Nagy a szembeszél – mi lesz így a beruházásokkal?
ElemzésekHogyan alakulhatnak az állami, lakossági és vállalati beruházások az idén? Milyen mértékben fékezik a beruházások növekedését a magasabb energiaárak, az emelkedő kamatkörnyezet vagy a magasabb munkaerőköltségek? Adhat-e nagyobb lendületet az év során az uniós pénzek várható beérkezése? Milyen szinteken alakulhat a nemzetgazdasági beruházási ráta? Többek között erről kérdeztük az Erste és az UniCredit Bank vezető elemzőit.
A megkérdezett elemzők szerint a beruházások 8-9 százalékkal nőhettek tavaly, és a beruházási ráta 27-28 százalék körül alakulhatott.
Az idei évben a beruházások növekedési üteme 3 százalék közelébe lassulhat. Erőteljesebb dinamika inkább 2023-ban várható.
A nyersanyag és energiaárak emelkedése, a finanszírozási és munkaerőköltségek növekedése, illetve a támogatott hitelek már megkezdődött lassú kifutása ugyanis az idén komoly kihívást jelenthet a vállalati szektornak.
Összességében ugyanakkor finanszírozási korlátok a reálszférában nincsenek. A vállalati hitelezés emelkedése fennmarad az idén is, ami valószínűtlenné teszi, hogy a vállalati beruházások csökkenjenek.
A globális ellátási láncok zavarai, amelyek jelentős mértékben késleltették a vállalati kapacitásbővítéseket tavaly, az év második felétől érdemben enyhülnek.
A hiányzó uniós források, valamint az 1,9 százalékos GDP-arányos költségvetési kiadáscsökkentés ellenben negatívan hatnak az állami projektekre.
A magas szintű beruházási ráta fennmaradását 2022 után az uniós források érkezése is segítheti. Középtávon így a vállalati beruházások az idei évre várt lassulás ellenére ismét gyorsulhatnak, s vélhetően tartósan meghaladják a GDP növekedési ütemét.
A lakáspiac felemás képet mutat, ugyanis pozitív és negatív hatások egyaránt mutatkoznak. Egyrészt a Zöld Otthon Program és az elérhető állami támogatások széles köre egyértelműen erősíti az újlakások iránti keresletet.
Az építőipart sújtó munkaerő és alapanyaghiány, valamint a kapcsolódó költségnövekedés miatt ugyanakkor az újlakások drágulása olyan mértéket ölthet, ami már mérsékelheti a keresletet.
Erste Bank
Bár a 2021-es év egészére vonatkozó beruházási és növekedési adatokat egyelőre csak részben ismerjük, az első háromnegyed év adataiból is látszik, hogy a beruházások fontos hozzájárulói voltak a gazdasági növekedésnek.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője szerint a bruttó állóeszköz felhalmozás 8-9 százalékkal nőhetett tavaly, és a beruházási ráta 27-28 százalék körül alakulhatott.
A 2020-as év pandémiás visszaesése után a tavalyi, vélhetően 7 százalék körüli éves GDP növekedést így nagyban segítette a beruházások magára találása.
Az idei évben a beruházások növekedési üteme feltehetően valamelyest lassul majd. A nyersanyag és energiaárak emelkedése, illetve az emelkedő kamatkörnyezet és a támogatott hitelek már megkezdődött lassú kifutása komoly kihívást jelenthet idén a vállalati szektornak.
Az EU-s Helyreállítási Alap forrásainak késése szintén bizonytalanságot jelenhet, és nagy kérdés, hogy az államháztartás a várt fiskális kiigazítások közepette milyen mértékben tudja a jövőben ezeket a forrásokat előfinanszírozni.
Összességében ugyanakkor finanszírozási korlátok a reálszférában nincsenek – mutatott rá Nyeste Orsolya.
A vállalati hitelezés emelkedése fennmarad az idén is, ami valószínűtlenné teszi, hogy a vállalati beruházások csökkenjenek.
