Nagy István: az ország akár 20 millió embert is képes élelmiszerrel ellátni - Mi várható az agráriumban a miniszter szavai alapján?

Nagy István, 2018 óta áll az agrár minisztérium élén és az új kormányzati ciklusban is ő fogja betölteni az agrárminiszteri pozíciót. A következő négy évre vonatkozó terveit május 19-én ismertette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti miniszterjelölti meghallgatásán. Az agrárminiszteri kinevezését a bizottság támogatta 10 igen és 1 nem szavazat mellett.

A következőkben részletesen elemeztük Nagy István beszédét, hogy megtudjuk mire számíthatunk az agráriumban az elkövetkező években.

Nagy István agrárminiszter-jelölt meghallgatása az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén; Forrás: MTI/Kovács Attila

Háború és gabona export

Nem meglepő, hogy a miniszterjelölti meghallgatáson az orosz-ukrán háború mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról és ennek a kezeléséről is beszélt Nagy István. Kihangsúlyozta, hogy habár globálisan éhezési válságot okozhat a háború, Magyarországon nem kell élelmiszerhiánytól tartani, hiszen hazánk akár 20 millió embert képes élelmiszerrel ellátni. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a gabonakivitelre bejelentési kötelezettséget vezettek be, hogy az a hazai ellátást semmiképpen se veszélyeztesse.

A bejelentési kötelezettséggel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy eddig nem érkezett arról hír, hogy az állam akár egyetlen alkalommal is megtiltotta volna a gabonakivitelt. A rendszer egyenlőre csak az ellenőrzést, átláthatóságot szolgálja, a későbbiekben azonban valóban szükség lehet korlátozásokra. A világpiacon folyamatosan emelkedik a gabona ára és egyes piacokon, főleg Észak-Afrikában nagyon nagy problémákat fog okozni az ukrán gabona hiánya. A magyar termelők számára ez komoly export lehetőséget jelent és a magas árak mellett valószínűleg jelentős bevételt is hozhat. Az állam láthatóan ezt nem akarja elvenni a gazdálkodóktól, de az ország gabonaellátása stratégiai érdek, így a bejelentési kötelezettség fenntartása egyfajta biztosítékul szolgál, hogy szükség esetén azonnal be lehessen avatkozni.

Fontos egyébként kiemelni, hogy élelmiszerhiánytól valóban nem kell itthon tartani. A magyar mezőgazdaság tényleg képes ellátni az országot.

20 millió embernek elegendő élelmiszer

Érdemes azonban foglalkozni azzal a kijelentéssel is, hogy az ország akár 20 millió embert is képes élelmiszerrel ellátni. Ez az állítás alapvetően megállja a helyét, de csak abban az értelemben, hogy az adottságaink megvannak hozzá, hogy ilyen szintre futtassuk fel a termelést, ha a szükség úgy hozza és erre lesz piaci igén (valószínűleg van). Jelenleg ugyanis nem termelünk minden fontosabb élelmiszer kategóriából annyit, amennyi valóban elég 20 millió embernek. Ez tehát inkább egy elméleti kapacitás, amit el lehet érni. Étolajból egyébként még többet is termelünk, mint amennyi 20 millió ember szükséglete, illetve búzával és kukoricával is el tudnánk látni közel 20 millió embert. Baromfiból megközelítőleg 15 millió főnek elegendőt állítunk elő, friss zöldségekkel pedig körülbelül 13 millió ember igényeit tudja a magyar agrárium kielégíteni. Lisztből jelenleg 17 százalékkal termelünk többet, mint amennyi az ország 9,7 milliós lakosságának az ellátására elég. Vannak azonban olyan termékkörök is amelyekben nem vagyunk önellátóak csak megközelítőleg.

A termőföld, a termőterület viszont megvan hozzá, hogy szükség esetén ezek a számok emelhetőek legyenek. Erre egyébként van is kormányzati szándék. Az uniós Közös Agrárpolitika következő 7 éves költségvetési ciklusában a magyar agráriumnak eddig soha nem látott mértékű forrás jut, és Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár, már egy idén februári konferencián is arról beszélt, hogy ezt a lehetőséget megragadva másfélszeresére kell növelni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kibocsátását. Mindez összecseng azzal, hogy Nagy István kijelentette,

a következő hétéves Közös agrárpolitikai (KAP) irányelvek meghatározásakor látható volt, hogy minden egyes forint 1,5 forintnyi kapacitásbővítést fog eredményezni, így további kapacitásbővülés várható a magyar agráriumban.

