Most életmentő lenne egy kedvezményes áfakulcs a kulturális szektornak

A koronavírus-járvány talán a kulturális, mindenekelőtt a koncertszervező vállalkozásokat érintette a legsúlyosabban, hiszen még az idei évben is elmaradnak a 2019-ig megszokott nagy koncertesemények, fesztiválok. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Kultúragazdasági szakosztálya a kilábalás lehetőségeit megvitató online konferenciát szervezett az ügyben.

A kultúragazdasági szakosztály 4 javaslata is bekerült abba a gazdaságpolitikai javaslatcsomagba, amelyet az MKT nyújtott be a kormánynak.

Ezek közül az egyik szerint létrehoznának egy értékkör alapot. Ez az alap fizetné a fellépő művészek javadalmazásának egy részét, a maradékot pedig a fellépést szervező vállalkozás. A másik, „Remek” elnevezésű elképzelés szerint az egyéni vállalkozóként vagy mikrovállalkozóként rendszeresen kiváló minőségben elkészített kézműves alkotások piacra jutását segítenék valamiféle támogatással.

A harmadik javaslatban az egymástól eltérő platformon található digitális tartalmak közös nevezőre hozására dolgoztak ki elképzelést.

Végül, talán a legfontosabb javaslat megismétli a tavaly beadott elképzelést, amely szerint a kulturális területen egységesen öt százalékos általános forgalmi adó bevezetését kérik a döntéshozóktól. Ez utóbbi annál is inkább indokolt lenne ma, mert a koronavírus-járvány a legsúlyosabban ezt a szektort érintette. Az elképzeléshez csatlakozott, a könnyűzenei szakmát összefogó szervezet, a Music Hungary Szövetség (MHSZ). 

A PwC és az MHSZ közös tanulmányt készített arról, milyen hatása lenne a szakmára, illetve a központi költségvetésre az áfaterhek jelentős csökkentése. A kutatást ismertető PwC szakember, Szilágyi Dávid elmondta, a kulturális TAO megszűnése, a bérek után fizetendő magas közterhek, valamint a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) átalakítása jelentősen rontotta a koncert és fesztiválszervezők lehetőségeit. Ebben a helyzetben nagy segítségete jelentene az öt százalékos áfa bevezetése.

A kiemelkedően magas áfa nem csupán a hazai piacon jelent nagy gondot, hanem nemzetközi viszonylatban is versenyhátrányt jelent, ezért is nehezebb egy ismert előadót hazánkba csábítani. Jól mutatja ezt a hátrányt, hogy amíg az alacsonyabb áfát használó országokban alig néhány százalékot jelent a bruttó jegyárból az adó mértéke, addig nálunk ez 15-21 százalékot vesz el a szétosztható jövedelemből.Mindezen hatások együttesen vezettek oda, hogy szinte egyáltalán nincsenek pénzügyi tartalékok a szakmában. A nyitás is lassú, korlátozott a koncerteken, fesztiválokon résztvevők létszáma, ezért jelentősen alacsonyabb a fizetőképes a kereslet, mint amennyi a gyors kilábaláshoz szükséges lenne. Vagyis hatalmas problémák terhelik a jövőben is a szakmát.Az elemzés rámutat, a 2019-es adatokat és jegyárakat figyelembe véve az öt százalékos áfa bevezetése 6,7-15 milliárd forint pluszt jelentene a szektornak.

Ennek 59 százaléka juthatna az előadóknak, 21 százaléka a szervezők költségeit fedezné, 12 százaléka emelné a szervezői profitot, és négy-négy százalék jutna a szerzői jogdíjakra és a jegyértékesítési jutalék emelésére. 

Az áfacsökkentés összességében 5,3 milliárd forint kiesést jelentene a költségvetés számára, mert a kieső áfabevéteket valamelyest csökkentené a koncert és fesztiválturizmuson, valamint a vendéglátás plusz bevételein keresztül érkező pótlólagos adóbefizetés. 

Ezzel együtt sem várható, hogy a szektor jövőre képes lesz elérni a 2019-es teljesítményt. Válságállóbb lehet viszont a szektor, ami hosszabb távon is fennmaradhat. Ugyanakkor a jelentősen csökkenő forgalmi adó egyben csökkentheti a hazai kulturális élet szereplőinek versenyhátrányát.

Az emelkedő kulturális élet pedig nagyobb kihasználtságot jelentene az infrastruktúráknál, például a nagyszabású koncerteknél a stadionok, sportcsarnokok kihasználtsága is emelkedhetne, vagyis további hasznot jelentene az átalakuló adózási rendszer tovagyűrűző hatása.

Az MKT konferenciájáról a teljes videó megtekinthető itt: