Nagyon jó hírek érkeztek a magyar fejlesztésű koronavírus elleni szerről

Interjú2020. júl 9.Haiman Éva

A magyar kutatók által kifejlesztett fehérjealapú gyógyszer minden eddig itthon vizsgált készítménynél hatékonyabban gátolja az új típusú koronavírus fertőzőképességét – tudta meg a Növekedés.hu Kacskovics Imrétől, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) égisze alatt működő Gyógyszerfejlesztési Konzorcium vezetőjétől, az ELTE Természettudományi Kar dékánjától, Immunológiai Tanszékének vezetőjétől.

Majdnem négy hónapja, hogy létrejött a Covid-19 kezelésére szolgáló magyar gyógyszer fejlesztését célzó konzorcium. Pontosan milyen hatóanyagról van szó?

A kezdetektől egy olyan hatóanyagban gondolkodtunk, amely egyaránt képes semlegesíteni a vírust, valamint megelőző védelmet is nyújt, tehát alkalmas passzív immunizálásra is. Ehhez egy kétkomponensű, fehérjealapú készítményt fejlesztettünk, ami felfogható egy molekuláris csapdaként, mert ahhoz a tüskefehérjéhez kapcsolódik, amivel a vírus a sejtekhez kötődne, így viszont erre képtelen.

Azt már korábban nyilvánosságra hozták, hogy a készítmény legelső verzióját a konzorciumhoz tartozó Richter Gyógyszergyárban állították elő, és hogy a kémiai analitikai módszerekkel végzett vizsgálatok alapján az anyag megfelelőnek bizonyult. Megtörténtek-e már a laboratóriumi tesztek?

Valóban, első lépésként úgynevezett kémiai rendszerekben, vagyis kémcsőben igazoltuk, hogy a szer hatékonyan köti meg a vírus tüskefehérjéit. Az elmúlt hetekben azután állati sejttenyészetekben vizsgáltuk a gyógyszer hatékonyságát. Ezeket a teszteket már a Pécsi Tudományegyetem Jakab Ferenc vezette biztonsági laboratóriumában végezték, mert vizsgálat során sejttenyészeteket fertőztek meg koronavírussal, hogy lássák, hogyan hat rájuk a szer. A koronavírussal fertőzött sejttenyészetekben két-három nap elteltével kisebb-nagyobb lyukacskák képződtek, amelyek a sejtek pusztulására utaltak.

Abban az esetben azonban, ha a vírushoz hozzákeverték az általunk kifejlesztett hatóanyagot, és ezt követően öntötték azt a sejt felszínére, akkor a vírus nem tudta megfertőzni a sejteket. Ez azt jelenti, hogy a mi hatóanyagunk teljes mértékben semlegesíteni tudja a vírusrészecskéket, így azok semmilyen kárt nem tudnak okozni a sejttenyészetben. Jakab professzorék vizsgálatai szerint az összes általuk vizsgált hatóanyag közül ez a fehérje gátolja a leghatékonyabban a vírus fertőzőképességét. Ez óriási eredmény, hiszen a pécsi laboratóriumban már több mint 400 hatóanyagot vizsgáltak.

Mi a következő lépés annak érdekében, hogy a hatóanyagból gyógyszer legyen?

A hatóanyagot az elkövetkező hónapokban kísérleti állatokban fogjuk vizsgálni. Ezzel párhuzamosan megkezdtük a hatóanyag európai engedélyeztetéséhez, illetve a klinikai vizsgálatokhoz szükséges eljárás előkészítését is.

Ezek mikor indulhatnak?

Ezt nehéz megmondani.

A klinikai vizsgálatokat a mi vállaltan óvatos becslésünk szerint legkorábban 2021 végén, 2022 elején lehet elkezdeni.

Mi lesz ebből a hatóanyagból? Pirula, infúzió, injekció?

A hatóanyagot intravénás vagy a bőr alá adott injekció formájában lehet a terveink szerint beadni.

Miután a véráramba kerül, megjelenik többek között a tüdőszövetben, sőt a tüdő léghólyagocskáiba is bekerül. Pont arra a területre érkezik, ahová a fertőzést követően a koronavírus is bejut, tehát megakadályozza, hogy a vírus megfertőzze a sejteket.

Ezt honnan tudják, ha még nem voltak állatkísérletek sem?

Onnan, hogy ezzel a hatóanyag-kombinációval a világon másutt is folyik gyógyszerfejlesztés, és egy Egyesült Államok-beli kutatócsoport a minap számolt be arról, hogy egérkísérletben kimutatták ezt a jelenséget.

Azt mondta, hogy reményeik szerint a szer nem csak a vírusfertőzöttek kezelésére, hanem passzív immunizálásra is alkalmas lehet. Mit jelent ez?

Azt, hogy a hatóanyag akár két-három hónapig is jelen lehet a szervezetben, és ez idő alatt meggátolja a fertőzést, és hogy a sejtekben esetlegesen elszaporodó vírusok további sejteket fertőzzenek meg.

Ha a hatóanyag kiürült a szervezetből, újra be lehet adni a szert? S ha igen, korlátlan alkalommal?

A jelenlegi ismereteink szerint mindkét kérdésére igennel válaszolhatok. A fejlesztendő molekula nem csak kettős hatású, tehát megelőzésre és kezelésre is szolgál, de két komponensből is áll, vagyis egy fúziós fehérje. Az egyik az a fehérje (ACE2), amelyen keresztül a vírus a szervezetünkhöz kapcsolódni tud, a másik pedig egy immunglobulin, az antitest egyik alkotóeleme. Mivel mindkettő ismert és biztonságosan használható gyógyszeralapanyag, a szerre az után is szükség lehet, lesz, ha sikerült védőoltást fejleszteni a Covid-19 ellen, mert ahogyan más oltóanyaggal, ezzel sem lehet majd mindenkit beoltani, elsősorban egyéb betegségei miatt.

Ha ezt a hatóanyagot más országokban is fejlesztik, nem is lehet belőle szabadalom? 

Az eredeti célunk az volt, hogy minél gyorsabban legyen hatékony gyógyszerünk, és ezzel nem foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. Most azonban, az eredeti célt nem feledve,

az ELTE és Richter kutatói már olyan új verziókon dolgoznak, amelyek hatékonyabbá tehetik ezt a gyógyszert, és ezzel együtt szabadalmaztathatóvá is, ami hosszú távú gyógyszeripari sikert jelenthet.