A tárcának így vélhetően valóban az a szándéka, hogy ezt a 20 milliós elméleti kapacitást ki is használjuk, megközelítsük a teljes önellátást az itthon megtermelhető élelmiszerekből és még az exportot is növeljük. A háború okozta rendkívüli helyzet ehhez egyébként megfelelő felvásárlói piacot is teremthet. Ehhez persze szükség van rá, hogy meg is kapjuk az uniós forrásokat. Nem meglepő, hogy az agrárminiszter első feladataként azt jelölte meg, hogy el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal a magyar stratégiai tervet.

Ez tehát egy fejlesztési irány egy elérendő cél lehet és érdemes Nagy István szavait is ennek fényében értelmezni.

Az élelmiszeripar is az agrártárca alá kerül

Ide kapcsolódik, hogy a meghallgatáson bejelentette, hogy az új kormányzati ciklusban a teljes magyar élelmiszeripar és élelmiszer kereskedelem az agrártárcához fog kerülni és hogy a kormány célja, hogy növekedjen a hazai élelmiszerek aránya a fogyasztásban és a kereskedelemben egyaránt. Ez utóbbi célkitűzés egyébként nem újdonság. A kormányzat már a korábbi években is kiemelt feladatként kezelte, hogy a lakosság minél több magyar élelmiszert fogyasszon. Erre úgy tűnik a fogyasztók is nyitottak. A Magyar Termék Nonprofit Kft. által készített felmérés alapján a vásárlók számára egyre fontosabb szempont, hogy magyar terméket vásároljanak. Ennek a célkitűzésnek egyébként amellett, hogy csökkenti az import mennyiségét és támogatja a hazai gazdálkodókat, az élelmiszer-ellátásbiztonság szempontjából is komoly jelentősége van. Stratégiai érdek, hogy egy ország alapvető élelmiszerekből el tudja magát látni, mert az elmúlt években megmutatkozott, hogy a túl hosszúra nyúlt ellátási láncok zavarai súlyos krízisekhez vezethetnek, így érdemes azokat minél inkább lerövidíteni. Nem véletlen, hogy az élelmiszer önellátás kérdése a koronavírus járvány kitörését követően vált igazán hangsúlyossá és most a szomszédban zajló háború, csak még inkább ráerősít erre a törekvésre. Mindemellett az sem mellékes szempont, hogy a szomszéd megyében megtermelt paprikának a fogyasztása jóval kevésbé terheli a környezetet, mintha több ezer kilométerről utaztatjuk ide a zöldséget.

Az egyébként egy logikus lépés, hogy az élelmiszeripar is a tárcához kerül. Jól látható folyamat, hogy az agráriumban is lényeges kérdés kérdés, hogy ne csak alapanyagot termeljünk, hanem fel is dolgozzuk azt. Mint más iparágakban itt is számít a hozzáadott érték. Az egész ágazat érdeke, hogy fejlődjön itthon az élelmiszer feldolgozó ipar. Jelentősen növelhető a mezőgazdaság jövedelmezősége, ha fel is dolgozzuk a nyers terményeket. Ha csak a nyers kukoricát adjuk el, sokkal kisebb rajta a profit, mintha kukorica konzervként értékesítjük, a nyerstej és a sajt profitja közt is óriási a különbség, de ugyanígy egészen más áron lehet eladni a húst is, ha nem élőállatot, hanem tőkehúst – húskészítményt értékesítünk. Mindemellett a gazdák is kevésbé lesznek kiszolgáltatva a piaci folyamatoknak, ha van egy stabil hazai élelmiszeripar, amelyik fel tudja tőlük vásárolni a terményt. Épp ezért nem elválasztható az élelmiszeripar az agráriumtól és jó irány lehet, ha ugyanaz alá a minisztérium alá rendelték. Épp így az élelmiszer kereskedelem is hasznos lehet, ha az Agrárminisztériumhoz tartozik.

Családi gazdaságok

Nagy István megemlítette, hogy a méretkülönbség miatti versenyhátrány kiküszöbölésére is fognak nyújtani támogatást. Ez azt jelenti, hogy támogatni fogják a kis termelőket, hogy versenyképesek legyenek a nagy gazdaságokkal szemben.

Ez egy fontos feladat. Jelentősen növelheti a vidék megtartó erejét. A szomszédos Ausztriában például rendkívül fontos a kis családi gazdaságok szerepe a mezőgazdaságban. Ez itthon is követendő példa lehet. Nagy István ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a termelői együttműködések erősítését is támogatni fogják. Ez azért is fontos, mert a kis gazdaságok akkor versenyképesek igazán, ha együtt tudnak működni más gazdaságokkal. Így közösen tudják akár koordinálni a beszerzéseket, az értékesítést és a költséges munkagépeket is meg tudják osztani egymással.

