Különleges hadművelet helyett honvédő háború - térképen az ukrán ellentámadás, amelyet Amerika és Anglia segíthetett megtervezni

Újra ukrán kézen Harkov megye nagy része

Komoly ukrán sikerekkel és jelentős orosz veszteségekkel indult az ősz az ukrajnai háborúban.

Ukrajna még a nyáron indított nagy sajtóvisszhangot kiváltó ellentámadást délen Herszon térségében. Ezen a területen az ukrán hadsereg csak kisebb sikereket ért el, és Herszon továbbra is stabilan orosz kézen van. Ez alapján azt lehetne mondani, hogy az ukrán ellentámadás sikertelen volt. Azonban elég valószínű, hogy a hangosan világgá kürtölt déli ellentámadás inkább egy nagyon jól sikerült csel volt az ukránok részéről és főképp arra volt hivatott, hogy elterelje Oroszország figyelmét a Harkovtól csendben megindított ellentámadásról.

Harkov, egy kelet-ukrajnai nagyváros, az ukrán fegyvergyártás valaha volt központja. Oroszország a háború kezdete óta fontos céljának tartotta a település elfoglalását, ez azonban többszöri próbálkozásra sem sikerült. Habár Harkov többször is rendkívül szorongatott helyzetben volt, hiszen rövid időre majdnem bekerítették a várost, néhányszor valószínűleg be is hatoltak a területére kisebb orosz alakulatok, az orosz tüzérség és a rakéták, légicsapások pedig iszonyú pusztítást vittek véghez a településen, mindennek ellenére Harkov végig kitartott, míg nyár végén – ősz elején innen indult ki a nagy sikereket hozó ukrán ellentámadás.

Harkovtól már korábban hátrébb tolták az orosz állásokat az ukránok, most azonban elsöprő erővel bíró támadásba lendültek és nagyon rövid idő alatt visszahódították a megszállt Izyumot, sőt lassan Harkov megye teljes területét felszabadítják.

Térkép az ukrajnai háborúról, a hozzá tartozó jelmagyarázattal

Megszűnt az orosz tüzérségi fölény

Az ukrán ellentámadás sikerességének több kulcsa is lehet. Egyrészt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is segített megtervezni a hadműveletet, ami komoly segítséget jelenthetett.

Másrészt hatalmas előnyt jelenthetett Ukrajnának, hogy csökkent, vagy teljesen megszűnt Oroszország tüzérségi fölénye, miután Ukrajna rengeteg fejlett nyugati tüzérségi eszközt kapott. Ezen túl nyilván más nyugati fegyver transzferek is sokat segítettek és a morál kérdése sem elhanyagolható. A sikerek ugyanis további lendületet adtak az ukrán katonáknak, ami segíthetett átlendülni a nehézségeken.

Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a sikeres ukrán ellentámadáshoz Oroszország kvázi gyengeségére is szükség volt. Az orosz hadvezetés valószínűleg nem ismert fel időben, mire készülnek az ukránok Harkov térségében, így nem tudták megszervezni az ellenállást. Ezen kívül az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok felszerelése sokkal elavultabb azoknál az eszközöknél, mint amiket Ukrajna nyugatról kapott. Van rá esély, hogy Oroszországnak valójában vannak még eddig bevetetlen modern haditechnikai eszközei, de az ukrán ellentámadás sikereit látva egyre kérdésesebb, hogy miért nem vetik be ezeket nagyobb számban, ha valóban számottevő mennyiségben a rendelkezésükre állnak.

Átkeltek a Donyec folyón

A háború korábbi kulcsterületén, a Donyec-medencében sem áll jól az oroszok szénája. Ahelyett, hogy közelebb kerülnének Szlavjanszk és Kramatorszk városához, valójában egyre távolabb tolják őket az ukránok a két szóban forgó várostól. Sokáig a Donyec folyó mentén húzódott a frontvonal a két településtől észak-keletre, az ukránok azonban mostanra átkeltek a folyón és számos megszállt területet visszaszereztek. Mostanra az is kérdésessé vált, hogy a korábban bevett Lyman városát meg tudják-e tartani az oroszok.

Ukrán ellentámadás a Donyec-medencében

Különleges műveletből honvédő háború

Eközben Moszkva úgy tűnik új szintre szeretné emelni a háborút. Népszavazást tartott a négy darab részben, vagy egészben megszállt ukrán megye területén (Herszon megye; Zaporizzsja megye, Donyeck megye, Luhanszk megye) arról, hogy a lakosság Oroszországhoz kíván-e csatlakozni.

A népszavazás eredménye alapján a Kreml péntek este bejelentette a négy régió annektálását.

Az orosz elnök szerint a népszavazáson egyértelmű döntést hoztak a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságban, valamint Herszon és Zaporizzsja megyében, a népek egyenlőségére és önrendelkezésének joga alapján. 

Fontos kiemelni, hogy a népszavazások tisztasága erősen megkérdőjelezhető. Már önmagában az eredmények gyanút keltenek, hiszen ekkora részvétel és 80-90 százalék környéki támogatottság igen ritka a valódi demokratikus népszavazásokon, ám ezen túl is nehéz elképzelni, hogy Oroszország egy valódi demokratikus referendumot szervezett. Ennek megfelelően a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem fogja elfogadni a népszavazás eredményét, így illegitimnek fogja tekinteni a területek Oroszországhoz való tartozását. Ez azonban Moszkva céljait nem befolyásolja.

A háború szempontjából az orosz vezetés számára csupán az a fontos, hogy a területek az orosz jog szerint Oroszország részei lesznek. Innentől ugyanis ha ezeket a területeket az ukránok megtámadják, akkor a különleges művelet helyett Oroszország már honvédő háborút tud folytatni. Ez pedig lehetővé teszi a további mozgósítást és az újabb erőforrások bevonását. Ennek az első lépése már megtörtént a részleges mozgósítás képében, ami miatt oroszok százezrei akarják elhagyni hazájukat, félve attól, hogy a háborúba küldik őket. Ez viszont a konfliktus eszkalációjához vezethet. A kérdés, hogy milyen mértékig.

Jelenleg három nyitott kérdés van a háborúban.

Az egyik, hogy van-e rá esély, hogy Putyint a mozgósítás miatti népharag elsöpörje. Ez utóbbira egyébként most inkább az lenne a válasz, hogy kevés esély van rá. A második kérdés az, hogy a mozgósítás hoz-e áttörést az oroszok számára. A harmadik pedig, hogy az energiaválság árnyékában Európának lesz-e ereje, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát, vagy pedig szépen lassan eltűnnek a nyugat-európai fegyverszállítmányok.