Most utolérte Románia Magyarországot, vagy mégsem?

Elemzések2023. okt. 15.Növekedés.hu

Bár Románia és Magyarország az Eurostat adatai szerint egyaránt az Unió átlagának 77 százalékán állnak, az a téves kép alakulhat ki az olvasókban, hogy a keleti szomszédunk gazdasága fejlettebb képet mutat, mint a magyar.

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP sok aspektust megmutat, azonban nem lehet a fejlettség bemutatásának egyetlen tényezője - írják az Oeconomus kutatói. Mivel a GDP nagy részét Romániaban a fogyasztás teszi ki, ezzel szemben a magyar gazdaság sokkal komplexebb, illetve hazánk gazdaságának szerkezetében jelentősebb a beruházások aránya. A hosszú távú fejlődési pálya megértéséhez mindenképpen érdemes figyelembe venni a GDP-n belül a beruházások részarányát.

Az importfüggő országok nagyobb fogyasztási mutatója beszűkítheti a fejlődési pályát, míg a beruházás-vezérelt növekedési pályán mozgó országok hosszabb távon gyorsabban fejlődhetnek.

Románia ezzel a gazdasági szerkezettel a rosszabbul teljesítő dél-európai államok mezőnyében van, míg hazánk a komplexebb, stabilabb gazdasággal rendelkező országok között foglal helyet.

Az egy főre jutó GDP a gazdasági fejlettség egyik mutatószáma – ugyanakkor nem az egyetlen, mely alapján érdemes megítélni egy ország fejlettségét. Az Eurostat adatai alapján a magyar és a román egy főre jutó GDP 2022-ben egyaránt az Európai Unió átlagának 77%-án állt. Mindkét gazdaság jelentős fejlődést és felzárkózást mutatott az elmúlt évtizedben az uniós átlaghoz: Magyarország egy főre jutó GDP-je 2010-ben még az uniós átlag 66%-án állt, a román pedig 53%-on.

Érdemes megnézni ugyanakkor a gazdasági szerkezetben való különbségeket. 

Európa legtöbb országában 2022-ben a GDP legnagyobb részét a fogyasztás tette ki, a GDP-n belüli arány 50% felett állt az országok túlnyomó többségében.

Az Európai Unió átlagát vizsgálva a fogyasztás részaránya a GDP-n belül 52,3% volt 2022-ben. 

Az országokat rangsorba állítva megláthatjuk, hol támaszkodik leginkább (akár extrém módon is) a gazdaság a fogyasztásra, és hol kisebb mértékben, vagyis hol jobban diverzifikált (több lábon álló) a gazdasági szerkezet - olvasható az elemzésben.