Mennyit fizetünk az energiáért európai összehasonlításban?

Magyarország energiahordozóinak jelentős része behozatalból származik, a kőolaj és a földgáz esetében ez az arány 85-88% között alakult az elmúlt években. A teljes energia-felhasználás nettó import aránya azonban csak 60%, ami jelentős részben annak köszönhető, hogy a hazai villamosenergia termelés közel felét a nukleáris energia, a Paksi erőmű adja - olvasható az Állami Számvevőszék friss elemzésében, amely a Nemzeti Energiastratégia eddig elért eredményeit taglalja.

Az Energiastratégia célja, hogy 2030-ra az ország villamosenergia termelésének 90 százaléka szén-dioxid-mentesen valósulhasson meg. Ezt az atomenergia és a megújuló energiaforrások - ezen belül elsődlegesen naperőművek - együttes alkalmazásával célszerű elérni.

• Az elmúlt 5 évben a napenergia-források arányát sikerült 1 százalékról 11 százalékra emelni.
• A szén- és széntermékek aránya 18 százalékról 9 százalékra csökkent.
• A villamosenergia termelés nőtt, a termelés 50 százalékát a Paksi Erőmű adja.

Háromszor drágább a lakossági energia Európában

Európában a legtöbbet Hollandiában és Svédországban fizetik a lakossági földgázért, míg a legkevesebbet Magyarországon és Lettországban.

Az eltérés a legolcsóbb és a legdrágább ár között háromszoros. 

A lakossági villamosenergia Dániában és Németországban kerül a legtöbbe az EU-ban, míg a legkevesebbet Bulgáriában és Magyarországon kell fizetni.

Az eltérés a legolcsóbb és a legdrágább EU-tagállamok között ezen a területen is háromszoros.

Lakossági rezsi szempontjából a legdrágább országok között szerepel még Olaszország, Belgium, Írország, Franciaország és Spanyolország is - a fent említett államokon kívül.

Európa energiamixe

Megnéztük, hogy hogyan áll össze jelenleg az európai országok energiamixe. Az összehasonlítás nem terjed ki minden uniós tagállamra, elsősorban azokat az országokat vizsgáltuk, amelyek határozottan állást foglalnak az atomenergia kérdésében.

A legfontosabb energiaforrások országonként az Európai Unió tagállamaiban, az adott ország energiatermelésében való részsedésük alapján

Látható, hogy a fosszilis energiahordozók részesedése továbbra is jelentős az öreg kontinens energiatermelésében. Ezek közül a földgáz szerepe még nőhet is a jövőben, viszont a rendkívül szennyező szén felhasználását csökkenteni szeretnék az országok. A megújulókkal minden ország számol és mindenhol növelni szeretnék a súlyukat, azonban az intenzitás terén vannak eltérések. Általánosan az atomenergia ellenes országok szánnak nagyon jelentős szerepet a megújulóknak, azonban ezeknek a technológiáknak jelenleg vannak korlátjai. Az, hogy melyik ország milyen megújulók mellett teszi le a voksát, jellemzően földrajzi adottság kérdése. Ahol van lehetőség nagy vízerőművek építésére, ott a vízenergiában látják a jövőt (pl.: Ausztria), a tengerparti országok offshore szélerőműveket telepítenek, északon értelemszerűen nem, vagy csak kevéssé számolnak a napenergiával, míg a déli államokban épp a napenergia terén van jelentős kihasználatlan potenciál.

Az atomenergia párti országok is tervezik bővíteni a megújuló kapacitásaikat, de egyelőre több ilyen ország inkább csak kiegészítő szerepet szán nekik.

Érdemes megfigyelni, hogy jellemzően azok az országok, ahol most nagy a kőszén szerepe az energiatermelésben, szinte mind atomenergiával (és kisebb részben földgázzal) tervezik azt kiváltani. Emiatt számos új erőmű, vagy erőművi blokk épül a kontinensen. Ezen a téren egyébként két ellentétes folyamat figyelhető meg.

Egyszerre születnek új atomerőművek tervei, illetve épül több új atomerőmű/reaktor és szerelnek le végleg már meglévő atomerőműveket. Európa az energiakérdésben rendkívül polarizált, azonban vagy a földgázzal, vagy az atomenergiával, vagy mindkettővel gyakorlatilag minden ország számol középtávon. Hogy végül az atomenergia párti országoknak, vagy az azt ellenzőknek lesz igaza, majd a jövő mutatja meg.

Jelenleg a fölgázpiacon tapasztalható problémák és a meglévő technológiák lehetőségei inkább abba az irányba mutatnak, hogy szükség van az atomerőművekre.