Már csak azért is, mert a munkapiac feszítettsége, az emelkedő bérek, a munkaintenzív növekedés lehetőségeinek korlátozottsága a termelékenység további javulását igénylik, amihez magas szintű beruházási ráta szükséges.
Ennek fennmaradását 2022 után az uniós források érkezése is segítheti. Középtávon így a vállalati beruházások az idei évre várt lassulás ellenére ismét gyorsulhatnak, s vélhetően tartósan meghaladják a GDP növekedési ütemét.
A fiskális kiigazítás már most jelentkező, egyre égetőbb kényszere miatt azonban az állami beruházások visszafogottan alakulhatnak középtávon – világított rá az Erste Bank vezető elemzője.
UniCredit Bank
2022-ben mérsékelt, csupán 3 százalék körüli beruházás-növekedéssel számol az UniCredit Bank vezető elemzője. Halász Ágnes erőteljesebb dinamikát inkább 2023-ban vár.
Ennek oka, hogy a tavalyi évhez hasonlóan, 2022 első felében is elsősorban a privátfogyasztás és az állami költekezés hajtják majd a GDP-t. A privát beruházások várhatóan majd csak ezután erősödnek.
Halász Ágnes várakozásai szerint a globális ellátási láncok zavarai – amelyek jelentős mértékben késleltették a vállalati kapacitásbővítéseket tavaly – az év második felétől érdemben enyhülnek. Így a külső kereslet és ezzel párhuzamosan a működő tőke beruházás (FDI) erőre kapnak.
A nehezen beszerezhető munkaerő, illetve a gyorsan emelkedő munkaerőköltségek ugyanakkor továbbra is nagyon komoly gondot okoznak a vállalati szférának. A többi szektor beruházási aktivitása mérsékeltebb lehet.
A hiányzó uniós források, valamint az 1,9 százalékos GDP-arányos költségvetési kiadáscsökkentés negatívan hatnak az állami projektekre.
A lakáspiac felemás képet mutat, ugyanis pozitív és negatív hatások egyaránt mutatkoznak. Egyrészt a Zöld Otthon Program egyértelműen erősíti az újlakások iránti keresletet. Az építőipart sújtó munkaerő és alapanyaghiány, valamint a kapcsolódó költségnövekedés miatt ugyanakkor az újlakások drágulása olyan mértéket ölthet, ami már mérsékelheti a keresletet.
Hasonlóan, a kamatemelések okán dráguló finanszírozási költségek szintén negatívan hathatnak a lakossági beruházásokra. Ezzel szemben az elérhető állami támogatások széles köre, valamint a magas inflációs környezetben általában felértékelődő reáliák a lakásberuházások erősödése mellett szólnak.
Összességében a beruházási javak drágulása – legyen az a munkaerő, alapanyag vagy az energia –, valamint a finanszírozási költségek növekedése mind-mind lefelé mutató kockázatot jelentenek minden szektor beruházási aktivitására nézve.
Az áremelkedés ugyanis negatívan hat a beruházások reálértéken számított bővülésére. Magasabb árakon értelemszerűen kevesebb beruházásra van lehetőségük a gazdaság szereplőinek. Ezeknek a tényezőknek a negatív hatását azonban nagyon nehéz számszerűsíteni egy olyan, rendkívül hektikus makrogzadasági környezetben, mint amiben jelenleg élünk.
Másik oldalról viszont, a világszerte tapasztalható áruhiány és az erős kereslet ösztönzőleg hatnak a vállalati kapacitásbővítésekre – fejtette ki az UniCredit Bank vezető elemzője.
Az uniós pénzek beérkezése az év során nagyobb lendületet adhatna a beruházásoknak. A gyakorlatban viszont azzal számol Halász Ágnes, hogy a választásokig érdemben nem érkezik uniós forrás Magyarországra. Az pedig, hogy utána mi lesz, nagyban függ a választások kimenetétől.
