Matolcsy György: Tévútra vezetett a liberális gazdaságpolitika

Hírek2022. feb. 7.Növekedés.hu

„Lengyelországban 30 évig nem került döntési helyzetbe a liberális gazdaságpolitika, nálunk 16 évig a nemzeti érdekeket valójában felülírták a liberális elvek. Ott elkerülték a nagy tévedéseket, itthon rendre eltévedt és óriási veszteségeket okozott a liberális gazdaságpolitika” - írta az MNB elnöke a lengyel felzárkózás tanulságairól szóló írásának második részében.

Lengyelország a térség legsikeresebb gazdasága volt az elmúlt 30 évben. Magyarországhoz képest elért felzárkózási többlete 19,1 százalék, aminek kétharmadát a 30 év második felében, a 2006-2020 közötti időszakaszban halmozták fel a lengyelek – emelte ki Matolcsy György a lengyel felzárkózás tanulságairól szóló írásának második részében, amely a Magyar Nemzetben jelent meg. Az MNB elnökének Lengyelországról szóló első írása ITT olvasható.

Hogyan lettek jobbak a lengyelek? – tette fel a kérdést új cikkében a jegybankelnök.

A közgazdasági válasz egyszerű: nálunk sok volt a hibás gazdaságpolitikai döntés, míg a lengyelek elkerülték a nagy tévedéseket. A döntő ok tehát a gazdaságpolitikák különbsége. Az elmúlt 30 év növekedési elemzéséből világosan kirajzolódik az a három időszak, amikor a lengyelek ugrottak a fejlődésben.

"Az első az 1991-1999 közötti időszak, amikor nálunk két sokkterápiával hajtottuk végre a piaci átmenetet. Az 1990-1994 közötti sokkolást követte a Bokros-Surányi program 1995-1996-ban. Mindkettő óriási foglalkoztatási és növekedési áldozattal járt. A lengyelek –helyesen – nem az 1989-1992 közötti recesszióban privatizáltak, hanem később, amikor a lengyel sokkterápia már nem járt növekedési áldozattal.

A második magyar kisiklás a 2002 utáni hibás gazdaságpolitikai váltáshoz kötődik, amikor a növekedést hitelből, ráadásul devizahitelekből finanszírozták. A felborult egyensúlyok leállították a növekedést 2006 után, miközben a lengyelek ekkor kapcsoltak csak rá igazán.

A harmadik gazdaságpolitikai szarvashiba a 2007-2009-es válságkezelés, különösen maga a 2009-es év. Mi fékeztünk a jégen, óriási növekedési áldozattal, a lengyelek átsiklottak rajta."

Az MNB elnöke szerint az eltérő gazdaságpolitikák mögött eltérő politikai szerkezetet találni.

A lengyel és a magyar fejlődés közötti különbség nem természetföldrajzi, geopolitikai, méret, vagy kulturális jellegű, hanem egyértelműen politikai természetű. Lengyelországban az elmúlt 30 évben nem jutott kormányzati lehetőséghez a baloldali és liberális politika, ezért nem lehetett egy idejétmúlt liberális gazdaságfilozófia a kormányzati döntések iránytűje. Nálunk akár nemzeti liberális, akár balliberális kormány hozta meg a gazdaságpolitikai döntéseket, mindkettő végül liberális iránytűt használt és döntő pillanatokban óriási hibákat vétett.

Matolcsy György szerint az első gazdaságpolitikai hibát – európai recesszióban végrehajtott sokkterápia – egy nemzeti liberális kormány követte el Magyarországon az 1990-es évtized elején, amikor a legfontosabb gazdasági döntéseket liberális eszmék alapján hozták meg. Ebben a munka, foglalkoztatás, növekedés, beruházások, hazai tulajdon mindig háttérbe szorultak a pénzügyi rendszer és a külföldi tőke mögött.

Ekkor is, ahogy később is minden liberális ihletésű gazdaságpolitikánál, a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében feláldozták a reálgazdaságot. Ez bumerángént ütött vissza: sem tartós egyensúlyt, sem fenntartható növekedést nem ért el egyetlen liberális gazdaságpolitika sem az elmúlt 30 évben Magyarországon, ahogy máshol sem.

Az 1994 utáni politikai váltás után egy balliberális kormány folytatta a hibás sokkterápiát - jegyezte meg az MNB elnöke. Ennek gazdaságpolitikája is liberális elveken alapult, ugyanúgy nem sok köze volt a baloldali értékekhez, mint az előző kormány liberális sokkterápiájának a nemzeti érdekekhez.

A harmadik hibának a 2007-2009-es válság hibás kezelését tartja a jegybankelnök, ami szerinte egy színleg balliberális kormány teljes mértékben liberális válságkezelési kísérlete volt, amely kudarcot vallott.

Ez a három hibasorozat vezetett el ahhoz az óriási különbséghez, amit láttunk. Akár nemzeti liberális, akár balliberális politika köntösébe bújt, a liberális gazdaságpolitika volt a felelős a lengyelhez képest jelentősen gyengébb magyar teljesítményért az elmúlt 30 évben.

Az 1998-2002 közötti, valamint a 2010 utáni magyar gazdaság azért teljesített lényegesen jobban, mert nem liberális, hanem néppárti/kereszténydemokrata értékeken alapul. Itthon a nyolc egymás utáni négyéves kormányzati ciklus felében valójában liberális gazdaságpolitika vezetett tévútra. Ez az egyszerű különbség a két ország elmúlt három évtizede között

- vonta le a konklúziót a jegybank elnöke.