Mi lesz a jegybanki alapkamattal 2023-ban? Mekkorát fordít a kormánykeréken az MNB?

Szeptember végéig tartott az MNB 2021 kora nyarán elkezdett kamatemelési ciklusa, s 13 százalékon állt meg a jegybanki alapkamat szintje – mondta el Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője.

Ugyanakkor a forint ezt követő zuhanása, amit az uniós pénzek elveszítésével kapcsolatos befektetői félelmek és a folyó fizetési mérleg romló helyzete is táplált, lépésre kényszerítette a monetáris hatóságot.

Október középén a jegybank meghirdette a 18 százalékos kamatozású egynapos betéti tenderét és a 17 százalékos kamatozású egynapos swaptenderekeket. Vagyis az alapkamat változatlanul hagyása mellett is jelentősen emelt az effektív kamatszinten.

Ezzel egyidejűleg a monetáris politikai eszköztárát is átalakította a jegybank, s a 13 százalékos alapkamat lényegében ismét elveszítette a jelentőségét az új keretrendszerben – mutatott rá Nyeste Orsolya.

Bár az intézkedések rendkívülinek számítottak, azóta is ebben a keretrendszerben mozgunk. A jegybank naponta meghirdeti, hogy mekkora kamaton fogadja be a bankrendszeri többletlikviditást az egynapos facilitásba.

A monetáris tanács mostani iránymutatása szerint az intézkedések fennmaradnak, amíg az ország kockázati megítélése érdemben és tartósan nem javul.

Külső és belső kockázatok

Az MNB által kiemelten figyelt külső kockázatok (háború, európai energiaválság, a globális befektetői hangulat alakulása, nagy jegybankok kamatemelési ciklusa) és belső kockázatok (magas folyó fizetési mérleg hiány, az EU pénzekkel kapcsolatos aggályok) azonban csak lassan látszanak enyhülni.

Szerencsére az utóbbi napokban az EU-s források ügyében érdemi előrelépés történt.

Bár a tényleges lehívhatóságuk időpontját illetően továbbra is maradt a bizonytalanság, de az elfogadott helyreállítási terv hiánya miatt bekövetkező pénzvesztést sikerült elkerülni.

Emellett talán a folyó fizetési mérleg hiánya is túljutott a csúcson. 2023 a fizetési mérleg feszültségeinek enyhülését hozhatja a gazdasági növekedés várt lassulásával együtt - fejtette ki Nyeste.

A külső kockázati faktorok közül a háború és az energiaárak alakulása esetében nem enyhül a bizonytalanság.

A nagy jegybankok kamatemelési ciklusa viszont nem kizárt, hogy az első negyedévben véget ér.

Infláció

Bonyolítja a képet az általános kockázatok mellett az infláció. Az elkövetkező két-három hónap az infláció további emelkedését hozhatja. Nyeste várakozásai szerint az inflációs csúcs elérése előtt nem nagyon van tér nagyobb kamatcsökkentésre.

Kamatlábak

A fenti kép összességében azt sugallja, hogy 2023 a monetáris enyhítésekről szólhat, azonban a folyamat az első félévben még lassú lesz – világított rá Nyeste Orsolya.

Amennyiben tartós javulás következik be a kockázati megítélésünkben, első lépésben a jegybank elkezdheti közelíteni a most effektívnek számító 18 százalékos egynapos betéti kamatot az alapkamathoz.

A 13 százalékos alapkamat csökkentésére azonban határozott inflációs fordulat, azaz 2023 nyara előtt nem számít az Erste Bank vezető elemzője.

2023 második fele már a markánsabb inflációcsökkenéssel párhuzamosan nagyobb kamatcsökkentéseket is hozhat.

Nyeste Orsolya lát arra teret, hogy a jegybanki alapkamat 2023 végére 9 százalék közelébe mérséklődjön.