Most kell osztalékpapírokat venni?

Szakadó hozamok

Az elmúlt fél évben folyamatosan csökkentek az inflációs számok az eurózónában. Ezzel párhuzamosan fennáll annak a veszélye, hogy tartósan alacsony szinten ragadhatnak az inflációs várakozások is. Az Európai Központi Bank (EKB) emellett 2021 végéig folyamatosan 2 százalék alatti inflációval kalkulál.

Ennek hatására szeptemberben széleskörű lazító intézkedéscsomagot jelentett az október végén leköszönő Mario Draghi EKB elnök. Utódja Christine Lagarde lesz, azonban Lagarde személye sem hoz majd feltehetően számottevő változást a monetáris politikában.

Előretekintve, 2021 végéig nagy valószínűleg fennmaradhat az EKB támogató álláspontja, illetve az alacsony kamatkörnyezet is.

A laza pénzpolitika és a süllyedő infláció következtében pedig Európa-szerte beszakadtak a kötvénypiaci hozamok az elmúlt hónapokban.

Jól teljesíthetnek az osztalékpapírok

A jelenlegi alacsonyabb, sok esetben negatív kötvénypiaci hozamkörnyezetben a befektetők más, mérsékelt kockázatú alternatívákat kereshetnek. Ilyen alternatívát kínálnak az érett, stabil tőzsdei vállalatok, melyek jellemzően a nyereségük jelentős hányadát kifizetik osztalékként, miután a növekedési lehetőségeik és így a beruházási forrásigényük is már korlátozottabb.

Szektorszinten például a telekommunikációs, a közmű vagy a nem ciklikus fogyasztási javakat forgalmazó szegmenseket lehetne kiemelni.

Másrészről a jelenlegi kockázatokkal teli nemzetközi környezetben a részvénypiaci szereplők időről időre megvásárolják a defenzívnek számító osztalékpapírokat.

Következésképpen azok felülteljesítővé válhatnak a ciklikusabb részvényekhez képest egy-egy turbulensebb tőkepiaci periódus alatt. Főleg igaz ez a tőzsdei emelkedő trend érettebb, avagy utolsó fázisaira. Az Egyesült Államokban például még soha sem emelkedett a részvénypiac ennyi ideig. Ez is a trend érettségét, öregségét mutatja.

Vonzó a magas osztalékhozam

Az eurózóna alacsonyabb inflációja az importon keresztül mellesleg lefelé húzza a magyar fogyasztói árindexet is. Ennek hatására az MNB akár több évig is fenntarthatja a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetet, ami a hazai kötvénypiaci hozamokat is mérsékli.

Ennek és az összezuhanó európai hozamokban köszönhetően Magyarországon is felértékelődhetnek az osztalékpapírok. A kialakult helyzet alapvetően kedvez a Magyar Telekomnak.

Az intézményi befektetőknek relatíve biztonságos hozamtermelő eszközökre van szükségük, így a Telekom részvények vonzereje megnőhet.

A Magyar Telekom jelenleg részvényenként 25 forintos osztalékot fizet, ami a jelenlegi 445 forintos árfolyammal számolva 5,6 százalékos osztalékhozamot jelent.

A menedzsment célkitűzései alapján ráadásul az osztalék jövőre további 2 forinttal emelkedhet részvényenként. A Magyar Telekom készpénztermelő képessége hatalmas, számszerűsítve megközelíti a 70 milliárd forintot.

A mozgásteret inkább az korlátozza, hogy az eladósodottsági ráta a 30-40 százalékos célsáv felső részéhez tapadt, illetőleg a frekvenciatenderek számottevő többletkiadást jelenthetnek.

Ezenfelül a DIGI piacra lépése idővel a profitmarzsok fokozatos szűküléséhez vezethet, feltéve, ha nem akar komolyabb piaci részesedést veszíteni a Telekom, ezért így vagy úgy, de negatív hatással lesz a társaság eredményére az erősebb verseny.

Intézményi befektetők

Az intézményi szereplők számára ugyanakkor a jelenlegi 5,6 százalékos osztalékhozam már vonzó lehet. Abban az esetben, ha átmenetileg esni kezdene a részvényárfolyam, akkor az osztalékhozam fokozatosan elkezdene emelkedni, ami pedig egyre több befektetők ránthatna be a partvonalról, megtámasztva ezáltal a részvényárfolyamot. Az intézményi befektetők egyébként emiatt általában több részletben, különböző szintekről szokták megvásárolni a részvényeket.

A Magyar Telekom részvényárfolyamának emelkedését tehát leginkább a részvények viszonylag olcsó árazottsága (EV/EBITDA alapon), vonzó osztalékhozama, és a vállalat kiegyensúlyozottsága támogatja.

MÁP Plusz

Intézményi befektetők számára tehát továbbra is vonzó maradhat a Magyar Telekom, mint relatíve olcsó hozamtermelő eszköz. A lakosság számára ugyanakkor a Magyar Állampapír Plusz az 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamával kedvezőbb alternatíva lehet.

Nagyon nyomott szinteken kellene ugyanis ahhoz bevásárolni a kisbefektetőknek, hogy a kockázatok figyelembe vétele mellett 5 éves távon megfelelő potenciállal rendelkezzenek a részvények a MÁP Plusszal szemben.

Hosszabb távú befektetési időhorizonttal rendelkező kisbefektetők számára azonban jó alternatívát jelenthetnek a Telekom részvények a portfólió diverzifikálására, kiegészítésére, főleg, ha az esetleges rövidtávú kedvező árfolyammozgásokat is le tudják kereskedni.