Öntözés fejlesztés

A miniszterjelölti beszédben az öntözés fejlesztés fontossága is szóba került. Az elmúlt évekbe már történtek ennek érdekében lépések ezeket Nagy István ismertette is, de európai összehasonlításban hazánkban még mindig alacsony az öntözött termőterületek aránya. Minden bizonnyal ez ma az egyik legfontosabb megoldandó feladat az agráriumban. A klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség lesz az öntözésre a mezőgazdaságban, így elengedhetetlen az öntözött területek méretének a növelése. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ehhez komoly beruházásokra lesz szükség és fejleszteni kell a felelős vízgazdálkodást. Ma Magyarországon leginkább a Duna-Tisza közén jelentkezik a legnagyobb öntözési igény és a Homokhátság elsivatagosodása az egyik legnagyobb kihívás ezen a téren.

Generációváltás

Hasonlóan égető probléma a gazdatársadalom elöregedése is. Ez nem magyar sajátosság, Európa szerte gondokat okoz. A miniszter épp ezért a generációváltást is fontos feladatnak jelölte meg. Ennek keretében várhatóan kiemelten fogják támogatni a fiatal gazdálkodókat, és az agrár képzésre is nagy hangsúlyt fognak fektetni. A generációváltás azzal a kormányzati szándékkal is összecseng, hogy növelni kell a vidék megtartó erejét és meg kell állítani a falvakban a lakosságszám csökkenését. Ha a fiatalokat be tudja vonzani az agrárium, nagyobb rá az esély, hogy vidéken maradnak, mert ott is látnak jövőképet. Ezt a folyamatot jelenleg a családpolitika is támogatja (falusi CSOK).

Új technológiák és digitalizáció

A termelés hatékonyságának a növelése és a digitalizáció is szóba került a meghallgatáson. Ebbe az irányba már eddig is határozott lépéseket tett az Agrárminisztérium. Külön pályázattal támogatják a precíziós gazdálkodást és egyre nagyobb hangsúlyt kap az agráriumban az adatelemzés, és a digitális technológiák alkalmazása is. Ezek nélkül elképzelhetetlen a versenyképesség. Talán sokan nem is gondolnak rá, de az agrárium egy high-tech iparág. Az időjárás elemzés, a talaj elemzés, az önvezető technológiák, a drónok, a mesterséges intelligencia és a műholdas technológiák ma már mind részei a mezőgazdaságnak. Az agráriumban, ahhoz hogy valóban meg tudjuk növelni a kibocsátást és versenyképesek maradjunk, elengedhetetlen a termelés intenzifikálásása. Az új technológiák alkalmazása egyébként a generációváltást is segítheti. A fiatalok számára vonzóbb lehet a mezőgazdaság, ha azt látják, hogy a legújabb technológiákkal dolgozhatnak.

Energiaárak

Rendkívül izgalmas, hogy a tárcavezető a háború okozta energiaár növekedésre is kitért.

A háború kiváltotta energiaár-növekedés nehezíti a termelést, amivel foglalkozni kell, mert befolyásolja a magyar agrárium társadalmi megítélését is. Nem véletlen, hogy a kormány egyes élelmiszerekre árstopot vezetett be

-fogalmazott.

Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy vajon tervben van-e újabb árstopok bevezetése, vagy valamilyen módon az energiaár-növekedéstől akarják megóvni a teremelőket. Ezt szolgálja egyébként az a lépés is, hogy a mezőgazdasági nagygépek is kedvezményes áron tankolhatnak a kutakon. Kérdés, hogy vajon várhatóak-e további lépések, amikkel segítik a gazdálkodókat, hogy kevésbé drágítsa meg a termelést az energiaárak növekedése.

Az agrárium kibocsátásának a növekedésére lehet számítani

Mindent összevetve tehát a következő négy évben az agrárium kibocsátásának a jelentős növelésére lehet számítani. Ezt valószínűleg öntözésfejlesztéssel, az új technológiák elterjesztésével, a fiatalok bevonásával, és a termőterületek méretének a növelésével és az élelmiszeripar fejlesztésével szeretnék elérni. A szükséges források ehhez minden bizonnyal rendelkezésre fognak állni. Kihívást jelenthet azonban az energiaárak növekedése, és a különböző járványos állatbetegségek terjedése (madárinfluenza, sertéspestis).