MBH Bank: Nagyot eshet az infláció még az idén, de egész évben marad a recesszió 

Új csúcsra emelkedett a hazai foglalkoztatottság. A munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás jelenleg megközelíti az 5 millió fős rekordszintet - hangzott el az MBH Bank sajtóeseményén. 

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője kiemelte: 

A legutolsó elérhető adatok alapján május-július átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám közel 4,8 millió fő volt a magyar gazdaságban, így a hazai munkaerőpiac továbbra is kiemelten stabil.

Ráadásul a hazai munkaerőpiacon folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem. Az MBH Bank elemzői idén közel 15 százalékos bérnövekedésre számítanak,

amit jövőre 8,5 százalékos emelkedés követhet – a minimálbér-tárgyalásoktól függően.

Jövőre 4,4 százalékos növekedés jöhet

Idén egyes szolgáltatói ágazatok gyenge teljesítménye, valamint az alacsony belső és külső kereslet – különösen a gyenge európai és ezen belül német gazdasági teljesítmény – miatt 0,1 százalékos visszaesésre számítanak az MBH Bank elemzői a korábbi 1,0 százalékos növekedési várakozásukkal szemben.

Mivel a fogyasztás visszaesése mellett a beruházások is csökkentek, az idei év növekedésének motorja elsősorban a nettó export maradhat. A GDP 0,3 százalékkal csökkent 2023 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest,

ennek megfelelően a hazai gazdaság technikai recesszióban maradt.

A következő években újra gyorsulhat a növekedés, amelyet várhatóan 2025-ben számos jelentős feldolgozóipari fejlesztés üzembe helyezése is erősít, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára.

A növekedést támogató tényezők között az elemzők kiemelték az energiaárak meredek visszaesését, a fixáras szerződések kifutását, a tavalyinál jelentősen jobb mezőgazdasági termelést, az élénkülő beruházások hatásait, valamint az infláció szeptembertől várható éles zuhanása miatt jelentkező reálbér növekedést – illetve az ezzel összefüggésben élénkülő belföldi fogyasztást.

Az MBH Bank elemzői az idei évi alacsonyabb bázis miatt 4,4 százalékra javítják a jövő évi, míg 4,3 százalékon tartják a 2025. évi növekedési előrejelzésüket.

Infláció: éves átlagban 17,8 százalék

Az üzemanyagárak váratlan mértékű nyár eleji megugrása, valamint az élelmiszerárak inflációjának vártnál lassabb mérséklődése miatt az MBH Bank elemzői 17,5 százalékról 17,8 százalékra emelik az idei átlagos inflációs előrejelzésüket,

míg a jövő évi inflációt – az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére – a 3,9 százalékos szint körül várják. 

Döntően bázishatások miatt az infláció további meredek csökkenésére számítanak az elemzők, amit az utóbbi időben egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkenések, például a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak zuhanása is támogat. 

Az árfigyelő rendszer bevezetése fokozta a kiskereskedelmi láncok versenyét, míg a csökkenő beszállítói árak átadását a kiskereskedelmi forgalom visszaesése indokolja. Az infláció mérséklődését a forint árfolyamának a tavalyihoz képesti erősödése is gyorsítja, ami már a tartós fogyasztási cikkek áraiban is megjelent. Mindezek hatására akár már novembertől egy számjegyű lehet az infláció, amely az év végére 6 százalék közelébe csökkenhet

– mondta Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.

Jelentősen javult a külkereskedelmi mérleg

A tavalyi évben a meredeken emelkedő energiaárak hatására romlott a cserearány, ez vezetett a külső egyensúly markáns romlásához az elemzők szerint.

Idén az energiaárak számottevő visszaesése, valamint a gyenge belső kereslet miatt a külkereskedelmi mérleg többlete már meghaladhatja a 6 milliárd eurót is. A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, valamint a cserearányok várható javulása miatt az MBH Bank elemzői

összességében a külkereskedelmi egyenleg markáns javulására számítanak.

Ezt a pozitív fordulatot az ellátási problémák és a chiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathatja, míg az exportpiaci kilátásokat az infláció következtében a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és az alacsonyabb vásárlóerő ronthatják.

A folyó fizetési mérleg tavaly 13,9 milliárd euróra romlott a cserearányromlás következtében. A cserearányok idei javulása, a belső kereslet visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 0,8 milliárd euróra, a GDP 0,4 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, 

míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség már többletet mutathat.

Új szakaszba lép a monetáris politika

A hazai gazdaság kockázati megítélésének stabilizálódása szeptemberre lehetővé tette az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatának összezárását az alapkamattal. Ezzel lezárult egy korszak a monetáris politikában, a politikai eszköztár egyszerűsítésével ezután ismét az alapkamat válik irányadóvá

 – mondta Balog-Béki Márta, az MBH Bank makrogazdasági elemzője. A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával a beérkező makrogazdasági adatok, az inflációs kilátások és a kockázati tényezők alakulása alapján dönt a monetáris kondíciók módosításáról, mivel a szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek a fenntartható árstabilitás eléréséhez.

Az elemzők várakozása szerint az infláció év végi meredek csökkenésével párhuzamosan, az alapkamat decemberre 11 százalékos szintre csökken.

Noha a pozitív reálkamat fenntartása érdekében a jövő év végére 6 százalékra mérséklődhet az alapkamat, a kamatcsökkentés üteme az elemzők korábbi várakozásánál némileg elnyújtottabb lehet néhány óvatosságra intő tényező – az üzemanyagárak megugrása általi infláció, a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatának tovább folytatódó fenntartása – miatt.

Ingadozó forintárfolyam

Az előző negyedév kiemelt stabilitása után ebben a negyedévben már egy szélesebb, 373-393-as sávban ingadozott a hazai deviza. A forinttal kapcsolatban fontos megállapítás, hogy az irányadó kamatszint csökkentésének megkezdése nem járt együtt a fizetőeszköz folyamatos és tartós gyengülésével.

A forint jelenleg 4 százalékkal a tavaly ilyenkor tapasztalt szint alatt tartózkodik,

a régiós devizákkal összehasonlítva továbbra is vezeti az idei korrekciós trendet.

„Mivel a pozitív és negatív tényezők középtávon kiegyensúlyozottnak mutatkoznak, ezért az idei év végére változatlanul 378-as euró-forint árfolyamszintet várunk. A tavalyi év során az árfolyamszintben mutatkozó szélsőséges kilengésekre idén jóval kisebb az esély, de amennyiben mégis váratlan geopolitikai fejlemények vagy a gyors globális kamatemelésekből eredő újabb pénzügyi stabilitási kockázatok jelentkeznének,

a nehézségek a világpiac számos devizáját hasonlóképp érintenék” – fejtette ki Balog-Béki Márta, az MBH Bank makrogazdasági elemzője.