázati faktorok közül a háború és az energiaárak alakulása esetében nem enyhül a bizonytalanság.

Régiós összehasonlítás

A régiós országokban az alapkamat a következőképp alakul: Csehországban 7 százalék, Lengyelországban és Romániában pedig 6,75 százalék, míg Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban az euró alapkamat szintje 2,5 százalék.

A nagy jegybankok kamatemelési ciklusa viszont nem kizárt, hogy az első negyedévben véget ér.