Most akkor a szemetünk a tengerbe kerül? Mi lesz a hulladékunkkal?
ElemzésekA fővárosi szemét jó része az energiatermelést segíti.
A hírekben gyakran felüti a fejét egy-egy sokkoló riport az óceánokon hánykolódó szemétszigetekről. Közülük a legnagyobb több mint tízszer akkora mint Magyarország. Sokakban bizonyára felmerül, hogy talán a nejlonzacskó vagy a Túró Rúdi papír, amelyet legutóbb kidobtak, szintén felbukkanhat a vizekben, a helyi élővilág nagy bánatára.
A hulladékkezelés kapcsán eleve sok tévhit terjeng a fejekben: jó páran szentül hiszik, hogy a szelektív hulladék valójában végül mind ugyanott köt ki és a válogatásnak nincs is értelme.
Tény és való, hogy rengeteg szeméttel jár a modern élet. A fővárosban évente úgy 700 ezer tonna települési szilárd hulladék keletkezik.
Ennek a túlnyomó része, vagyis a 60 százaléka a XV. kerületbe, Rákospalotára kerül, egész pontosan a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe. Ez a telep már 1982 óta üzemel és az országban ezaz egyetlen olyan erőmű, amely kommunális hulladék tüzelésével működik.
A telepen maximum úgy 420 ezer tonna szemetet tudnak feldolgozni, amelyből hő- és villamosenergiát állítanak elő. Nem is keveset: tavaly a termelés új rekordot állított fel. A távhőtermelés itt 2022-ben 32 millió m3 földgáz felhasználását tudta kiváltani.
A Hulladékhasznosító Mű 33 ezer átlagos budapesti háztartás éves távhőigényét biztosította, és ezzel együtt mintegy 40 ezer lakás villamos energia szükségletét fedezte. Egyebek mellett Káposztásmegyert is innen látják el hővel.
A telepen az utóbbi időben több új beruházás is megvalósult. Például üzembe helyeztek egy lomdaráló berendezést, amely sok olyan nagydarabos hulladékot tud kezelni, amelyet korábban lerakókba kellett küldeni.
Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (Kép forrása: fotav.hu)
A Budapesten keletkező települési hulladéknak a maradék 40 százaléka, amely nem a rákospalotai műbe kerül azt a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba viszik.
A főváros közelében működő hulladéklerakóknak komoly múltja van. Akik az M2-es úton Vác felé haladnak azok a 24-es kilométernél például láthatnak egy viszonylag magas dombot. Ez azért áll itt, mert 16 éven át egész 1996-ig ide hordták Budapest és a környező települések szemetét.
A pusztazámori hulladéklerakót 2000 óta használják. Az itt felgyülemlett szemetet talajréteggel fedik le, részben azért is, hogy az állatok ne vegyék be magukat a hulladék közé és ne hordják szét, illetve hogy elkerüljék a tűzeseteket. A környezetszennyezés megelőzéséről talajzáró réteg gondoskodik. A környezetet eleve folyamatosan ellenőrzik: erről talajvíz-figyelőkútak, felszíni vízmintavételi-, zaj-rezgésvédelmi-, talajvédelmi- és levegőminőség-ellenőrző mérőpontok is gondoskodnak.
De a hulladékkezelő központban egyebek mellett egy komposztálótelep is működik.
Ami a szelektív hulladékot illeti: sajnos a tapasztalatok nem túl jók ezen a téren, már ami a lakosság környezettudatosságát illeti. A szelektívbe sokan össze-vissza dobálják a szemetet. A hulladéknak úgy a fele nem oda való. A begyűjtött és elszállított hulladékot egyébként átválogatják és haszonanyag frakciókként a körforgásos hulladékgazdálkodásban újrahasznosítják.
Ezt a folyamatot segíti a napokban átadott Hulladékválogató Mű, amely évi 15 ezer tonna szelektíven gyűjtött hulladék további válogatásában tud részt venni.
